Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-02-16 / 6. szám

életmód lünk egy kőbe vésett emlékművet Hegyi Szent Bernét tiszteletére, akit 1931-ben nyilvánítottak a hegymászók védőszent­jévé, nevéhez pedig egy áldás is fűződik: Áldd meg Uram, a hegymászóköteleket, a hegymászóbotokat, a jégcsákányokat, és az egyéb felszereléseket, hogy mind­azok, kik ezeket a magas hegyek borzal­mas meredélyein a jégárakon, az örök hóban és viharban használják, minden balesettől és veszélytől mentesek legye­nek, és szerencsésen érjék el a hegy csúcsát" - tért ki az érdekességekre Lomniczi Gergely. Követve a piros jelzést eljutunk a Hegedűs-obeliszkig, mely nek eredetét homály fedi. Az úton továbbhaladva a Szer­kövek mellett megyünk el, ahol a 80-as években még kerecsensólyom fészkelt, a védett és ritka állatra pedig ter­mészetvédők és szak­emberek vigyáztak, egészen addig míg el nem költözött. „Ma­dártávlatból viszont szemlélhetjük itt a térséget, mivel a Rezső-kilátóhoz érünk, amely Tirts Rezsőről kapta a nevét. Az erdőmérnök, erdőtanácsos, neves erdészeti szakíró még az 1800-as években az első ember volt, aki felfestette a Dobogókőre vezető turista- jelzéseket" - fűzte hozzá a Pilisi Parkerdő kommunikációs vezetője. Túránkat innen­től már végig a piros jelzés mentén, a Téry Ödönről elnevezett sétányon folytatjuk, Utunk során a terület természetes erdőállományait nagyon jól lehet egymás mel lett látni, mert szép fokozatosan haladunk az alsóbb szintektől a legmagasabb csúcsokig. A terület alsó részén cseres-tölgyesekkel találkozunk, itt cser, tölgy és kocsánytalan tölgy alkot erdőállományt. Ezek általában nyíltabb, napfényesebb, fajgazdagabb erdötársulások, igen sok cserjével, bokorral. Ezzel szemben, ami kor feljebb érünk, akkor először gyertyános tölgyet, kocsánytalan tölgyet, feljebb pedig bükkösöket találunk. Ezek már sűrű, viszonylag sötét erdők. Aljnövényzet szinte nincs, mert nem kapnak megfelelő fényt. Viszont kora tavasszal, mielőtt a bükkfák zöldellnének, előtte még kizöldülnek a tavaszi növények, mint például a hóvirág, galambvirág, odvaskeltike. Az ő stratégiájuk az, hogy még akkor vi h. rágoznak, akkor érlelnek termést, amíg még fényhez jutnak. Fontos tudni, \ hogy a hóvirág védett növény, és igen szigorúan büntetik a gyűjtését. Ez | most aktuális, mert már nyílik, a hűvösebb részeken pedig még egy-két '*9* várni kell a hóvirágokra, de csak szigorúan nézni, fényképezni lehet, letépni semmiképpen nem szabad. mely az elmúlt évszázad­ban rengeteg fejleszté­sen esett át, kikövezték, támfallal, pihenőkkel és kilátópontokkal lát­ták el. A mintegy 6 ki­lométeres sétány vé­gén elérkezünk a Visegrádi-hegy­ség legmagasabb csúcsára, a Dobogó­kői kilátóhoz. „Az itt található kilátóterasz­ról gyönyörű panoráma tárul elénk, gya­korlatilag az egész Dunakanyart belátjuk. Dömös felől nézve Árpádvár, Rám-hegy, Vadálló kövek, Prédikálószék, északkeleti irányban a Visegrádi-hegyek, míg észak­nyugatra a Jász-hegy és a Maróti-hegyek magasodnak. A Duna túloldalán pedig a Börzsöny látszik, jó időben akár legmaga­sabb pontját, a Csóványost is megpillant­hatjuk" - folytatta kirándulási szakértőnk. A kilátópontnál egyébként szintén áll egy emlékmű, Téry Ödön bronz domborműve. A magyar turistamozgalom egyik alapító­ja és vezéregyénisége több Tátra-csúcsot hódított meg, menedékházat is neveztek el róla. 1889 februárjában indította a Turis­ták Lapját, az 1891 szeptemberében meg­alakult MagyarTurista Egyesületnek pedig ügyvezető alelnöke lett. 1898-ban ő hoz­ta létre Dobogókő első menedékházát.„Ha itt kiélveztük a panorámát, akkor érdemes megnézni az Eötvös Lóránd Turistaházat, amit a mai napig a MagyarTurista Egyesü­let működtet, itt frissítőhöz, egytálételhez is hozzájuthatunk, így egy jó evéssel le is zárhatjuk a kirándulásunkat" - adott tip­pet Lomniczi Gergely. Dobogókőről pedig menetrendszerinti busszal juthatunk haza Esztergomba, érdemes persze a túra előtt tájékozódni a menetrendről. Az afáziáról közérthetően Egészségmegőrző rovatunkban továbbra is háziorvosok, és szakemberek segítségével próbálunk hasznos tanácsok­kal segíteni. Természetesen, ha önökben felmerül valami­lyen közérdekű témával, betegséggel kapcsolatos kérdés, akkor bátran forduljanak szerkesztőségünkhöz. (Posta­címünk Deák Ferenc utca 4., elektronikus levelesládánk info@hidlap.net ). Magyarországon egyre gyakoribb a szív és érrendszeri meg­betegedések száma. Ennek következményeképpen változatos kórformák jöhetnek létre. Az agyvérzés, az agytrombózis , az agyi katasztrófák féloldali bénulással járhatnak. Ha ez a bénu­lás a jobb oldalt érinti, akkor sérül a beszéd, az írás, az olvasás és a számolási képesség is. A beszédzavar - szaknyelven afázia - esetén a beszéd két alapfunkciója közül vagy a kifejezőeszköz, vagy a megértés, súlyosabb esetekben mindkettő sérül. A kezelés során, mikor már a beteg állapota (orvosilag) stabilizálódott, minél hama­rabb szükség van logopédi­ai terápiára is. A munka ered­ménye függ attól, hogy milyen korai stádiumban kezdődik el a kezelés, de a hatékonyságot nagymértékben befolyásolja a beteg életkora, személyisége, valamint az, hogy milyen a család összefogása és támogatása. Néhány jó tanács a családnak: Legyen nagyon türelmes! Lassan és érthető mondatokban beszéljen! Ha jó a beteg megértése, de nem tud beszélni, igye­kezzenek megérteni a mondanivalóját jelekből és gesztusok­ból. Segít, ha elkezdjük a szót, vagy mutatunk a tárgyra. Nem szabad a beteget abban a tudatban hagyni, hogy nem értet­ték meg, a siker, még a legkisebb is további beszélgetésre serkenti. Ha többet szeretne megtudni az afáziáról, lépjen be a Be­széd és pszicho Stúdió Afázia Klubjába.Tel.: 30/212-1726 Bajomé Szentgyörgyi Katalin pszichológus logopédus hídlap 23 gyógyító sorok

Next

/
Oldalképek
Tartalom