Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-03-08 / 9. szám
helyi história a nagyarányú bővítés megvalósítása (1881-1883) azonban Simor prímásra maradt. A helynökségi székhelyként való működés idejéből származik az első bővebb információ a dunai homlokzat előterében elterülő kertről. Az egykori városfal által határolt részen szabálytalan vezetésű sétautak kanyarognak a növénycsoportok között, az ötszögletű (ú. n. jezsuita) bástyán kis kerti ház áll, a fal mentén magasabb sétatér vezet. Ez a kialakítás megfelelt a kor kertművészeti irányzatának, mely a természetes hatás elérést célzó, tájképi stílusban mutatkozott meg. Esztergom felfedezése, avagy a hely története Egy 125 éves palota kalendáriuma 1883. január 21-én ünnepélyes keretek között helyezték el a Prímási palota zárókövét. Az alig két év alatt felépült hatalmas épület méltóságteljes homlokzatai, számos gyűjteményt magában foglaló gazdagsága miatt a palotát már az elkészülése után a „kis Vatikán” jelzővel illették - olvasható a Keresztény Múzeum honlapján. Az építkezésről Istvánffy Miklós művészettörténész írt a Hídlapnak. A ma is használatban lévő rezidencia eredetileg egy jezsuita rendház és egy gimnázium számára épült. A török uralom után emelt első épületegyüttesük 1706-ban, II. Rákóczi Ferenc várostroma során pusztult el, 1713 után azonban újra itt építkeztek a jezsuiták - a régi templom helyére ekkor új iskola került. A szerzetesrend megszűnése után pár évig még folyhatott az épületben a tanítás. Batthyány József prímás idejében (1776-1779) a templomot és a kolostort a főegyházmegye kapta meg, előbbi plébániatemplom, utóbbi helynökségi székhely lett. Ezt a korszakot építészetileg csak az utcai szárny lépcsőházának áthelyezése jellemzi, amelyet Rudnay Sándor érsek idején fel is váltott egy másik lépcső. Az Esztergomba visszatelepült főpap még csak ideiglenesen, Kopácsy József viszont már tényleges rezidenciaként használta az épületet: a homlokzat és az emeleti termek is erről tanúskodnak. Scitovszky János érsek a dunai oldalon egy levéltárral és a harmadik udvar hozzácsatolásával járult hozzá az épületegyüttes terjeszkedéséhez, 20 hídlap Prímások otthona Simor János érsek építészét győri püspöki székhelyéről hozta magával, ahol korábban a Püspökvár Dóczy- és az ottani székesegyház Héderváry-kápolnája restaurálását bízta rá. A Bécsben végzett, kiváló rajztudású szakember, aki stílusérzékét már korábban a Stephansdom és a Deutschordenskirche munkálatai során
