Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)
2007-06-23 / 122. szám
hídlapmagazin 2007. június 23., szombat • HÍDLAP V Emberi jogaink - Az Amnesty International és Hídlap Magazin közös rovata Gyermekrajzokkal a roma gyerekek elkülönített oktatása ellen Több mint húsz roma kisiskolás vett részt az Amnesty International (AI) által a Roma Összművészeti Fesztivál zárónapján, június 10-én rendezett rajzversenyen a budapesti Erzsébet téri Gödör Klub előtt. A gyerekek egy iskolai padsorban, tábla előtt ülve alkottak, hogy rajzaikkal üzenve segítsenek a környező országokban élő roma gyerekeknek. Hasábjainkon most szomorú ízelítőt adunk a szegregációból. Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Szlovéniában a roma gyerekek közül sokan egyáltalán nem jutnak el az iskolába, és ha igen, ott pusztán származásuk miatt elkülönítve és kiközösítve oktatják őket, holott képességeik nem indokolják, hogy gyengébb színvonalú képzést kapjanak. Az AI a rajzokat az elkülönített oktatás ellen tiltakozó üzenet kíséretében elküldi a bosnyák, a horvát és a szlovén oktatási minisztereknek. A rajzokat Szentadrássy István roma festőművész zsűrizte: az első három helyezett különdíjat, a többiek ajándékot kaptak. Az AI 2007. évi jelentése megállapította, a roma közösségek tagjai Magyarországon szintén hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve az emberi jogok - így az oktatáshoz való jog - terén. A jelentés szerint a roma gyermekek speciális osztályokban és intézményekben történő önkényes elkülönítése - szegregált oktatása - továbbra is súlyos probléma. A fő problémák A fent említett három országban a gyerekek nem férnek hozzá az alapfokú oktatáshoz: nem járnak iskolába, vagy csak hézagosán, és nem fejezik be az általános iskolát. Az iskolába járás akadályai közé tartozik a nagyfokú szegénység, az iskolába jutás nehézségei, az élelem és a meleg ruha hiánya, a gyerekekre háruló kenyérkereset feladata és az otthoni körülmények. Az iskolákban elkülönítetten, „csak roma” osztályokban tanítják a roma gyerekeket, ahol alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek, csökkentett tananyaggal. Az iskolák többségében a nyelvi akadály is jelen van: a roma gyerekek gyakran nem vagy rosszul beszélik azt a nyelvet, amelyen az oktatás folyik. Nincs felkészítő óvoda, roma tananyag, roma oktatói vagy tanársegédi gárda. A tanárok és a gyerekek rasszista, kiközösítő és leértékelő hozzáállása tovább nehezíti a roma gyerekek tanulását. A felmérés eredményei - tanulságos idézetek „Amikor valami rossz történik az iskolában, akkor az mindig a romák hibája.” „A tanár leszól, ha az anyanyelvemen beszélek.” „Hallani sem bírják, ha a saját nyelvünkön énekelünk.” „A tanár mindig belém kötött. Egy másik pedig úgy bánt velem, mintha még sosem láttam volna számítógépet korábban.” „Túl sokan vagyunk otthon ahhoz, hogy leckét csináljak.” „Nem mehetek az iskolai kirándulásokra, mert a családom nem tudja megfizetni.” „A gyerekeink elmennek az iskolába, és sokszor egy kukkot sem értenek azon a nyelven, amin a tanár beszél.” Egy tanár: „Medimurje-ban túl sok a roma. Túlságosan szaporodnak.” Egy iskolai jelentésből: „A roma szülők gyakran alkoholisták, gyerekeik lopnak, káromkodnak és verekednek. Ha a tanár hátat fordít, valami rögtön eltűnik - néha csak apró dolgok, de a lopás a lényeg.” Egy tanár: „A roma gyerekeket nem érdekli a fizika vagy a matematika. Esetleg megtanulnak spanyolul a tévében látott sorozatokból.” Mindhárom országnak nemzetközi kötelezettsége, hogy biztosítsa az ingyenes és kötelező oktatást valamennyi gyermek számára, valamint azt, hogy a gyermekek az oktatáshoz diszkrimináció-mentesen hozzájuthassanak. Az oktatásnak igazodnia kell a gyerekek szükségleteihez, és megfelelő színvonalúnak kell lennie. A nemzetközi emberi jogok egyik alapvetése, hogy „az elkülönített oktatás jellegéből adódóan eleve egyenlőtlen”. A magyarországi helyzet A roma közösségek tagjai továbbra is hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve az emberi jogok többsége tekintetében, beleértve az oktatáshoz való jogot, ám életüket továbbra is megkeseríti az oktatás, lakhatás és munkavállalás terén fennálló diszkrimináció. Márciusban az Emberi Jogok Biztosainak Európai Tanácsa olyan lépések megtételét és jogi szabályozás kialakítását követelte, amely elősegítené a romák megfelelő lakáshoz