Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-03-22 / 11. szám
címlapon fcii/nt Virágvasárnapkor Jézus Jeruzsálembe való bevonulását ünnepeljük, az őt pálmaágakkal köszöntő seregletre utal a „virág” előtag is. Sok helyen szokás, hogy ekkor az emberek pálmaágakkal vagy barkákkal mennek a templomba. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. Nagycsütörtökön, az utolsó vacsora napján, amikor a tanítványok lábának megmosásának napját is ünnepük a hívők, az utolsó vacsorára, Jézus, a Gecsemáné kertben elhangzó főpapi imájára és elfogására emlékezünk. Emellett nagycsütörtökön a tanítványok lábának megmosása vált szokássá. Innen ered az egyházi hagyomány, mely szerint Rómában a pápa tizenkét szerzetes lábát megmosta. Ugyancsak a római katolikus nagycsütörtökhöz tartozik, hogy a harangok elhallgatnak, a legenda nyelve szerint „Rómába mennek”. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát. Nagypéntek természetesen gyászünnep, Jézus keresztre feszítésének napja, a kereszténység legcsendesebb ceremóniája. Ekkor kapnak jelentőséget az egyes helységek szélén lévő kálváriadombok, amelyekre az emberek kivonulnak, hogy ott megálljának, s az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy megidézik Jézus keresztvitelének útját. Nagypénteken a templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. Kölni: a nélkülözhető kellék? A hagyományos kölni nélkülözhetetlen kelléke a húsvéti ünnepnek - gondoljuk mi. Idén ugyanis azzal kellett szembesülnünk, hogy Esztergom nagyobb üzleteiben egyáltalán nem árulnak szagos vizet, csak egy-két kisebb üzletben lehet rájuk bukkanni. A nagyszombat már a feltámadás jegyében zajlik, ekkor indulnak el a körmenetek, a templomokban pedig gyertyát gyújtanak és lezárul a böjt is. Sok helyen tulajdonképpen ezen a napon veszik elő a jellegzetes ételeket, a tojást, a bárányt és a kalácsot. Este „visszajönnek” a harangok Rómából. E napon jellegzetes ételek kerülnek az asztalokra, például sok helyen fogyasztanak ilyenkor korpából készült savanyú levest, esetleg tojást. Egyes vidékeken, nagyszombaton kenyeret sütnek, melyet vagy megőriznek a következő nagypéntekig, vagy odaadják az első koldusnak. Számos helyen elterjedt a húsvéti kalács fogyasztása is. Húsvétvasárnap történik meg a feltámadás. Ezen a napon számos néphagyomány tapad a liturgiához, például húsvétvasárnapon szokás, hogy egy magas helyről megnézik a napfelkeltét. E kettő arra utal, hogy a monda szerint a húsvétvasárnap felkelő napban megjelenik Krisztus, mint egy zászlót tartó bárány képe. A hagyomány szerint ez időben kell fogyasztani a bárányt. A bárány megevése egyrészt az ószövetségi idők „áldozati bárányát” idézi, másrészt, Jézus halálát szimbolizálja. Húsvét másnapját, a hétfőt Magyar- ország bizonyos területein „vízbevető hétfő”-nek is hívják. Az elnevezés a húsvéthétfői locsolásra utal, a lányokat ekkor vitték ki a kúthoz, ahol egy egész vö- dörnyi vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vonszolták, s megfürdették őket. A meglehetősen hatásos emlékeztető közben a lányoknak minden bizonnyal a feltámadás jutott eszükbe legutoljára, a locsolás Kis túlzással mióta világ a világ,, a locsolkodás kihagyhatatlan ezen a hétfőn, de az évek során elég sokat változott ez a tradíció. Amíg a XX. század elején - sőt egyes vidéki falvakban a mai napig - az volt a módi, hogy a férfiak egy vödör vízzel locsolták meg a lányokat, később már előszeretettel használták a szappanos vizet és a rózsavizet is. Azonban nem ez volt a „fejlődés utolsó állomása", tudniillik, egy szép napon eljött a kölni ideje is. De mi is az a kölni? Szinte együtt emlegetik a pacsuli szóval, ami silány, átható szagú illatszert jelent. A szó eredete az ugyanígy kiejtendő Patchouli parfümből ered, amely viszont az indiai pacsuli növény (Pogostemon patchouli) angol elnevezésével vált márkás illatszerré. Persze a kölni se volt mindig rossz minőségű. Elég csak az elsőre gondolni, ami - gondolom senkinek se okoz meglepetést - Köln városából származott, és már a középkorban is ismert volt. Kezdetben olyan növényeket használtak fel, mint például a liliom, az előbb említett rózsa, tömjén, citrusfélék vagy más virágok kivonata. Az esztergomi üzletekből - nagy meglepetésünkre - eltűntek a hagyományos locsoló kölnik. Egy-két kisebb üzletben még elbújnak a pénztárgépek mellett a kis üvegcsék, de ez már nem az, ami régen volt. Kihaltak a valódi szagos vizek, helyettük diszkrét virágillat száll a levegőben, merthogy már száll, és nem folyik. Előnyben részesülnek a pumpás, szórófejes kivitelű kölnik, csak elvétve akadunk egy-egy öntözős fajtára. Úgy látszik, új hagyomány van kialakulóban. A tipikus húsvéti locsoló helyett mára már többen részesítik előnyben a máskor is használható, nagyobb kiszerelésű, ugyanakkor márkajelzés nélküli parfümöket, amik csak 1 -2 száz forinttal kerülnek többe társaiknál. 8 hídlap mm
