Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-03-09 / Különszám
népszavazás 2008 hogy a lakosság a kereskedelmi televíziók manipulált műsorán tovább butuljon, azok lelkesen támogathatják a kiművelt emberek számának csökkentését. Azok nemmel fognak szavazni!! Azoknak veszélyt jelent a művelt, okos ember, aki kérdezni tud, és válaszokat vár. A„Győzikén"felépült kultúra a hatalom kénye kedve szerint alakítható, formálható. A hatalomhoz ragaszkodóknak ilyen szavazókra van szüksége. Az őszödi beszéd és a nemlétező következményei arra utalnak, hogy ez a „szép új világ" már megvalósulóban van. A hatalomnak kell a tandíj! Akik meg tudják majd fizetni, azok közül kevesen fogják megkérdezni: hová jutott ez az ország? Kik ezért a felelősek?!" - mondta Osvai László. Esztergom oktatási bizottságának fideszes elnöke, Kiss Tamás is egyértelműen kiáll a tandíj szükségtelensége mellett.„Mint a város oktatási bizottságának elnöke, és mint tanár, aki nap mint nap szembesül az oktatás bajaival, úgy gondolom, hogy a tandíj bevezetése teljesen elhibázott lépés volt. Ahogy az ellenzők - és nem kevesen vannak - fogalmaznak: ez arculcsapása volt mind a diákságnak, mind a szülőknek. Nem tudom pontosan megmondani, mert nem látok minden szálat, hogy ezzel mi volt a döntéshozó célja, Molnár László, órásmester A válaszadás előtt előrebocsátom, hogy nem vagyok egyetlen pártnak sem tagja, én csak egyszerűen egy esztergomi polgár vagyok. A népszavazást nem tartom megfelelő megoldásnak, azt csak két hatalmi tömb vetekedésének vélem. Ennek megfelelően nem megyekel szavazni, de ha mégis mennék, akkor a nemekre voksolnék. Az indokom az, hogy nem látom, hogy az egészségügyben miért ne kéne a különböző szintű szolgáltatásokért fizetni. A tandíjról a gyerekeim korábbi oktatása jut eszembe, informatikusnak tanult fiam iskoláztatása során is már megszoktuk, hogy a tanulás egy költséges dolog, véleményem szerint ez így volt és így is marad. de sejtem, hogy egyértelműen deficitfinanszírozási indok áll mögötte. Ebből a pénzből ugyanis az egyetemek összköltségük mindössze egy százalékát, vagy az alatti összeget kapják kézhez, vagyis oktatáspolitikai indokkal nehezen magyarázható"-mondta Kiss Tamás. A fideszes képviselő szerint „az értelmes, innovatív generáció neveléséből üzletet csinálni bűn. Lehet piacosítani sok mindent, az oktatást azonban nem illenék!" Összeállította: Bukovics Krisztián Pártok a tandíjról FIDESZ: Orbán Viktor szerdai évértékelő beszédében többek között azt hangsúlyozta:„Aki március 9-én igent mond, az nemcsak a tandíj eltörlését véleményezi. Aki igent mond, az a gazdasági fordulatra, a növekedésre és sikeres jövőre mond igent, és nemcsak a rossz politika megállítására.„A nemmel szavazók viszont a beletörődésre voksolnak, arra, hogy nem leszünk képzettek..."-fogalmazott a Orbán Viktor. A Fidesz több, korábbi nyilatkozatában is ellenezte a mindenki számára kötelező tandíjat, mert az a szerényebb körülmények között élő családok gyermekeit elzárja a felsőfokú tanulmányoktól. A felsőoktatás minőségét nem javítja, ha tehetséges, de szegény sorsú gyerekek nem kapnak lehetőséget a tanulásra, míg gazdagabb, de kevésbé felkészült társaik igen, hiszen ők képesek a tandíj megfizetésére. MSZP: A kormánypárt tandíjjal kapcsolatos ál- láspontja szerint nem igaz, hogy a jelenlegi kor- mányzás idején a szegények kiszorulnának a felső- oktatásból, ma ugyanis éppen a rosszabb sorsúak kerülnek tandíjas, költségtérítéses képzésbe, ahol a képzési költségek 60-70 százalékát kell fizetni. A szocialisták állítják szerint érvényes népszavazás esetén a most 60-70 százalékos költségtérítés 100 százalékos lesz. Az érvényes referendum után csak kétféle hallgató lesz: aki a képzési költségekhez nem járul hozzá, illetve, aki annak teljes összegét fizeti. Ez pedig azzal járhat, hogy átlagosan 50 százalékkal kell emelni a költségtérítések összegét - állítja a kormánypárt. SZDSZ: Sándor Klára, az SZDSZ ügyvivője a tandíjról kifejtette, természetesen a kisebbik koalíciós partner nem tandíjellenes, az ellen sincs kifogásuk, hogy a diplomáért előre kell fizetni, de úgy vélik, az utólagos képzési hozzájárulás igazságosabb lett volna. Indoklása szerint az utóbbi nem riasztotta volna el a felsőoktatásba jelentkezőket, mert csak azoknak kellett volna fizetniük, akik jó diplomával jó állást kaptak tanulmányaik befejezése után. Az SZDSZ megérti és tudomásul veszi azt a pénzügyminisztériumi álláspontot is, hogy az utólagos fizetésből nem folyt volna be azonnal pénz a költségvetésbe, de úgy vélik, az utólagos hozzájárulás több pénzt jelentett volna a büdzsének, és segített volna abban, hogy az egyetemek önállóbban gazdálkodjanak. rft MDF: Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője mindhárom népszavazási kérdésre nemmel szav-/ vazna. A politikus pártja azért nem kampányol a március 9-ei szavazás előtt, mert szerintük a népszavazás inkább Gyurcsány Ferencről és Orbán Viktorról szól. Herényi Károly úgy véli: ha eltörölnék a tandíjat, akkor ismét az adófizetőkre hárulnának a terhek. A népszavazás kapcsán az MDF álláspontja az, hogy ezekben az ügyeket a Parlamentnek kellene eldöntenie. Az MDF károsnak tartja a népszavazás intézményének ilyen módon való lejáratását, ezért „a párt nem vesz részt a kampányban, és egy fillért sem fog költeni az Országgyűlés által erre a célra megszavazott több mint négymilliárd forintból". KDNP: A népszavazáson a fiataloknak nemet kell |p~E%Ö mondaniuk a fizetős felsőoktatásra - vélik keresz- XHÉ6F fénydemokraták. Ennek érdekében tandíjellenes kampányba kezd az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, a KDNP társszervezete az elkövetkező hetekben az ország valamennyi egyetemén és főiskoláján szórólapokat helyez el, amelyek egy csekket szimbolizálnak, rajta a mesterképzésen elvárt 150 ezer forintos tandíj, illetve egy felirat:„Átvágtakü Vágod?!". A sárga papírlappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a kormány félrevezeti a diákokat, amikor a tandíj szükségességéről beszél.
