Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-11-10 / 13. szám

Újra a K+F lista élén A térség cégei közül tavaly is a Richter áldozott a legtöbbet innovációra Csupán három magyar nagyvállalat került fel arra a „top ezres listára”, amelyet az Európai Bizottság az európai cégek kutatás-fejlesztési ráfordításai alapján minden évben meg­határoz. A 2006-os K+F költések alapján a Richter - tavalyi eredményét megismételve — első helyen végzett a kelet-kö- zép-európai régióban, így természetesen Magyarországon is. Összeurópai szin­ten a független hazai gyógyszercég a 228. az innovációs ráfor­dítások tekintetében, maga mögé utasítva valamennyi hazai és régióbeli társát. Utób­biak közül négy cseh­országi, két-két len­gyel és szlovén, illet­ve egy lettországi cég szerepelt az EU K+F listáján. A magyarországi gyártók közül, illetve a kelet-közép-európai régióban is a Richter költ a legtöbbet kuta­tás-fejlesztésre: átla­gosan árbevétele 8 százalékát, 2006-ban csaknem 14 milli­árd forintot; 14,8%-kal többet, mint 2005-ben. 1. DaimlerChrysler (Németország) 5234 2. GlaxoSmithKline (Nagy-Britannia) 5131 3.Siemens (Németország) 5024 228. Richter Gedeon Nyrt. (Magyarország) 57,62 242. Krka (Szlovénia) 52,65 335. Egis (Magyarország) 28,85 340. Komercni banka (Csehország) 28,12 521. BRE Bank (Lengyelország) 14,67 569. CEZ (Csehország) 12,24 777. Graphisoft (Magyarország) 6,36 (2006, millió euró; a helyezés az európai rangsorra vonatko­zik. Forrás: Európai Bizottság, megjelent: Világgazdaság.) Kiemelkedő innovációs tevékenysége elismeréseként 1996- ban a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) a Richtert, mint a legaktívabb szabadalmi bejelentőt, aranyéremmel tün­tette ki; míg a Magyar Innovációs Szövetség hatóanyagok kifejlesztéséért 1995-ben, 1996-ban, 1997-ben, 2001-ben és 2005-ben innovációs díjban részesítette, 2003-ban és 2006- ban pedig a Társaság elnyerte az Innovációs Nagydíjat. A szakmai zsűri döntése alapján vérnyomáscsökkentő készít­ményével elnyerte az „Év Gyógyszere-2006”-díjat.-Chi­CO Terjeszkedő Esztergom - innováció a város szélén Lakossági fórumot tartottak szerdán este a József Attila iskolában a Kettőspin­ce környéki telkek belterületbe vonásá­val kapcsolatban, ahol Eck Alajos, a kör­zet önkormányzati képviselője, valamint Bognár Krisztián, a polgármesteri hiva­tal Városszépítési Osztályának munkatár­sa tájékoztatta az érdeklődőket a döntés előnyeiről és az ezzel járó költségekről. A fórumon kiderült, hogy az Esztergom­ból kivezető 11 -es út melletti zsellérföldek, a volt Vadvirág kemping, Kettőspince, a Bocskoroskúti út. Apácamajor, valamint az ottani kárpótlási földek tulajdonosainak kell dönteniük arról, hogy a jelenlegi kül­területi ingatlanuk besorolása belterület­be vonva építési telekre módosuljon. Mivel Esztergom terjeszkedése gyakorlatilag csak ebben az irányban lehetséges, így a város ezt a részt kívánja lakóövezetté fejleszteni, ami azt jelenti, hogy az ott fekvő ingatla­nok a közeljövőben közművesített építési telekké minősülnek át. Ez ugyan költségek­kel jár, ezzel együtt azonban az ingatlan pi­aci értéke is jelentősen növekszik - hang­zott el a fórumon. Eck Alajos elmondta azt is, hogy az átminősítéshez a tulajdonosnak meg kell fizetni a földhivatal által megha­tározott földvédelmi járulékot, a változási vázrajz költségét és egyéb eljárási költsé­get, amelyet azonban az eljárás megindí­tásakor az önkormányzat meghitelez. Ez a költség egyébként az önkormányzati kép­viselő szerint a telek nagyságától függően néhány tízezertől háromszázezer forintig terjedhet. Eck Alajos azt is kifejtette, mi­ért fontos, hogy az érintett ingatlantulaj­donosok gyorsan döntsenek a belterület­be vonásról: jövő év elején az önkormány­zat uniós pályázatot szeretne benyújtani a terület közművesítésére, a pályázat egyik alapfeltétele pedig az, hogy az érintett rész belterületi besorolású legyen. Sikeres pá­lyázat esetén gyorsan megkezdődhetne a terület teljes közművesítése: a közutak, járdák, csapadékvíz elvezetők, ivóvíz- és szennyvízhálózat, gázvezeték, elektromos áram, közvilágítás, telefonvonalak, vala­mint a kábeltévé-hálózat kiépítése. A te­rület közművesítésének várható költsége - az előzetes durva kalkuláció alapján -közel kétmilliárd forint, amelynek legalább negy­ven százalékát pályázati pénzből fedezné a város. Az önkormányzati rendelet alapján a közműfejlesztés költségének kilencven százaléka terheli az ingatlantulajdonoso­kat, amely a fórumon megjelenő tulajdo­nosok számítása szerint mintegy négymil­lió forintot jelent telkenként. Azt az önkor­mányzati képviselő is belátta, hogy nem kevés pénzről van szó, ugyanakkor hang­súlyozta, hogy egy közművesített építési telek jóval többet ér majd ezen a részen, és a város is próbál segíteni egy kedvező hitel-konstrukció kialakításával. A Kettős­pince környékén már eddig is sokan épít­keztek, akik saját költségükön minősítet­ték át a telküket, valamint vezettették be az ivóvizet és az áramot, valamint építtet­ték ki a házukhoz vezető utakat. Őket meg­nyugtatta a körzet képviselője, mivel nekik nem kell fizetni a belterületbe vonásért, és ha nem igénylik, a későbbi közművesítés­ből is kimaradhatnak. A fórum végén a tu­lajdonosok névre szóló levelet vehettek át a belterületbe vonás költségeiről, és ennek ismeretében dönthetnek majd. Muzslai Ágnes 26 hídlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom