Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-10-06 / 8. szám
Az aradi 13 Aulich Lajos: honvédezredes, 1849-től tábornok. 1849. Július 14-től augusztus 11-ig ő volt az ország utolsó hadügyminisztere. Damjanich János: 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. Dessewffy Arisztid: középbirtokos nemes, 1848-ban belépett a Sáros vármegyei nemzetőrségbe, 1849-ben tábornoki kinevezést kapott. A rá szabott ítélet eredetileg kötél általi halál volt, amelyet kegyelem útján főbelövésre változtattak. Kiss Ernő: császári tiszt volt, 1848 nyarán felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak. 1848. október 12-én tábornokká és a bánsági sereg főparancsnokává nevezték ki. 1849. január 9-én országos főhadi-parancsnokká léptették elő. Knézich Károly: 1849 márciusától a főseregnél a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok ezredesi rangot kapott. A peredi csata után Görgey leváltatta, ekkor Kossuth a felső-tiszai tartalék hadtest parancsnokává nevezte ki. Lahner György: 1849 januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetője, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt. 1849. Február 6-án tábornokká nevezték ki. Lázár Vilmos: 1849 februárjától őrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban. Leiningen-Westerburg Károly: a magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka. Előbb császári tiszt volt, majd az 1848-as harcok idején Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. „Az ég és pokol pusztítsa el boldogságát! Minden nemzetsége vesszen ki a föld színéről! Őt magát azokban verje meg az Isten, akik legközelebb állnak szívéhez! Az élete csak rombolás legyen, s a gyermekei nyomorultul pusztuljanak el!" esztergom Nagysándor József: 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állt, kitűnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban. Ezután tábornokká léptették elő. Pöltenberg Ernő: 1848 nyarán ezredével együtt Magyar- országra helyezték, ahol a magyar szabadságharc ügyének híve lett. 1849 áprilisában ezredes lett, június 2-án pedig tábornok. Schweidel József: 1848 októberében tábornok lett, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka. A forradalom bukása után letartóztatták, és bitó általi halálra ítélték, de végül felesége könyörgésére az ítéletet golyó általi halálra változtatták. Török Ignác: az 1848-49-es szabadságharc alatt Komárom erődítési munkáit irányította, s 1849 márciusáig ő volt a vár parancsnoka. 1849-ben nevezték ki tábornokká. Vécsey Károly: 1848 nyarán a magyar kormánynak ajánlotta fel szolgálatait. 1848 decemberétől tábornok. A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21-én ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt. Batthyány átka Érdekes történelmi adalék az október 6-ai kivégzésekhez, hogy Batthyány Lajos halála előtt egy családi átkot mondott Ferenc Józsefre, pusztulást és rombolást szórva egész famíliájára. Ezzel kapcsolatban keringett az a hiedelem is, hogy az átok miatt a császár családjának 13 áldozattal kell fizetnie az aradi vértanúkért. Hogy mennyire fogott Batthyányi átka, persze utánanéztek a történészek és az eredmény mindenestre elgondolkodtató. A kivégzéseket követő több mint hatvan év alatt ugyanis meghalt Ferenc József első gyermeke, Zsófia, tűzhalál áldozata lett Habsburg Matild főhercegnő, valamint a császár sógornője, Zsófia főhercegnő. Queratóban agyonlőtték a császár öccsét, Miksát, lovas balesetben meghalt Vilmos Ferenc Károly főherceg, vadászbaleset áldozata lett Ferenc József unokatestvére, László főherceg. Másik sógornője, Charlotte mexikói császárné megőrült, Habsburg, Nepomuk János pedig eltűnt a tengereken. Rudolf trónörökös öngyilkos lett, Klotild főhercegnő pedig, mérgezésben halt meg. Genfben egy anarchista leszúrta Erzsébet királynét, végül pedig Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát. p hídlap 11
