Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-03-22 / 11. szám

címlapon

„Rontsátok le a templomot, és három nap megépítem azt.” Harmadnapon, azaz húsvétvasárnapján a Megváltó feltámadt. Máté evangéliumában azt olvassuk, hogy a tanítványok hitét bíró asszonyok ahhoz a sírhoz mentek, ahová a Názáretit temették. A sírboltot annak ellenére találták üresen, hogy azt előzőleg katonák őrizték. A nők először nem értették, hogy mi történt. A magyarázat az Úr angyala képében érkezett, aki Mária Magdalénáéknak elmondja, mi a valóság: „Ti ne féljetek, mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadott, amint megmondotta volt.” A feltámadás híre nemcsak az Isten evangéliumának, azaz örömhírének kiteljesedését, de a Krisztus testének számító egyetemes egyház örök ünnepét is jelenti. A húsvéthétfő a megváltott élet folytatásának, a természeti környezet újrateremtődésének, az emberi lélek újjászületésének, és az Istentől kapott üdvösség napja, valamint a negyvennapos nagyböjt vége. Ekkor tér meg a lélek az őt szerető Istenhez, ekkor tér vissza a testbe a szokásos anyagcsere-folyamaton keresztül az igenlés, és ekkor reméli újra a szív a megváltás és a feltámadás örömhírét. Ekkor éli át újra az ember az Istentől kapott egységet, a mások és saját sorsa feletti szeretetteljes felelősség harmóniáját, melynek éltetője maga Jézus Krisztus .

Legendák nyomában

B ár a húsvét a legszentebb keresztény ünnep, számos szegmense kapcsolódik a keresztény vallást megelőző pogány hitek tradícióihoz. A régi hagyományok bizonyos elemei beépültek az európai kultúrába és a keresztény vallásba is. Húsvéti ünnepünk eredete a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap megölése, a poA húsvéti nyúl tojásai

A húsvéti tojást eredetileg általában hagymalevéllel festették, de nyerhettek sárga színt a vadalmafa héjából, zöldet a bürökből, kéket a lencse levéből. A tojásdíszítés módja a karcolás és a viaszolás, előbbinél a már megfestett tojásra karcolják a díszítményt, utóbbinál pedig viaszolásnál csövecskével, lúdtollal hordják fel a forró viaszt a tojásra, így írják rá a mintát, megfestik, majd a viaszt letörlik. Az elkészült tojásokat szalonnabőrrel törlik szép fényesre. A festés egyszerűbb módja, hogy a tojást levélbe burkolva teszik a festőiébe, a levél erezete adja a mintát, de ügyes kovácsok gyakran patkóit tojást is készítenek, bár ezt inkább lúdtojásból. Manapság egyre kevesebben festenek hagyományos módon húsvéti tojásokat. A legtöbben gyári tojásfestékeket és matricákat használnak, de az évről évre népszerűbb csokitojások egyre inkább háttérbe szorítják a hagyományokat.

gány hagyomány szerint Ostra istennő napja, a tavasz ünnepe volt. A húsvét szó maga, az angol Easter, illetve a német Oster elnevezésből eredeztethető, mivel Ostra-nak hívták a germán mitológiában a tavaszistennőt. Olvasóink ne csodálkozzanak, hogy maga a szóalak, annak fonetikája, hangzása ismerős, városunk neve is e névvel hasonlatos, illetve egyező. Ostra, aki az újjászületés, a termékenység istennője számos változatban ábrázolt alak, többnyire tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett repkedő madarakkal láthatjuk őt képeken, faragványokon. A hölgy fejét az ugyancsak újjáéledést adó tavasz virágaiból font koszorú ékesíti. Ennek megfelelően az istennő és a kezében lévő tojás a természet, az emberek újjászületését, a tavaszi ébredést szimbolizálja, innen van tehát a tojás Húsvétkor való használatának eredete. A tojás a zsidó hagyományokban az élet jelképe, de az ünnep idején megidézett bá-