jutását, határozottan lépne fel a romákat hátrányosan megkülönböztető és romaellenes megnyilvánulásokkal szemben, továbbá segítené a roma gyermekek normál osztályokban történő oktatását a speciális osztályokban történő elhelyezés és a magánúton való tanulás helyett. Márciusban a Gyermekek Jogainak ENSZ Bizottsága közzétette Magyarországnak az ENSZ Gyermekügyi Egyezménye végrehajtásáról szóló beszámolójára tett észrevételeit. A bizottság aggodalmát fejezte ki a különösen a roma népességet sújtó diszkrimináció és fajgyűlölő megnyilvánulások gyakorisága miatt. A bizottság a roma gyermekek megbélyegzettségére hívta fel a figyelmet, amely az etnikai hovatartozásuk miatti társadalmi kirekesztettségben nyilvánul meg. Az ilyen jellegű hátrányos megkülönböztetés a lakhatás, álláskeresés, az egészséges élet, az örökbefogadás és az oktatási intézményekhez való hozzáférés terén volt a legszembetűnőbb. A bizottság felhívta a figyelmet a roma gyermekek speciális osztályokban és intézményekben történő önhatalmú elkülönítésére is. A jelentés szerint az óvodákhoz való hozzáférés szintén korlátozott a nagyrészt romák lakta és nagyon szegény területeken, régiókban. Egy konkrét eset Tavaly júniusban a Debreceni Fellebbviteli Bíróság megállapította, Miskolc városa azzal, hogy úgy integrált hét iskolát, hogy egyidejűleg elmulasztotta újra meghatározni az iskolák beiratkozási körzeteit, állandósította a roma gyermekek szegregációját, és súlyosan megsértette a gyermekek egyenlő bánásmódhoz való jogát. A bírósági döntés az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány nevű civil szervezet fellebbezése folytán született, amelynek előzménye az volt, hogy a megyei bíróság 2005 novemberében elutasította a civil szervezet keresetét, amelyben foglaltak szerint a miskolci helyi önkormányzat tevékenysége és politikája a roma iskolás gyermekek teljes elkülönítését és elszigetelődését okozta. (p) Reflex Mindenkinek meg kell halnia Rovatunkban az esemesekben érkező rövidhírekre reagál a szerzőnk, íme, ezúttal ezekre. Papp Lajos szívsebész nyílt levélben tájékoztatta Horváth Ágnes egészségügyi minisztert arról, hogy Magyarországon az elmúlt tíz évben végzett több ezer szívkatéteres vizsgálat hetven százalékát csuklón keresztül végezték. A miniszter asszony meglepődött a hír hallatán. ...ahogy mi is meglepődtünk, amikor - igaz, még államtitkárként - azt találta mondani H. Ágnes: legjobb tudomásom szerint az asztmát nem jó levegővel kell gyógyítani, vannak erre kitűnő gyógyszerek. Nem vagyok asztmás, de akkor épp nem nagyon kaptam levegőt. Most sem kapok. S nincs itthon xanax. A tavaszi fagy elvitte a gyümölcstermés felét, a meleg miatt pedig kevesebb ideig adnak termést a bokrok és a fák. A szakemberek áremelkedést prognosztizálnak. Az áram-víz-fűtés trió sorsa is a gyümölcsösökben dőlt el? Olybá tűnik. Fél kiló kopaszbarackkal kevesebb jut? Na és?! Se gyümölcsöt mosni, se tányért mosogatni nem kell. Legalább kevesebb víz fogy. A Bevándorlási Hivatal vezetője szerint Magyarországnak a következő években nem kell menekültáradattól tartania. Garamvölgyi Ágnes a jövőbe lát. Tudja, mi lesz jövőre és azután. Képességeire alapozva két kérdésem lenne, szemlesütve: L Tessék mondani, igazgató asszony, Ön lottózik? 2. Tessék mondani, igazgató asszony, mi már a menekülteknek se kellünk? Elkezdődött a szúnyogirtás a Balatonon. A védekezést a Balatoni Szövetség által megrendelt időpontokban, a regisztrált csípésszám alapján folytatják. A vegyszeres irtás a már kifejlett szúnyogokra hat, hatásosabb lenne a lárvákat elpusztító biológiai védekezés. És nem elsősorban a Balatonon, hanem a fővárosban. Nem tudta rendezni likviditási nehézségeit a Viadom. A dolgozókat szabadságra küldték, a tulajdonosok nem elérhetők, megkezdték az irodaház kiürítését. Kóka bezzegcége megszűnt létezni. Ezzel egyetemben több száz család reményei is. Felelős? Nincs. M7? Egy részét vissza kell bontani. Kóka? A buli-számláját elemzi. A független bíróság? Három év múlva reagál, esetleg. Magyarország, 2007. (pé) Mozivetítés fedél nélkül élőknek Hajléktalan emberek számára tartott „mozidélutánt” a Menhely Alapítvány Fedél nélkül elnevezésű utcalapja és a budapesti Kultiplex Művelődési Ház júniusban. A Will Smith főszereplésével készült film, A boldogság nyomában DVD-vetítése során egy utcára került ember felemelkedésének történetét