Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-10-06 / 8. szám

Lovagrend Szent István városából Idén nyáron több alkalommal is találkozhattunk a rend tagjai­val a Duna-parton megtartott fesztiválokon, és ilyenkor komoly vértekben és fegyverzettel, délcegen vonultak fel a küzdőtérre, hogy ott számot adjanak harci tudásukról. A tradicionális harc­művészeti bemutatók mellett azonban az Arany Sólyom Lovag­rend komoly karitatív és oktatói tevékenységet is ellát. A 2001. év végén alakult Arany Sólyom Lovagrend célja a ha­gyományok őrzése, illetve a felnövekvő generációkkal való megismertetése. Ugyancsak kiemelt céljuk a magyarságtudat és a keresztényi szellem megtartása, emellett a rend lovagjai kari­tatívtevékenységet is folytatnak: ez a szociálisan hátrányos hely­zetű családok megsegítését, és az oktatás-nevelést jelenti. A lovagrend alapítói gondosan ügyeltek a kezdetekkor, hogy - a függetlenség megőrzése érdekében - nevük, jelképeik egyik korábbi rendhez se kötődjenek, az Arany Sólyom Lovagrend ennek megfelelően nem jogutód szervezet, hanem egy teljesen önálló közösség. A név a szkíta-magyar ■ "mondavilágban szereplő sólyomra utal, a lovagren- < di forma pedig a középkori keresztény lovagrendek hagyományait kívánja idézni. Az Arany Sólyom Lo- W | vagrend elnöke, Szénássy Tamás úgy látja, hogy a ■ " közösség még nem érte el az alapításkor kitűzött ® célt, hiszen - mint mondta -,,...a jó harcos / útja folyamatos fejlődésből áll". , ^ A nagyközönség leginkább a nyári feszti- || \ válókon láthatja a lovagokat, az egyes be­k mutatók alkalmával számosán jelzik be­lépési szándékukat. A tagfelvétel nem nehéz, a rendbéliek szívesen látják az in—J újakat. Feltételként a rendhez és annak c elveihez való hűséget, a fent leírt célok­m itt kai való azonosulást szabják meg: a jelent­“ \|l kezők alapvetően ismerjék a kereszténység 'JÉ tanításait, tiszteljék a magyar hagyományokat, ™ és vállalják a különböző testi és szellemi kép- l' zéseket, a karitatív, oktató és egyéb feladatok elvégzését. Mindez persze komoly kitartást igényel, de egy lovagtól ez talán el is várható. Az említett képzések edzéseket, illetve elő­adásokon való részvételt is jelentenek. Ezek kö­zül a közönség számára kevésbé ismert világ az edzések. Ezeken a tréningeken a kora Árpád-kor­tól a késő középkorig alkalmazott harci ismere­teket sajátítják el a lovagok, valamint fegyveres és pusztakezes harcművészetet is gyakorolnak a rend tagjai. Az ősi, magyar harcművészet, a baranta tanulása is része az edzéseknek. A baranta összefoglalja a fegyveres és a pusztakezes harcművészeti fogásokat, ágakat, - a birkózás, az íjászat, vívás és egyéb fegyverforgatás fortélyait - melyeket az egykori magyar harcosnak ismernie kellett. A keresztény hit az Arany Sólyom Lovagrend működésének fontos része, ezen hit művelésének alapja a rend szerint: a szere­tet, az oktatás, az élet nemesítése és az elesetteken való segítés. A hagyományok minél szélesebb körű megismerésének és megismertetésének céljából a lovagrend az idén nyáron együtt­működésbe kezdett a magyar és török táncokat felelevenítő Du­nakanyar Mazsorett és Showtánc Együttessel. Az esztergomi Arany Sólyom Lovagrend ebben az őszi idő­szakban felkészülést végez: rendszeres időközönként, szerdán 17 órától és szombaton 16 órától a Balassa iskola tornatermé­ben edzéseket tart, illetve a szellemi épülés céljából - ez évben is - nyilvános előadássorozatot indít a Szentgyörgymezői Olva­sókörben. Az első előadást Vukics Ferenc, hadtudós fogja tarta­ni a kazahsztáni magyar kulturális misszió tapasztalatairól ok­tóber 12-én. A közösség tevékenysége iránt érdeklődők ezeken a napokon is jelentkezhetnek a rendbe. A lovagiasság zászlóvivői

Next

/
Oldalképek
Tartalom