Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-03-22 / 11. szám
hídlap 7 címlapon A legjobb hely jár önnek! Címünk: 2500 Esztergom, Széchényi tér 16; telefon: 33-313-233 Sonkák és sonkáknak látszó tárgyak Az elmúlt évek sorozatos élelmiszerbotrányai nem kerülték el a húsvétot sem, valószínűleg sokan emlékeznek a kötözött sonkaként forgalomba hozott, leírhatatlan állagú valamire. Az illetékes hatóságok azóta kiemelt figyelmet fordítanak az ünnepek közeledtével a tradicionális ételekre, de ettől függetlenül nem árt résen lennünk. Húsvétkor fogy el a hazai termelés mintegy harmada, a becslések szerint ilyenkor 15 ezer tonnányi különböző sonkafajtát értékesítenek. A húsvéti sonkát a szakemberek három kategóriába sorolják: az első, legolcsóbb osztályba a gyors érlelésű és páco- lású, hűtést igénylő termékek tartoznak, amelyek kilónkénti ára nem éri el az ezer forintot. Egy kategóriával feljebb - kilónként 800-1000 forintért-található a legismertebb és legkedveltebb húsvéti sonkafajta, a kötözött sonka, a prémium osztályba a hagyományos parasztsonkán kívül többek között a pármai sonka, és egyéb különlegességek tartoznak, melyek kilónkénti ára akár több ezer forint is lehet. ségi időkből való. Mint a Bibliában olvashatjuk, Jézus tanítványai egy bárányt készítenek el az utolsó vacsorára, amikor a mai húsvéttal egy időre eső Pészáh héber ünnepet várják. Sokakban kérdés, hogy húsvéti szokásaink között miért „írjuk át a természet törvényét” azzal, hogy az ajándékoknak szánt tojásokhoz nyulakat helyezünk. A magyarázat újfent Ostrának, illetve regéjének tulajdonítható, a legenda szerint ugyanis az istennőnek volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egyszer Ostra a madarat a gyermekek szórakoztatására nyúllá változtatta, így lehet, hogy azóta „tojnak” a nyulak színes tojásokat. Egy másik magyarázat arról szól, hogy régen Németországban húsvét idején gyöngytyúkot, azaz haselhuhn-t ajándékoztak egymásnak az emberek. A szárnyast viszont rövidítve hasl-nak hívták, ezt pedig köny- nyen összekeverték a nyúl, azaz a hasé szóval, így egy idő múlva ezen nyelvtani, fonetikai félreértés nyomán „a nyúl tojta a húsvéti tojást”. A pogány tavaszünnep a fent leírtaknak megfelelően az idők során olvadt össze a keresztények húsvéti ünnepével. Az ünnep így egyesíti magában a rég elfelejtett korok tradícióit és az Istentől kapott feltámadás ünnepét is. Az emberiség folytonos vágya teljesül ekkor, az a hagyomány, miszerint akkor élhetünk harmóniában a természettel és a természetfeletti erőkkel, ha alkalmazkodunk a természeti ciklusokhoz, az évszakok változásához, a Nap és a Hold járásához. Hagyományok szájról szájra A húsvét ünnepi előkészületei, az egyházi hagyomány szerint már hamvazószerdával megkezdődnek, ekkor indul a böjt időszaka. A szorosan vett tradíció szerint ettől kezdve 40 napig lemondunk az ételről - úgy, ahogy Jézus lemondott értünk |Mj életéről. A mai kor embere, , % még ha vallásos is, nemigen tartja be ezt a valóban embert próbáló, ámbár kétségkívül tisztító hatású „kúrát”, a böjti folyamatot. Ma már nem szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg a negyvennapos koplalást, a tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik. Ugyanakkor ma is többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy ez alatt a negyven nap alatt hússzegény, illetve húsmentes táplálékot vesznek csak magukhoz. Mindehhez fontos tudni, hogy az evangéliumokban Krisztus nem a test sanyargatásaként említi a böjtöt, hanem a fizikai elvonást a szív, a lélek megigazulásaként állítja be elsősorban fontosnak. A negyvennapos böjt utolsó hetében, az egyházi előírások szerint a nagyhét virágvasárnappal kezdődik. A folytatásban a hét napjai Jézus Krisztussal kapcsolatos jeruzsálemi eseményekhez kötődnek. Az egyházi tradíciókhoz szorosan kapcsolódnak a népszokások, melyek sorában számos idézi a vallásos vonal elemeit. A Babits-év alkalmából az esztergomi Előhegy költőóriását idézzük, aki a legnagyobb keresztény ünnepre gondolva Húsvét előtt című versében így ír: „... hogy béke! béke! béke! béke már! Legyen vége már! Aki alszik, aludjon, aki él az éljen, a szegény hős pihenjen, szegény nép reméljen. Szóljanak a harangok, szóljon alléi ujja! mire jön új március, viruljunk ki újra! egyik rész a munkára, másik temetésre: adjon Isten bort, búzát, bort a feledésre!"
