Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-08-18 / 1. szám
esztergom Szent István-díj Gál Kata Az Aranycsapat tagjai, Buzánszky Jenő és Grosics Gyula veheti át szombaton délelőtt a 2002-ben alapított Szent István- díjat. A Mindszenty József Katolikus Iskola Millenniumi díszudvarán megrendezett ünnepségről a két legenda a Melocco Miklós szobrászművész által megálmodott Szent Istvánt ábrázoló bronz emlékszoborral térhet haza. A délelőtt tíz órakor kezdődő díjátadón közreműködik az alapítvány kuratóriumának elnöke, Jankovics Marcell, valamint a leköszönő elnök, Nemeskürty István is. Az eseményen rajtuk kívül Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Vas István Zoltán újságíró, Ferencz Éva magyar örökség-díjas énekművész és Nagy János operaénekes is részt vesz. A meghívott díszvenhatodszor dégek sorában találjuk a korábbi évek díjazottjait - köztük Orbán Viktort, és Wittner Máriát is - valamint Melocco Miklós szobrászművészt. Az öt évvel ezelőtt alapított Szent István-díjat minden évben a magyarság érdekében kiemelkedő jelentőségű tevékenységet végző személyeknek ítélik oda. A díjazott kiválasztása a jelölések alapján történik. Minden évben meghirdetik azt a kört, ahonnan jelölteket lehet állítani, idén ez a sport volt. Jelölni az interneten keresztül lehetett, valamint egy ezerforintos támogatói díj befizetésével az alapítvány számlájára. Az így beérkezett jelöléseket eltérő súllyal vették figyelembe, a szavazás május 14-én zárult le, és az Aranycsapat két tagja, valamint Balczó András öttusázó és Egerszegi Krisztina úszó közül választották ki a két világhírű futballistát. Lenger Varga Péter B uzánszky Jenő 1925. május 4-én született Újdombováron. Pályafutását 1938-ban 13 évesen kezdte a Dombóvári Vasutasban. A tehetséges hátvéd 21 évesen került a Pécsi Vasutas Sport Klubhoz, ám innen hamar átigazolt a Dorogi Tárnához. Ezt követően 1951-ben került a Dorogi Bányászhoz, ahonnan egyedüli vidékiként került az Aranycsapatba.Tagja volt az 1952-es Helsinkiben olimpiai aranyérmet szerző magyar válogatottnak. 1953. november 25-én játszott az „Évszázad mérkőzésén a Wembelyben, ahol a magyar válogatott 6-3-ra legyőzte az angolokat, de tagja volt az 1954-es vb-ezüstérmes együttesnek is. 1950-58 között 48 alkalommal vehette fel a címerest mezt, míg első osztályú labdarúgóként 1948-60 között összesen 274 bajnoki mérkőzésen játszott. Aktív labdarúgó pályafutása után elvégezte a Testnevelési Főiskolát, majd edzőként dolgozott Dorogon, Esztergomban, és a Fősped-Szállítók csapatánál, később a Komárom-Esztergom Megyei Labdarúgó Szövetséget irányította. Tagja a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének, 1996-tól az MLSZ alelnöke. 1995-ben a Magyar Olimpiai Bizottság érdemrendjével tüntették ki. „Minden kitüntetés, amivel az ember életútját megtisztelik, nagyon jólesik. Köszönjük mindenkinek a szavazatokat"- mesélt érzéseiről Buzánszky Jenő. Az egykori futballista napjai egyébként mozgalmasan telnek, szinte labdarúgótornáról-tornára jár, díjakat ad át, de elmondása szerint egyáltalán nem bánja, mert így tudja visszaadni az egykori szurkolóknak a legendás győzelmekhez nyújtott lelki támogatást. G rosics Gyula 1926. február 4-én született Dorogon. A fekete párduc is 13 évesen kezdte a labdarúgást, ám ő a Dorogi AC csapatában. Később a MTEOSZ, illetve a Teherfuvar gárdájának kapuját őrizte, 1950-ben került az akkori sztárcsapathoz, a Budapesti Honvédhez, mely az Aranycsapatjátékosaink gyűjtőhelye volt, majd a magyar válogatott 1948 és 1954 közötti veretlen csapatának volt állandó hálóőre, így a helsinki olimpiai arany természetesen az ő nyakában is ott csillogott. Három világbajnokságon is szerepelt a kifutásairól is híres kapuvédő. A háromszoros bajnok 390 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és 1947 és 62 között 86 alkalommal védte a válogatott kapuját. Természetesen ő is részese volt a londoni 6:3-as diadalnak, valamint az 1954-es berni világbajnoki döntő ezüstérmes alakulatának. 1956 után a Tatabánya kapujában folytathatta pályafutását, ahol 1963-ig védte a csapat hálóját. Az aktív játék után sem szakadt el a focitól, edzőként dolgozott tovább a megyeszékhelyen, Salgótarjánban, a KSI-nél és Kuvaitban. Másfél évtizedig, nyugdíjba vonulásáig a Volán Sport Klub elnöki feladatait látta el. A Magyar Olimpiai Bizottság 1995-ben olimpiai érdemrenddel tüntette ki. „Az ember nem mindennap részesül ilyen elismerésben, ezért nagyon megtisztelő, hogy ezt a kimagasló díjat mi kapjuk. Ezzel eszembe jutatták az Aranycsapatot, és a volt játékostársakat, akikkel jó néhány éven keresztül a világ tetején voltunk, és sok örömet okoztunk a magyaroknak" - mesélte meghatottan a legendás kapus. Grosics Gyula mostanság már csak messziről figyeli a labdarúgást, sajnálatos módon egy eszméletvesztéssel járó esés után júliusban súlyos vállsérülést szenvedett. A szerkesztőség nevében is jó egészséget és hosszú életet kívánunk az Aranycsapat két élő legendájának! hídlap 21
