Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-03-09 / Különszám
népszavazás 2008 Michels Antal, a Belvárosi plébánia vezetője A népszavazási kérdések kapcsán álláspontom megegyezik a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének nemrég közzétett nyilatkozatával. Ebben a „három igen" * indoklásaként egyrészt azt fogalmazták meg, hogy„ne engedjük, hogy a „nincs ingyen ebéd" hamis érvével leiskolázzanak bennünket, hiszen a bruttó jövedelmünk jelentős hányadát a társadalombiztosítási járulék teszi ki. A felsőoktatásban bevezetett tandíj pedig végképp kettészakítja a társadalmat. Nem jobb-és baloldaliakra, hanem esélytelenekre és kivételezettekre, akik anyagi lehetőségeik folytán hozzájuthatnak a legmagasabb szintű képzettségekhez, amellyel bevásárolják magukat a társadalmat irányító elitbe". nyétől gyakorlatilag függetlenül, úgynevezett ingyenes oktatásban vegyen részt 5-6 éven át. Tatai-Tóth András szerint a 2006- ban törvénybe iktatott rendszer lényege, hogy úgy használják fel az egyébként nagyon jelentős állami finanszírozást, hogy összefüggésben legyen a hallgatók teljesítményével. „Anyagilag is érdekeltté tesszük őket a minél jobb tanulásban, a magas színvonalú tudás megszerzésében; tandíj- mentességet kap a hallgatók legjobban tanuló 15 százaléka; nem kell fizetni a hátrányos helyzetűeknek, és nem kell fizetni a tandíjat a gyermeküket nevelő kismamáknak. Az első év minden államilag támogatott hallgatónak tandíjmentes” - írta a szocialista politikus Tatai-Tóth szerint az államilag támogatott oktatásnak a favorizálása, hogy maradjon meg az„ingyenes"felsőoktatás, nem a szociálisan hátrányosak érdekét szolgálja, az állami támogatást úgy kellene felhasználni, hogy az a hallgatói teljesítményhez kötött legyen. „Lépcsőzetes rendszert kezdtünk el kiépíteni, amelyben a sor elején áll a szorgalmasjó teljesítményt nyújtó hallgató, ő ingyen, tandíjmentesen tanul, magas ösztöndíjat, magas szociális támogatást kap. A sor végén pedig az a viszonylag jómódú, gyenge teljesítményt nyújtó hallgató, aki meg tudja a saját képzését fizetni. Cél, hogy igazságosan működjön a rendszer, hogy az állami támogatást hatékonyan használjuk fel" - fogalmazott Tatai-Tóth András. Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük? ^ Osvai László fideszes képviselő szerint a fentiek- \ kel ellentétben egyértelműen úgy véli: a tandíjra K f* j| nincs szükség. „Hogy miért?! Nem közömbös, ^ hogy országunk, milyen célokat tűz ki maga elé. Területünk megcsonkított, nem vagyunk nyersanyagban gazdagok - kis ország vagyunk! Népességünk egyre fogyóban, de még közel 10 millióan vagyunk! Milyen kitörési pontjaink lehetnek? A magyar kreativitás! A szürkeállomány! A kiművelt koponyák!" - mondta az orvos-politikus. E téren az orvos politikus szerint „az unióba menetelve az elsők között voltunk, és határtalannak hittük a perspektívánkat. Az elmúlt 6 évben viszont meg kellett barátkoznunk az elsőkből lesznek az utolsók szerepkörrel. Ebből a gödörből, ahová jutottunk, juttattak minket, csak egy testileg és szellemiekben egészséges nép törhet ki" - mondta Osvai László. A képviselő úgy véli, „a tandíj önmagában nem ördögtől való gondolat, csakúgy, mint például a vizitdíj. De nem mindegy, mikor próbáljuk öngondoskodásra, önképzésre presszionálni honfitársainkat. Egy szárnyaló gazdaságban el tudom képzelni, hogy pozitív hatása lehet. De a mai Magyarországon, a mai gazdasági helyzetben, amikor 3 millió szegény országa vagyunk, tandíjhoz kötni a felsőoktatást, nemcsak hiba, hanem bűn! Egyértelműen prognosztizálható, hogy tandíjjal a gazdagok és a szegények társadalmát építjük!" „Vajon hány nagycsaládból indult fiatal juthat majd diplomához? Az MSZP politikusai milyen választ adnak ma a nagycsaládosok kérdéseire?" - teszi fel a kérdést a városatya. „Akik ma azt akarják, Heer Ádám, a Fidelitas megyei ^ szervezetének elnöke I Heer hangsúlyozta, hogy már így is a legma- ,1 gasabbak az adóterhek Magyarországon, M amelyekből szinte már semmit nem akar a I kormány visszajutatni. A tandíjjal kapcso- ^ ^ latban az elnök elmondta, hogy elveszi a továbbtanulás lehetőségét a szegény emberektől.„így is nagyon drága a továbbtanulás, mert rengeteget költenek a hallgatók utazásra, könyvekre, kollégiumra vagy albérletre. Ezért sok diák szorul arra, hogy dolgozzon az iskola mellett. A tandíj és vizitdíj és a kórházi napidíj a társadalmat gazdagokra és szegényekre osztja szét, így nem ugyanazzal az eséllyel indulnak a felsőoktatásban és az egészségügyben a szegények."- fűzte hozzá Heer Ádám. Az elnök a vizitdíjról kifejtette, hogy már most olyan híreket lehet hallani, miszerint 1000 forintra akarják emelni, majd hozzátette, igaz hogy ezt a kormány cáfolja, de már sok mindent, mint a gyógy szerfel í rás i-d íj, vagy a tandíjbevezetést és gázáremelést is cáfolt, mégis mindig valóra váltotta.„Az emberek már most sok mindent hitelből vesznek, eljöhet az is, hogy a tanulásra és a gyógyulásra is fel kell venni kölcsönt"-zárta gondolatát Heer Ádám.
