Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)
2007-06-06 / 109. szám
HÍDLAP • 2007. június 6., szerda www.istergranum.hu Még senki sem igényelt vissza vizitdíjat Régiónkban minden hivatal felkészült a visszafizetésre, de még érdekló'dés sincs Folytatás az 1. oldalról így nem elég csupán elrakni a papírokat, hanem célszerű mindjárt katalogizálni is azokat. Nem csoda, ha az általunk megkérdezett környékbeli mintegy tíz település egyikén sem igényeltek még vissza vizitdíjat, de még csak telefonon sem érdeklődtek a feltételek iránt. Lábatlan aljegyzője, Kiss Gábor kérdésünkre elmondta: még a bevezetést követően közzétették a tudnivalókat a helyi televízióban, újságban és rendelőkben egyaránt, ám még senki nem nyújtott be visszafizetési Az emelt összegű vizitdíj beleszámít ugyan a 20-20 alkalomba, ám nem igényelhető vissza. Fontos tudni azt is, hogy a fogorvosi alapellátásért kapott nyugtát nem a járóbeteg-ellátási, hanem a háziorvosi nyugtákkal együtt számolják el. A kórházi napidíj esetében egyszerűbb a helyzet: a huszadik nap után automatikusan ingyenes a bennfekvés. » kérelmet, és nem is nagyon kérdezősködnek a lehetőségekről, feltehetően azért, mert még nem gyűlt össze a húsz feletti homogén nyugtaállomány. Tatán, ahol nemrég került fel a tájékoztató a város honlapjára azt tapasztalták, hogy inkább orvosok, egészség- ügyi dolgozók kérnek segítséget egy- egy vitatható esetben és a helyieket is inkább az érdekli, kell-e fizetniük az adott betegségük, helyzetük alapján. A visszafizetésre itt is felkészültek: egy héten három ügyfélfogadási napon fogadják az igénylőket, akiknek egy egyszerű formanyomtatvány kitöltésével kell igényelniük a 20-on felüli nyugták alapján járó összeget, majd ha a hivatal mindent rendben talál, készpénzben vagy postai úton kérhetik a kifizetést. A kérelmek elbírálása gyorsan lezajlik, ám a bürokratikus kötelezettségek miatt elképzelhető, hogy csak másnap, illetve a legközelebbi ügyfélfogadási napon zárul le az ügy. A jogszabály úgy szól, hogy a kérelmeket az adott évet követő 60 napon belül, azaz 2008 február végéig lehet beadni, de még addigra sem valószínű, hogy megrohamozzák az önkormányzatokat a betegek. • (szabó) Mit vihetünk, hozhatunk a nyaraláskor? Érdemes a nagykövetségeken tudakozódni indulás előtt Folytatás az 1. oldalról Kereskedelmi mennyiséggel nem érdemes elindulni sehova, ezek a szabályok ugyanis általában a saját fogyasztásra alkalmas mennyiségeknél húzzák meg a határt az élelmiszereket és a jövedéki termékeket illetően is. Hazafelé százhetven- öt euro értékig lehet bármit vámmentesen behozni Magyarországra, ennek igazolásához azonban meg kell őrizni a kint vásárolt termékek számláját. Ezen érték fölött pedig vámot kell fizetni. Gyógyszerek esetében a rendszeresen nagy mennyiségű gyógyszert szedőknek orvosi igazolással kell rendelkezniük arról, hogy az adott mennyiségre szükségük van az utazás időtartama alatt. Az állatok szállításánál pedig szükséges az állatorvosi igazolás és az útlevél, amelyet a területileg illetékes hatósági állatorvosok állítanak ki. • P. K. Baby Club Foglalkoztatóház Családi napközi Egész napos gyermekfelügyelet egész évben vagy az óvodai szünet idejére Angol, német nyelvi és zenei foglalkozások Születésnapi bulik szervezése Nyitva: hétfő-péntek 7.30 - 18.00 Szombaton bérleti lehetőség Jelentkezni, érdeklődni: Személyesen: Esztergom, Rákóczi tér 2-4. Telefonon: (30) 26-26-181 Szavazzanak a tinédzserek is? Pozsony a 16 éveseknek is szavazati jogot adna Válságba kerülhet a házasság intézménye Egyre kevesebben esküsznek az örök hűségre Magyarországon A szlovák politikusok azon tanakodnak, átvegyék-e az osztrák mintát: le- csökkentsék-e két évvel a választójogot vagy sem. Farkas Iván, MKP-s képviselő a változtatás ellen van, a lapunk által felkeresett szociálpszichológus sem lát okot a reformra, szavai szerint a demokráciák legnagyobb problémája éppen az, hogy a választók általánosan éretlenek mondhatók. A szociáldemokrata politikus, Miroslav Cíz nyilatkozatában elmondta, hogy kíváncsiak a szakemberek véleményére, és a megbeszélések, eszmecserék után „majd kiderül, hova vezetnek azok”, de sietni nem fognak. Ha a kormány valóban megvalósítaná ezt a kezdeményezést, és 