Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-03-08 / 9. szám
kultúra A Budapesten 1929-ben született Dévényi 1947-től 1951-ig volt az Eötvös Lóránt Tudomány Egyetem, magyar-történelem szakának hallgatója. 1951-től élt Esztergomban, itt is tanított és e városban hunyt el 1977- ben. A város szellemi életének meghatározó személyisége volt, tanári, műgyűjtői és művészeti írói státuszában egyaránt. Esztergombeli kortársai közül a szintén polihisztori tehetséggel megáldott Martsa Alajos említhető vele egy lapon. Dévényi Iván-emlékest és könyvbemutató A sorsformáló akarat embere hídlap 19 Nem egészen ötven év alatt is lehet maradandót alkotni: a fiatalon elhunyt esztergomi tanár, Dévényi Iván a művészettörténetben jeleskedett, a XX. századdal foglalkozó szakértő országosan jelentős képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezett. Február 22-én egykori barátai, tanítványai, kollégái a Központi Kávéházban tartották azt az emlékestet, melynek apropója Dévényi Iván posztumusz könyvének megjelenése volt. A kötet, ahogy az egyik előadótól elhangzott, útmutató Dévényi képzőművészeti gyűjteményéhez és szellemi hagyatékához egyaránt. te során, hogy már csak levelezései is igen fontos helyet foglalnak el a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában. Kiemelten jelentős képzőművészeti gyűjteménye is, melyben az egész múlt századi képzőművészet megjelenik, de kutató, elemző, gyűjtő és publikáló munkája mellett abban is példamutató volt a ma embere, a mai értelmiségiek számára, hogy mi mindent lehetett megtenni a legnehezebb időkben, az ötvenes, a hatvanas és a hetvenes években. Dévényi sorsa, jelleme bizonyítja, hogy az embert nem a körülményei formálják, hanem az akarata, a szeretete és jó szelleme. a legendás műgyűjtő és műértő publicista előtt - Prokopp Mária február 22-én elmondott beszéde alapján készült. „Dévényi Iván életpéldájának jelentősége többek között abban áll, hogy munkásságával emberközelbe hozta a közönség számára az egész huszadik századot, annak szinte teljes képzőművészeti világát” - mondta az egykori tanítvány. Az egykori publicista, műgyűjtő tanulmánygyűjteménye ma is iránymutató: Dévényi pontosan részletezi, miként lehet frappánsan, célratörően, közhelyek nélkül egy-egy képzőművészeti fejezetet, alkotót, alkotást leírni, elemezni, arról valóságos ösz- szefüggéseket megállapítani. A kötet a magyar szellemi és művészeti élet Európa élvonalába tartozó elitjéről is elemző leírást ad, egy olyan máig ható fontos időszakról és a mában is fontos szerepet játszó művészeti jelenlétről tolmácsol. Dévényi Iván olyan jelentős szellemi hagyatékot tett le az asztalra éleE sztergom Barátainak Egyesülete szervezésében jöhetett létre az az emlékest, ahol a hírneves esztergomi műgyűjtő, publicista és pedagógus emléke előtt, tisztelgett a közönség. Ez alkalomból mutatták be az „Arcképek a XX. század képzőművészetéből” című posztumusz kötetet. Az est szervezője a Balassa múzeum munkatársa, Tóth Franciska Dévényi egyik legjobb barátját, Szalay Károly írót és egykori tanítványát, Prokopp Mária művészettörténészt hívta meg, hogy méltassák a kötetet, illetve annak íróját. Jelen írásunk - mely tulajdonképpen a könyvbemutató révén tett tisztelgés Dévényi Iván képzőművészeti gyűjteménye egy több évtizeden át következetesen épített, egyre bővülő kollekció, melyben Csontvárytól Kondor Béláig számos jelentős alkotó szerepel. A gyűjtemény gerincét Czóbel, Barcsay, Bálint, Borsos művei adják, de szintén rangos képek képviselik Berény, Bernáth, Derkovits, Egry, Ferenczy, Gadányi, Kassák, Koszta, Márffy, Szőnyi,Tihanyi, Uitz munkásságát is. Dévényi Iván gyűjteménye több kiállításon is szerepelt, 1977-ben a győri Múzeumi Képtárban, 1983-ban az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban, 1993-ban pedig a fővárosi Kassák Lajos Emlékmúzeumban volt látható a kollekció. Pöltl Zoltán
