Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-02-16 / 6. szám

Lenger Varga Péter Erre a térségre, ahogy a belső Pilisre is, ugyanazok a nagyvad fajok jellemzőek, amelyek az egész Pilis, Visegrádi hegységre. Túránk út vonalán, ha szerencsénk van, akkor elsősorban őzzel találkozha tunk, amelyik nappal is mozog. Mostanában már a tavalyi gidákkal, és az anyaállatokkal is összefuthatunk, akár két három fős csapa tokban is láthatjuk őket. Az őzbakok már növesztik az agancsaikat, amely ugyan még egyelőre barkában van, vagyis kívülről egy tápláló szövet borítja, és úgy néz ki, mintha egy nagy bozontos kucs ma lenne rajta, de igy már meg lehet \ / .ajtók' különböztetni a sutától. Jpww.-./ í.MKk9b] Az elmúlt hetek melegebb időjárása - a hétvégére jósolt mínuszok ellenére - egy­re többeket csábít az első tavaszi túrákra, ráadásul állandó időjósunk, Dávid Mihály szerint a hónap közepétől bátran bújhatunk bele a túrabakancsba. A Hídlap ezúttal Pilismaróttól Dobogókőig kalauzolja természetjáró olvasóit, mindebben ezúttal is Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő kommunikációs vezetője lesz segítségünkre. vezető zöld jeleket kell figyelni, hanem a piros útmutatókat. A meredek oldalt megmász­va érjük el a Tost-sziklákat és az llona-pihenőt, amelyet fá­ból épült korlát szegélyez. A falépcsőkön továbbhaladva Tost Gyula emlékére állított obeliszkre bukkanunk. „Az egykori erdőmérnökről, mi­niszteri tanácsosról nevez­ték el a sziklákat, és neki ál­lítottak itt emlékoszlopot. Tost Gyula turistaútvonala­kat létesített ebben a tér­ségben. Szintén itt talá­A Pilismaróttól Dobogókőig tartó útvo­nal egyes pontjait számos érdekesség és látványosság övezi. Mostani túrajavas­latunk viszonylag hosszú, körülbelül 10 kilométer, így arra kell számítani, hogy ez egy egész napos gyaloglás, ám mégis ké­nyelmesen teljesíthető. Igaz ugyan, hogy jelentős szintkülönbség van a körülbelül 150 méter magasan elterülő Pilismarót és a Visegrádi-hegység legmagasabb pont­ja, a 699 méter magas Dobogókő között, Lomniczi Gergely azonban ezt a túrát min­denkinek ajánlja. „Aki ebben a térségben kirándul, annak számítania kell a szintkü­lönbségekre, de nem egyből meredek, hanem szép fokozatosan emelkedik az út" - nyugtatta meg a gyakorlatlanabb túrá­zókat a szakember. Útvonalunkat egy da­rabig a zöld jelzés mutatja, mely Pilisma­rót főteréről, a katolikus templom mellől indul, egy ideig a Malom-völgyben futó erdészeti utat követi, később balra fordul, 22 hídlap és a Küllei-árokban megy tovább. Az erdé­szeti utat keresztezve jelzésünk az Ördög­küllője oldalában lévő nyiladékon, erről letérve a Hosszú-hegy gerincén fut. Elér­ve a Szakó-nyerget akár egy késői tízóra­it is elfogyaszthatunk, több turistaút ke­reszteződésénél ugyanis egy pihenőhely várja a kirándulókat. Folytatva utunkat azonban már nem a Rám-szakadék felé

Next

/
Oldalképek
Tartalom