16 éves kortól voksolhatnának Szlovákia lakosai a következő választásokkor, százezerrell többen járulhatnának az urnákhoz. Farkas Iván MKP-sIcépviselő a reform ellen van, szavai szerint semmiképpen sem szabad lecsökkenteni a korhatárt. „Nem támogatom ezt a javaslatot. A törvények értelmében, Európában hagyományosan a 18. évvel lépik át a fiatalok a felnőttkor küszöbét, ráadásul sok nyugati országban 21 évet kell ehhez betölteniük” - fejtette ki, majd hozzátette: „ha a jogszabályok így rendelkeznek, nem értem miért kellene levinni a választási jog határát”. Németh Erzsébet szociálpszichológus meglepődött a hír hallatán, meglátása szerint nincs ok a csökkentésre. „A demokrácia egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy általánosan éretlennek mondhatók a választók. Ez azonban nem a kortól függ, hanem attól, hogy utolsó pillanatban, különböző benyomások alapján döntenek” - magyarázta a szakember, majd megjegyezte: a fejlettebb demokráciákban szinte mindenhol magasabb korban lesznek teljes jogú polgárok a fiatalok. Németh Erzsébettől megtudtuk, hogy a mai társadalomban „mellékúton”, tehát gondolkodás nélkül, nem megfelelő tájékozottság mellett születik egyre több döntés, és ez bizony a népuralom problémája, amelyben annyi információ jut el egy személyhez, hogy azt képtelen kellőképpen feldolgozni. Egy szlovákiai lap által megkérdezett pszichológus belátja, hogy a mai fiatalok gyorsabban fejlődnek, ennek ellenére nincs meggyőződve, hogy a 16 év elég ahhoz, hogy el tudják dönteni, kire szá- vazzanak, és hogy ne dőljenek be az idősebbek, a médiumok és a környezetük manipulációjának. Pavel Haulík a MVK közvélemény-kutató ügynökség igazgatója szerint nem lehet megállapítani, hogy a csökkentés esetén kit támogatnának a szavazataikkal, szavai szerint azok, aki először mehetnek választani, általában élnek a jogukkal, így egy jelentős mintáról van szó. • Szép Éva Tizenegy százalékkal kötöttek kevesebb házasságot az idei első negyedévben, mint a tavalyi év azonos időszakában. Magyarországon már tizennyolc olyan város van, ahol több a házasságon kívül született gyermekek száma, mint az azon belülieké. Szakemberek szerint a jelenség hátterében félelem és bizonytalanság húzódik, pedig a család válságával az egész társadalom veszélybe kerülhet. A statisztikák nem csak Magyarországon ilyen megdöbbentőek^ a modern társadalmakban világjelenség, hogy „szabad házasságban” illetve egyedülállóként vállalnak a szülők gyermeket. Gyermekpszichológusok felmérése szerint viszont mindkettő fejlődési problémákat eredményezhet. A legtöbb kárt az okozza, ha az egyik szülő egyáltalán nem vesz részt a gyermeknevelésben, de a kicsik azt a bizonytalan helyzetet is megsínylik, ha a szülők nem merik felvállalni a házasságot. A gyermekeknek a legfontosabb a stabil háttér, a tudat, hogy a szülők együtt maradnak, a bizonytalan kapcsolat pedig szorongást, félelmeket gerjeszthet. Regős Judit családi tanácsadó szerint üres kifogás az „élettársak” részéről, hogy a papír nem jelent semmit. „A házasság az egyik legfelősségteljesebb döntés, hiszen totális felelősséget kell vállalnunk, és elfogadni a közös és egymás családját is” - mondta a szakember. Véleménye szerint sokan ennek a döntésnek a felelősségétől félnek, hiszen ha úgy érzik: nem jól döntöttek, csak magukat okolhatják. Kiss-Rigó László püspök nagyon szomorúnak tartja a statisztikákat, véleménye szerint a tendencia önpusztítást jelent a társadalom számára. Ennek megoldásában felelőssége lenne a mindenkori kormánynak is, miközben az egyház a családpasztorizáció során, a hitoktatásban, és a házasságra felkészítő jegyesoktatásban - melyre sokszor azok is elmennek, akik csak papíron keresztények - igyekszik tenni a családvédelemért. A püspök szerint egy ilyen folyamat során akár ki is halhat a társadalom, ami természetesen csak elvben lehetséges, hiszen a hatásoknak mindig vannak ellenhatásai is. „A mostani tendencia azt mutatja, hogy a fiatalok félnek az elkötelezettségtől, másban látják önmaguk kiteljesedését, azt hiszik család nélkül is boldogok lehetnek, pedig ez nem így van. A médiának is komoly szerepe van e mentalitásbeli probléma kialakulásában” - mondta a Hídlapnak Kiss-Rigó László. • Pálovics Klára
