Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-10-06 / 8. szám
Antóny Béla portréja Egy polgármester törtéi Muzslai Ágnes Magyar és lengyel történészek közreműködésével rendeztek nemzetközi konferenciát Esztergomban az elmúlt hét végén „Legitimitás és Idoneitas - Törvényesség és alkalmasság kérdései Közép-Európában,, címmel. Az előadók levéltári források elemzésén keresztül mutatták be a címben szereplő két fogalom értelmezését és alkalmazását. A konferencián Csombor Erzsébet, a megyei levéltár igazgatója Antóny Béla esztergomi polgármester hivatali tevékenységét dolgozta fel, mivel ő volt az első „ idegen” polgármester, ráadásul a város életének egyik legnehezebb időszakában, az első világháború és a trianoni békekötés idején állt a település élén. A z 1910-es évek első felében a városi közigazgatásban körnt loly anomáliák fordultak elő, pénztárhiányról, fegyelmikről, felfüggesztésekről olvashatott a városi polgár a helyi lapokban, illetve saját bőrén is érezhette a nehézkes ügyintézés következményeit. Végül a betegeskedő polgármester nyugdíjazását kérte és helyére 1915. december 30-án a tisztújító közgyűlésen dr. Antóny Bélát választották meg a város első emberének. Az új polgármestertől a városházi ügyek rendbetételét, a város gazdasági fejlődésének pályára állítását várta az akkori közvélemény, miközben a helyi lapok egy ambiciózus, jó fellépésű, jól beszélő, energikus, buzgó katolikus férfiút mutattak be, aki példaképe lehet a tisztviselőknek. A polgármester valóban először a tisztikarban és a hivatali életben tett rendet, de meg kellett birkóznia az elhúzódó világháború nehézségeivel, a drágasággal, élelmiszerhiánnyal, hadikölcsönjegyzéssel, majd a rekvirálásokkal is. A források szerint a segélyezést és a közélelmezést, ha nehézségek árán is, de sikerült biztosítania, beruházásokra azonban akkoriban gondolni se lehetett. A város adósságainak visszafizetésére a háború után nyílt először lehetőség, Esztergom ugyanis akkor jó üzletet kötött a régi villanytelep gépeinek eladásával, a polgármester népszerűsége pedig az egekbe szökött. Olyannyira, hogy a képviselő-testület el is határozta portréjának megfestetését, amivel a kiváló helyi művészt, Bajor Ágostot bízták meg, az elkészült képet pedig az ülésteremben helyezték el. A polgármester fogalmazta meg először Esztergom fejlődésének három alappillérét, amit az adottságokból vezetett le: iskolaváros, fürdőváros, valamint turistaközpont. Mindhárom terv megvalósításához komoly infrastrukturális beruházások voltak szükségesek, melyekre azonban a városnak nem volt fedezete, ezért kölcsönöket vettek fel. A hitelekből aztán viharos gyorsasággal indultak az építkezések - iskolákat húztak fel, jól haladt a vízvezeték hálózat-kiépítése, valamint a csatornázás és parkosítás is. Egy pályázat kapcsán azonban megtámadták a polgármestert, miszerint az elbírálásnál a támogatásért pénzt fogadott el. Antóny Béla fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen, amely a felmentésével zárult. Ettől az időtől fogva azonban már újra, meg újra támadták, igaz a testület mindig kiállt mellette, és 1929-ben egyhangúan újraválasztották. 1930-ban aztán váratlanul felfüggesztették a polgármestert és a fegyelmi vizsgálat eredményeként nyugdíjazták. Csombor Erzsébet előadása szerint szabálytalanságok valóban történtek a beruházások alkalmával, és azok tempója is meggondolatlannak tűnt, de pénz nem hiányzott a város pénztárából, és súlyos vádat sem bizonyítottak a polgármesterre. Városvezetői pályafutása után ügyvédként kereste a kenyerét, és továbbra is Esztergomban élt családjával. A konferencián meghívottként jelen voltak Antony Béla leszármazottai, aki a Dunakanyarban élnek és mai napig őrzik az esztergomi polgármester emlékét. otóelőhívás professzionális minőségben amatőröknek is A3-as méretig ! rrai.jiBP Negatív / Dia digitalizálás, CD-írás, Reprodukció C ÜLOPPRESS Eszteraom. Petőfi u. 2. Tel.: Í33} 412-10C
