Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-12-08 / 17. szám
A z esztergomi hangszeres zeneoktatás intézményének megalakulá- si éve 1928, ekkor a helyi lapban felhívásban szóltak a városban élő szülőkhöz, hogy elképzeléseik szerint írassák be gyermekeiket a létrejött zeneiskolába. Az induló intézmény első tantestületének élére Buchner Antal főszékesegyházi karnagyot, a Zeneegylet nagy- tekintélyű megszervezőjét nevezte ki a város. A kapunyitáskor 47 nebuló lépte át a „zenede” küszöbét, ekkor még a Német (ma Petőfi Sándor) utcában lévő épületben. A zeneoktatás minden szinten magas költségekkel tud csak működni, az esztergomi Zeneiskola történetének szinte minden periódusában anyagi gondokkal küzdött, de az intézmény mindig patrónusra lelt a városban és magánszemélyekben egyaránt. A támogatás és a tanárok, diákok lelkesedése meghozta a gyümölcsöt, a ZeneiskoEsztergom felfedezése, avagy a hely története Zenede a határon Városunk zeneoktatási intézménye meglehetősen cikcakkos úton jutott el mostani székhelyéig, a história szerint a belváros szinte minden jelentős utcájában működött már. A történet egyes szakaszairól Bárdos István művelődéstörténész, valamint a tanoda két igazgatója, Szabó Tibor és Reményi Károly egykori dolgozatából értesülünk. la megalakulását követő második évben két növendéket, Pécsi Sebestyént és Péter Józsefet felvették a zeneakadémiára. Az intézmény ezt a tulajdonságát a mai napig megőrizte, számos tehetség fejlődhetett ki olybá, hogy az országos és fokú a nemzetközi, közép- és felső- zeneoktatási iskolákban megállják a helyüket. 1931-ben már hat főtanszakkal, zeneszerzés, ének, zongora, hegedű, cselló, nagybőgő, valamint elméleti melléktanszakokkal működött az iskola. A Zeneiskolában jelenleg hegedűt, csellót, brácsát, zongorát, fuvolát, oboát, klarinétot, fagottot, trombitát, harsonát, ütőhangszereket és gitárt foghat a diákság a kezébe. Az oktatási intézmény története a költözésekkel is jelölhető, székhelyek szempontjából meglehetősen kanyargós út, melyet az iskola bejárt. 1961-ben a helyi művelődési házban folyt a zenei oktatás, ekkor kétszáz növendék tanult itt különböző hangszereken. 1964-től Szabó Tibor vezette az intézményt, igazgatása alatt már kilencen voltak a tantestületben. Az egyre növekvő tanulószám miatt az akkori városi vezetés úgy döntött, hogy az oly sok költözést megélt zeneiskola megkapja az akkor Szabad Május sétánynak elnevezett szigeti részen a 12. szám alatti épületet, amelyben ma is működik. Az épület mai formájának kialakításához 1982-ben fogtak hozzá, s bár a ház még most sincs teljesen kész, a Zeneiskola ugyanakkor gyakorlatilag már viszonylag hosszú ideje tud új formájában - és ami fontos - eredményesen működni. 1928-tól napjainkig a Zeneiskola székhelye többek között a Petőfi, Óvoda, Hévíz, Ima ház, Kölcsey, Deák Ferenc, is _______«-U \ Főapát, Kossuth \ Lajos és Táncsics ! ' S Mihály utcában ^ í volt. A Prímás szigeten lévő helyre 1965-ben költözött az intézmény. Ezúton szeretnénk ismételten kifejezni köszönetünket a megyei levéltár kollektívájának, és Csombor Erzsébet igazgatónak, helytörténeti sorozatunk létrehozásában nyújtott segítségért. I