ismerhették meg a résztvevők, majd az otthontanul élő embereket segítő Menhely Alapítvány munkatársával, Breitner Péter szociális munkással beszélgethettek a filmbeli és saját életükben jelen lévő problémákról és megoldási lehetőségekről. Az alapítvány és a művelődési ház egyaránt fontosnak tartja hasonló jellegű rendezvények szervezését, hiszen a hosszabb vagy rövidebb ideig hajléktalan emberek számára is biztosítani kell, hogy részt vegyenek kulturális eseményeken, érezzék, hogy a társadalom részei. Nélkülözhetetlen, hogy olyan emberekkel találkozzanak, akik .kiutat mutathatnak számukra reménytelennek tűnő sorsukból, hasznos tanácsokkal láthatják el őket. A rendezvénnyel szerettek volna reményt önteni az ellátogatókba. Bár a film amerikai példán keresztül mutatja be, hogyan emelkedhet ki az ember ebből az életmódból, motiválhatja őket, pozitív példát jelenthet számukra a főhős története - tudtuk meg a szervezőktől. (El) Varga Péter Dárms Martinuzzi Fráter György 456 esztendővel ezelőtt, 1551-ben lett gyilkosság áldozata. Életútja meglehetősen ismert, hiszen az elmúlt századokban életrajzírói, mint Horváth Mihály, Barabás Samu vagy napjainkban Oborni Teréz ellentmondástól sem mentes politikai pályáját elemezték. És ne feledkezzünk meg Jókai Mór nagyszerű regényéről sem (Fráter György). Nem vitás,.hogy Fráter György, a „barát” - ahogy évszázadokon keresztül nevezték - legnagyobb sikerének az önálló Erdélyi Fejedelemség megteremtését tarthatjuk. A czestochowai kolostor freskói művészi fokon elénk tárják a gátlástalan politikai gyilkosság rémtettét, amikor alvinci kastélyában néhány zsoldos katona 1551. december 16-ról 17-ére virradó éjszakán orvul meggyilkolta az éppen imádkozó Fráter Györgyöt, az egyház bíborosát, Várad püspökét, Erdély királyi helytartóját. Holttestét a gyulafehérvári székesegyház sírboltjában temették el, sírján ez áll: Omnibus moriendum est („Mindenkinek meg kell halnia”). De ki is volt ő valójában? Gyermekként Corvin János udvarában nevelkedett, majd tizenhat évesen Szapolyai István nádor özvegyéhez került apródként. Innen katonai szolgálatba állt, Szapolyai János erdélyi vajda hadseregében forgatta a kardot, majd belépett a pálos rendbe. Először a lengyelországi czestochowai zárdát irányította, majd Sajóládra nevezték ki perjelnek. 1528-ban Szapolyai János seregeit I. Ferdinánd hadai egészen Lengyelországig űzték, amikor ismét János király szolgálatába lépett és főként diplomáciai feladatokat látott el. Rövid idő alatt János legbizalmasabb tanácsosává vált. 1534-ben nevezték ki váradi püspöknek. Legfőbb politikai célul a törökök által két részre szakadt ország egyesítését tűzte maga elé. Diplomataként részt vett a váradi béke (1538) megkötésében, amelynek értelmében János halála után a Habsburg-ház került volna az ország élére. 1540-ben, mint Szapolyai János fiának törvényes gyámja, és így ügyeinek teljhatalmú intézője elérte, hogy a csecsemő János Zsigmondot az országgyűlés királlyá válassza. 1541-ben Buda várát az egyezkedésre kész Izabella királyné ellenében megvédte Ferdinánd ellen. Szulejmán szultán azonban még ebben az évben csellel bevette Budát, így a „barát” a török hódítók kiszorításának lehetőségét egyedül a Habsburg fennhatóság alatti egyesítésben látta. Diplomáciai erőfeszítései révén, 1541. december 29-én Gyalun megegyezett Ferdinánddal a váradi egyezmény végrehajtásáról. Az egyesítéshez azonban Ferdinándnak megfelelő hadsereget kellett gyűjtenie, de erre se pénze, se ereje nem volt, így ez nem jöhetett létre. Fráter Györgyöt mindazonáltal előbb kincstartóvá, majd 1542-ben helytartóvá emelték, és ilyen minőségben már megszervezhette Kelet-Magyarországot, ami előkészítette a későbbi Erdélyi Fejedelemség megalakulását. 1551-ben Izabellát és fiát lemondatva országukat átadta Ferdinánd megbízottainak. Jutalmul Ferdinánd kinevezte erdélyi vajdává, esztergomi érsekké, és a pápánál bíborosi kinevezést eszközölt ki számára. Az ország egyesítése azonban késett, mivel Ferdinánd hadai nem bizonyultak elegendőnek a török támadás kivédésére. Ez idő alatt a „barát” tárgyalásokat kezdett a délvidéki pasákkal, ám az ezt megtudó, és benne árulót sejtő császári parancsnok, Castaldo és Pallavicini Sforza kétkulcsosnak hitt politikájának köszönhetően meggyilkoltatta. Személyében a XVI. század legnagyobb formátumú politikusa szállt a sírba.
