Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-08-18 / 1. szám
esztergom Igazgatóváltás a Duna Múzeum álén Azért a víz az úr Pöltl Zoltán Közel harminc év után távozik a Duna Múzeum éléről Kaján Imre. Az 54 éves, eredetileg bölcsész szakembernek oroszlánrésze volt abban, hogy az intézmény mára Magyarország egyik legismertebb múzeumává vált. 28 évig munkatársa és ebből 18 évig volt vezetője az esztergomi Vízügyi (avagy Duna) Múzeumnak Kaján Imre, aki számos szakmai- és közönségsiker után most távozik Esztergomból. A jövőben a fővárosi Közlekedési Múzeum intézményi egyesítésén, korszerűsítésén dolgozik majd. A minden tekintetben jól működő, szakmailag elismert és a közönség által is kedvelt Duna Múzeum új direktora Szálkái Tímea lett. Az intézmény mostani arculatának kialakítása egybeesik Kaján Imre esztergomi munkásságával, aki a 80-as években kollégái segítségével gyökeresen változtatta meg a Duna Múzeum működését. Átalakult a vízügyről bemutatott tárlat, a korábban csak pasz- szív szemlélődést engedő kiállítások az új rendszerben interaktív lehetőséget biztosítottak a látogatóknak. A Duna Múzeum a változásoknak köszönhetően gyorsan sláger lett a gyerekek és a családosok körében. A szakember vezetése alatt indult el az Európai Közép Galéria is, amely főként a pályakezdő, kísérletező alkotóknak nyújt teret. Az itt bemutatott anyagok minden esetben komoly, közérdeklődésre számot tartó művészeti eseményekké váltak. A búcsú kapcsán Kaján Imrével készített interjúnk a www.hidlap.net oldalon olvasható, a közeljövőben pedig az új igazgató, Szálkái Tímea is ugyanitt vázolja majd a jövőre vonatkozó elképzeléseit. Pöltl Zoltán Augusztus 8-án ért véget az „Esztergom-Kertvárosért" Alapítvány által szervezett parlagfű mentesítési akció. A település egészségre káros gyomoktól leginkább szennyezett része pont a közterületekre esik, így a temető környékén, a sátorkői részen, és a Dorog felé eső területeken leginkább a civil szervezet munkálkodik, pedig nekik nem lenne kötelességük. Az 1996 óta tevékenykedő „Esztergom- Kertvárosért" Alapítvány alapvető céljai között a település kulturális, szellemi Kertvárosi gyomirtási akció Eljött a kaszás a parlagfűért életének védelme szerepel. A szervezet a személyi jövedelem adóból származó 1 százalékokból és a különböző pályázatokon elnyert pénzekből tartja fenn magát, melyeket leginkább kulturális-, egészség- megőrző-, gyermek-, anyák- és környezetvédő napok szervezésére fordítanak. Az alapítók szándéka az idők során azonban tovább bővült a környezeti kultúra megőrzésével, fejlesztésével, ezt bizonyítja a legutóbbi akciójuk is, melynek során a kertvárosi parlagfűnek üzentek hadat. Pálfistyák Istvánná, a szervezetet irányító kuratórium elnöke elmondta, hogy a „zöld megmozduláson" adták hírül a közönség számára azt is, hogy pályázaton nyert összegből különböző kerti eszközöket, többek között gépi fűkaszát és sövényvágót vásároltak, melyeket a kertvárosi közterületek karbantartására kölcsönözhetnek ki a településen élők. A technikai eszközök az elnök szerint azt is elősegítik, hogy a civilek is hatékonyabb kapcsolódjanak a közérdekű feladatok ellátásába. Az „Esztergom-Kertvárosért" Alapítvány eddig is tevékenyen részt vett a parlagfű elleni küzdelemben, a szervezet különböző csatornákon folyamatosan nyomatékosította a helyiekkel a hírhedt gyomnövény irtásának szükségességét. Az akció keretében - hasonlóan az esztergomi példához - arra kérték a polgárokat, hogy a Féja Géza Közösségi Házban lévő gyűjtőhelyre vigyenek be minél több „ártalmatlanított" parlagfüvet, a szorgalmas résztvevők pedig emléklapot és ajándékot kaptak cserébe. Az akció sikerére jellemző, hogy az alapítvány máris újabb gyomszedést szervez, szeptember első napjaiban a kertvárosi főúton lévő buszmegálló pavilonokat és a közterületen lévő padokat újítják fel. A parlagfű irtását az ön- kormányzatnak kellene elvégeztetnie, az alapítvány munkatársai azonban úgy látják, erre a feladatra már nem marad elég energiája a helyi vezetésnek. A részönkormányzat által irányított közmunka brigádok ugyan több helyen is parkosítással, fűnyírással, takarítással szépítik a települést, de a jelenleginél nagyobb gondot kellene fordítani a káros gyomnövények irtására, véli Pálfistyák Istvánné. 6 hídlap
