Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-11-10 / 13. szám
Esztergom felfedezése, avagy a hely története Labor MIM, az ipartörténeti kaland Pöltl Zoltán A Labor Műszeripari Művek egykori - tán dicsőnek nem is, de jelentősnek méltán nevezhető - múltjára ma már csak a gyár Árok utcai épületei - köztük a helyi szlengben csak tökháznak nevezett egykori kultúrközpont - emlékeztetnek. Mégis fontos a Labor MIM története, hiszen a gyár szárnyalása, a repülőgép készítés korszakától a 90-es évek eleji totális felszámolásig számtalan helyi család életének vált alapvető részévé. Helytörténeti sorozatunk aktuális fejezetét ismét a megyei levéltártól kapott háttéranyag segítségével készítettük. A Labor MIM-ről szóló írásunk főként Pálmai László 1985-ös Esztergom Évlapjaiban lévő dolgozatára támaszkodik, és ez az ipartörténeti cikk 1938-at jelöl legelső dátumként. Ekkor kapta meg az esztergomi polgármestertől az iparengedélyt az Aero-Ever Kft., mely a Labor MIM elődjének tekinthető. A kft. neve is jelzi, ami az említett helyi hatósági dokumentumban szerepelt: repülőgép építésére, repülőgép-alkatrészek készítésére és mindezek forgalomba hozatalára és javítására kaptak engedélyt. Esztergom a meghatározó személyiségek városa, ez ebben az esetben is így volt, az Aero-Ever Kft.-t többek között az a Rubik Ernő vezette, akinek fia később feltalálta a világhírű Rubik-kockát. Az üzem kezdetben 10- 15 főt foglalkoztatott, a kicsinek tűnő létszám ellenére, valamint a vállalatot sújtó gazdasági nehézségek dacára olyan gépeket alkottak, melyek európai viszonylatban is komoly elismerést váltottak ki a nyugati tervezőkből és gyártókból. A gyár műhelyeiből a következő, a korszakot is némileg jelképező nevű típusok kerültek ki: Szittya, Tücsök, Kánya, Vöcsök, Pilis, Cimbora, Kevély, Móka, Futár, Koma vitorlázógépek és a Pinty nevű, saját tervezésű, motoros repülőgép. A közlekedési eszközök készítése mellett a vállalat műhelyeiben a legkülönfélébb sportszerek gyártását is megkezdték. Az 1948-as államosítást követően bővült a gyár profilja: tojáskeltető berendezés, melegházi ablakkeret, méhkaptár, faládák, lakókocsik és babakocsik készültek Esztergomban, de megmaradt a repülőgépgyártás is. 1955-től indult meg a fémépítésű JAK-18 típusú, motoros iskolarepülők sorozatgyártása, amelyből a gyár két prototípust, a Pajtást és a Super- Futárt is elkészítette, ezek tömeggyártására itt azonban már nem került sor. Esztergom egyik legnagyobb gyára az ötvenes évek közepére szépen kibővült, a főszereplőként említhető Árok utcai főépü18 hídlap
