Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-08-18 / 1. szám
Szent István napján Esztergomban Ez az ünnep igazán a miénk... Gábor Éva Augusztus húszadika egyben az egyik legrégebbi, és a legtöbb modern kori elnevezéssel rendelkező magyar ünnep: Szent István király emléknapja, a keresztény magyar államalapítás és az új kenyér ünnepe. Mi, esztergomiak, az államalapító király szülőhelyén élők, ezt az ünnepet még inkább sajátunknak érezzük, büszkén és örömmel látogatunk el az események helyszínére, és szeretettel várjuk a messzebbről érkezőket is a kenyérszentelésre, a tűzijátékra és a vízivárosi programokra. Hányatott sorsú ünnep... Augusztus húszadika története több ponton is kötődik a Magyarországot mindörökre Európához kovácsoló Szent István király életéhez. A fehérvári királyi tanács üléseit, az úgynevezett törvénynapokat ugyan Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én tartotta az uralkodó, majd különös módon 1038-ban István éppen ezen a napon is halt meg, ám később Szent László király az események emléknapját augusztus húszadikára helyezte át, mivel 1083-ban ezen a napon avatták szentté Istvánt. Nagy Lajos király (1342-1382) egyházi ünneppé nyilvánította e napot, majd a török hódoltság korában is tovább élt a Szent István- kultusz a Kárpát-medencében. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Mária Terézia (1740-1780) nemzeti ünnepként vetette fel a naptárakba augusztus 20-át, 1771-ben pedig elhozatta Raguzából Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, melynek tiszteletére 1818-ban először rendeztek körmenetet a fővárosban, akkor még a Budai Várban. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a Bach-korszakban hosz- szú ideig nem emlékezhettünk meg első szent királyunkról, de az enyhülés után 1860-ban már újra megtartották a körmenetet, 1891-ben Ferenc József pedig újra munkaszüneti nappá nyilvánította az ünnepet, amelyhez így még erősebben kötődött a nemzeti összetartozás érzése. Az első világháborúban és az azt követő években az ünnepségek elmaradtak, az új politikai rendszerben és a megcsonkult Magyarországon auguszj tus húszadika jelentőségét át kellett értékelni. Horthy kormányzása idején alakultak ki az ünnep új hagyományai, melyek közül sok máig is él: a Szent Jobb körmenetet, lóversenyt, légi bemutatót és össznépi mulatságokat rendeztek, e napon tartották az ünnepélyes tisztavatást és a tűzijáték szokása is ekkor alakult ki. Az állami ünnepséget a budapesti Szabadság téren 1928-ban felavatott ereklyés országzászlónál tartották, melynek talapzatát hazánk történelmének legjelentősebb helyszíneiről hozott földből építették, akkor ezzel is hirdetve a történelmi Nagy-Magyarország egységét és a Trianon előtti határok visszaállítása iránti vágyat. Augusztus húszadika fénye a második világháború végéig ragyoghatott, 1945-ben ugyanis az ünnepet eltörölték, két évvel később pedig az egyházi ünnepek sorából is kivették. A kommunista diktatúra éveiben a napot, mint Szent István emléknapját is igyekeztek elfeledtetni. Rákosi idején született meg az új kenyér ünnepe kifejezés, majd az 1949. augusztus 20-án életbe léptetett, máig is hatályos alkotmány apropóján a múlt század második felében egészen a rendszerváltozásig az alkotmány ünnepe elnevezés állt a kalendáriumban. Az 4 hídlap
