Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-12-08 / 17. szám

Szent Luca és a köréje szőtt mítoszok Fényből a sötétségbe Ißukovics Krisztián! Az adventi időszak egyik legmisztikusabb ünnepe amely hez egyben talán a legtöbb hagyomány és népszokás is kő tödik a december 13 ra eső Luca napja. A legismertebb hagyomány a Luca szék készítés, ami a boszorkányok lelep lezésének biztos módja, de számtalan egyéb érdekesség is kötődik e naphoz. Szerelmi hiedelmek Számtalan praktika köthető e naphoz, az egyik legismertebb a ka lácsokban elrejtett kerek egytucatnyi fiúnév, amit elsősorban a házasodni kívánó lányok vártak epekedve. A kalácsokba sütött 12 papíron 12 fiúnév szerepelt, és amelyik utoljára maradt, az lett a férje a lánynak legalábbis a hagyomány szerint. Hasonlóan ne hezen ellenőrizhető néphit, amikor a csoportokba verődött Iá nyok egyike megzörgeti egy disznóól tetejét. Amennyiben a meg lepődött coca csendben maradt, azt jelentette, hamarosan meg házasodik az illető. Ellentétben ha a malac röfögni kezdett, akkor annyi évet kellett még várni a frigyre, ahányat röffentett. Időjárási jóslatok Luca napi szokás, hogy egy cserépbe búzát vetnek, ami karácso nyig kikel, majd a feldíszített fa alá helyezik, mint az élet jelkép ét. Persze ennél sokkal több következtetés is levonható ebből: ha minden elvetett szem kikel, azt jelenti, hogy a következő év ben bőséges termés lesz. Szintén a december 1 3 tol karácsonyig eltelő 12 nap alapján lehetett a következő év időjárására követ keztetni. Minden nap egy hónapot jelölt, és a hagyomány sze rint miden hónap olyan lesz, mint az azt jelölő nap: ha Luca nap ján esett az eső, akkor január csapadékos lesz, és így tovább. ki W lesznek a szarvaik. A székkészítés misztikumát az ezután követ kező események adják: ha ugyanis valóban kiderült, kik a bo szik, akkor rohanhatott haza az illető, hogy elégesse a széket, ellenkező esetben ugyanis számíthatott arra, hogy széttépik őt az ártó lelkek. Szintén e naphoz kapcsolódó ijesztő szokás, hogy Luca nap estéjén fehér lepelbe öltözött legények járták sorba a házakat, és megkérdezték a gyerekeket, tudnak-e imádkozni. Sajnos iga­zán jó válasz nem volt erre a kérdésre: ha nemmel feleltek, meg suhintották őt Luca pálcájával, ha igennel, akkor nem kaptak ajándékot így egyszerűbb megoldás volt bezárkózni decem bér I 3 a estéjén. Luca széke Talán a legismertebb, e naphoz kötődő hiedelem. Luca nap jától fogva kezdték el készíteni a háromlábú széket, ame lyen minden nap kellett dolgozni valamit, ■h és éppen karácsonyra kellett elkészül nie. A hagyomány szerint, ha az éj féli misén a szék készítője felállt al I kötésára, megláthatta, kik a bo szorkányok, mivel láthatóak Szent Luca eredete Luca 304 körül élt Syracusában, neve a lux (jelentése: szeme világa, fény) szóból származik. Európai kultusza valamikor a középkor folyamán alakult ki, a vakok, I szemfájósok, menyasszonyok és talán sokak számára meglepő módon az utca­nők (mivel a legenda szerint őt is bordélyba akarták vitetni) védőszentje, de ő vi­gyáz a tűvel, hegyes szerszámmal dolgozókra (tőrrel torkon szúrták, de nem halt meg, amíg fel nem vette az utolsó kenetet) is. A Gergely-naptár előtti Julianus-naptár szerint ez a nap volt az év legrövidebb napja, Szent Luca valószínűleg ennek, illetve a sötétségnek köszönheti az alak­ja köré fonódó boszorkány hiedelmeket. A Luca széke mellett ilyen szokás volt hogy e napon minden ajtót, ablakot zárva tartottak a gonosz ellen, de állítólag a kulcslyukba dugott fokhagyma, a bal ajtófélfába vágott kés és a keresztbe állított söprű is elriasztotta őket. E napon sem kölcsönadni, sem kölcsönkérni nem volt szabad, nehogy a kölcsön a boszorkányok kezére kerüljön. hídlap 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom