Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-08-18 / 1. szám
címlapon Egyházi események A hagyományos budapesti Szent Jobb-körmenetet megelőzően már reggel 8 órakor kihelyezik tiszteletadásra a szent ereklyét a Szent István bazilikában. Az Erdő Péter bíboros által celebrált ünnepi szentmise és az országos körmenet 17 órakor kezdődik a bazilika előtti téren. Az esztergomi bazilikában szombaton 18 órakor, vasárnap 8 óra 30 perckor, 10 óra 30 perckor és 18 órakor, hétfőn pedig 8 óra 30 perckor kezdődnek a szentmisék, és valamennyi templomban a megszokott miserend szerint tartják a szentmisét, illetve istentiszteletet Szent István király és az állami ünnep tiszteletére. ötvenes években az ünnep külsőségei közé tartoztak a közösségi programok és a tisztavatás, tűzijáték helyett pedig tábortűz volt a Gellért-hegyen, a korabeli hatalom viszont remek alkalomnak tartotta az ünnepet a termelési versenyekről és a legeredményesebb sztahanovistákról való beszámolásra. Ebben az időben vált augusztus húszadika egyik máig élő eseményévé az állami kitüntetések adományozása. A Kádár-korszakban ismét változott az ünnep arculata. Tovább élt a zászló- felvonás és a tisztavatás hagyománya, újjáéledt a tűzijáték szokása, egyre nagyobb, az ország minden részéről ezreket Budapestre vonzó turistalátványosság lett a vízi- és légiparádé, Debrecenben pedig megszületett a virágkarnevál. A puha diktatúra éveiben augusztus 20-a az avatások napja is volt, ekkor adtak át gyárakat, iskolákat, szállodákat, lakótelepeket és egyéb létesítményeket. Érdekes, hogy a gulyáskommunizmus éveiben az alkotmány és az új kenyér mellett ismét felmerült István király neve az ünneppel kapcsolatban, persze szigorúan a „Szent” előtag nélkül. A több mint negyven évig betiltott körmenet hagyományának újraéledésére egészen 1989-ig kellett várni, ám azóta minden évben megrendezik a fővárosban, a Szent István-bazilikánál az elmaradhatatlan kenyérszenteléssel együtt. Az 1990-es első szabad választások után a parlament a három magyar nemzeti ünnep közül augusztus húszadikát nyilvánította hivatalos állami ünneppé, és talán máig ez az egyetlen olyan ünnep, amelyet az egymással szemben álló politikai erők között a legkevesebb vitát szüli, és azonos megítélést nyer. Az*ünnepi ceremónia fővárosi elemei változó külsőségekkel ugyan, de megmaradtak a múlt rendszerből: zászlófelvonás, tisztavatás, vízi- és légiparádé, körmenet és tűzijáték egyaránt szerepel a programok között. 2000-ben különös jelentőséget kapott a nyárvégi ünnepnap: ekkor avatták ortodox szentté István királyt és ekkor kezdődött, valamint egy évvel később ekkor ért véget a millenniumi év. Szent István dicsérete a Vízivárosban Az ünnepi hétvégén ahogyan ezt már évek óta megszokhattuk, hangulatos ünnepi forgataggal népesül be az Erzsé- bet-park és a Kis Duna-part. Szombaton délelőtt gyermekműsorokkal, régi közösségi gyermekjátékokkal, az Aranysólyom Lovagrend bemutatójával várják a látogatókat, fellép a Cambrai fúvószenekar, ezután este hatkor Jeanne Carroll kubai blues énekesnő koncertje kezdődik, őt pedig a Ladánybene 27 és a Jamsterdam követi. Vasárnap egész nap várja utasait a római gálya egy kis dunai sétahajózásra, és a 100 éves Esztergomi Hajós Egylet is színes programokkal készül az ünnepre a Petőfi csónakház kertjében. A Széchenyi térről 14 órakor indul a Fresco Ballo zászlódobálók látványos menete a Vízivárosba, ahol e napon is lesz mesejáték, lovagi torna, sőt Belső-ázsiai harci játékokat is láthatunk, és a Bóbita együttes is elhozza kedvelt gyermekműsorát. Este Palya Bea és zenekara lép fel, majd az Örökségünk - A Csík zenekar című szimfonikus művet tekinthetjük meg a 21 órakor kezdődő tűzijáték előtt. Az ünnep előestéje a Memory Band utcabáljával zárul. Augusztus 20-án, hétfőn a cambrai-i fúvósok adnak térzenét a Széchenyi téren, és újra láthatjuk a minden évben nagy sikert arató olasz zászlódobálókat is. Délután két órakor Bencze Laci konyhájába látogathatunk el, majd a középkori városrészek hagyományos vetélkedőjére kerül sor. Este a Sebő együttes és az évek óta Esztergomban ünneplő Ghymes együttes koncertjével fejeződik be a háromnapos ünnep. Kenyérszentelés Szentgyörgymezőn A Szentgyörgymezői Olvasókörben a többéves hagyománytól eltérően idén augusztus 19-én, vasárnap tartják a kenyérszentelő ünnepséget, melynek színes kísérőrendezvénye a kertbarátkor tagjainak terménybemutatója, valamint a nőklub és a nyugdíjasklub kézimunka- és kézműves kiállítása. A vasárnap reggel kilenc órakor kezdődő ünnepségen a cambrai-i fúvósok muzsikája után Meggyes Tamás polgármester mond köszöntőt, majd Varga Lajos római katolikus plébános megszenteli, Ágoston Csaba református, Ferenczy Andrea evangélikus és Cselényi István görög-katolikus lelkészek pedig a felekezeti hagyományoknak megfelelően megáldják az új kenyeret. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér jelképes átadását követően a polgármester ünnepélyesen megszegi azt, majd borral kínálják a vendégeket. hídlap 5
