Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)
2007-06-06 / 109. szám
www.esztergom.hu 2007. június 6., szerda • HÍDLAP 5 Egyre kevésbé éri meg biozöldséget termelni A korábbi felíveléshez képest visszaesett a bio gazdálkodók száma Magyarországon a kilencvenes évek második felében indult meg komolyabban a biotermelés, azóta egyre többen döntöttek úgy, hogy még ha sok munkával is jár, átállítják gazdaságukat az öko- avagy biotermelésre. Ezt éveken keresztül az unió is támogatta, mára azonban nem motiválja semmi a termelőket. A hazai biotermelést a Biokontroll Hungária Kht. ellenőrzi, koordinálja, ők adják ki a szükséges tanúsítványokat is. A 2000-től hozzáférhető éves jelentéseikből jól látszik a biogazdálkodás térhódítása és az is, hogy 2005-től kezdődően csökkennek az így művelt területek. A Közép-dunántúli Régió adatai alapján látványos volt a fellendülés például a 2000-es évek elején: 2000-ben csaknem 4 ezer, 2001-ben már 7 ezer, 2003- ban pedig már 11 ezer hektáron folyt a vegyszermentes növénytermesztés. Bár Komárom-Esztergom megye ezen a téren sem. jeleskedik, valamikor még a megyei adatok is biztatóak voltak: a 2001-ben mért 75 hektárról 2004-re 1347 hektárra nőtt a bioföldek nagysága a megyében. A biogazdálkodás csúcspontján, 2004-ben csaknem 130 ezer hektáron folyt az országban környezetkímélő termelés, mára azonban ez a terület 120 ezer hektár körülire olvadt, ami az összes termőterület 2 százaléka. Köszönhetően feltehetően annak is, hogy pár éve az effajta termelésre való átállás semmilyen célzott támogatással nem jár, nem is pályázhatók ilyen célra uniós források. Ezt a felvetést erősítette meg kérdésünkre a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségének igazgatója, Szűcs János is, aki szerint ezeknek a termékeknek mára kialakult piaca van és a gazdálkodók befektetései megtérülnek, hiszen sokkal kedvezőbb áron tudják értékesíteni portékájukat. Érdekes módon azonban sem ennek a hivatalnak, sem a falugazdászoknak nincsenek adatai arról, hogy megyénkben hányán döntöttek az ökogazdálkodás mellett, kizárólag a Biokontroll Hungária Kht. és a Magyar Biokultúra Szövetség felügyeli őket, egyedül ők ellenőrzik rendszeresen, hogy valóban a szigorú feltételeknek megfelelően jámak-e el. Természetesen a kht. is tisztában van azzal, hogy főként eleinte sokan próbálkoztak kisebb- nagyobb csalással és könnyen felkerült a bio-embléma a_ termékekre, mára azonban talán már a fogyasztók is tudatosabbak és alaposan megnézik, mire adnak ki több pénzt. A kereslettel nincs is nagy baj, de a bioboltok polcairól kezd eltünedezni néhány termék: a gazdáknak nem éri meg bíbelődni velük. Az esztergomi Biotékába is sokan járnak bioélelmiszerekért, közöttük vannak olyan betegek is, akik kizárólag ezeket a termékeket fogyaszthatják, de egyre több olyan vásárló is akad, aki egyszerűen környezet- és egészségtudatosán próbál táplálkozni. A slágertermékek évszakonként változnak, mostanában azonban egyre több beszállító jelzi feléjük, hogy szűkíteni kénytelen a termékpalettát, mert a drágulás miatt nem kifizetődő a gyártás. Az üzlet munkatársa kérdésünkre cáfolta azt a tévhitet, miszerint a biotermékek ára jóval magasabb a hagyományosnál, szerinte a különbségért bőven kárpótol az áru minősége, íze, például az, hogy a kenyér nemcsak egészségesebb, de 4-5 napig kenyér is marad. Ezt a boltot és a beszállítókat is rendszeresen ellenőrzi a Biokontroll. • Szabó Hajnal Gát vagy szabad út a lakásmaffiának? Törvényi szabályozásokról döntött a héten a Parlament és az Alkotmánybíróság Bizonytalan a kollégium felújítása Tata. Évek óta szeretné felújítani a tatai önkormányzat az Eötvös Gimnázium és Kollégium épületét. A projekt mindeddig a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács kiemelt pályázatai közt szerepelt, ám legutóbb azzal kellett szembesülniük a képviselőknek, hogy végül - előzetes értesítés nélkül - az iskola kimaradt az anyagból. A 600-700 millió forintos beruházás sorsa így egyelőre bizonytalanná vált. Ml A VELEMENYE? A bioboltok forgalma jelentősen megcsappant az utóbbi időkben. Arról kérdeztük az embereket, mi lehet ennek az oka, és hogy mekkora szükség van ezekre az üzletekre. Damjansitzné Klári (nyugdíjas) I Nem csoda, hogy | csökkent a forgalmuk, I \~ mert drágák, miköz\ IBk ben az ember azt sem tudja, hogyan ossza be a nyugdíját. Több ilyen boltra lenne szükség, esetleg hálózatra, hogy a versenyben barátibb árak alakuljanak ki. Jómagam kölest, joghurtot, kenyérsütéshez lenmagot vettem egy időben bioboltban, a tejet pedig háztól hordom. Lech Viktória (tanuló) i . v 1 Vegyszeres külföldi zöldségtől-gyü- mölcstől roskadoznak az élelmiszer- boltok polcai, ilyen helyzetben szerintem szükség van a hazai, tiszta élelmiszerre. Sajnos, erről sehol sem látok reklámot. A szüleim amiből csak lehet, magyart és biotermesztésűt vásárolnak. Hortobágyi Márta (raktáros) Biztosan hasznosak a bioételek, de nem a magyarok pénztárcá- jához van méretezve az áruk. Én örülök, hogy meg tudom vásárolni az alapvető árucikkeket, mint a kenyér és a tej. Nem tudunk egészségesen táplálkozni, amikor a családnak filléres gondjai vannak. Révész Vera (pénztáros) Én még nem jártam bioboltban, de arra igyekszem odafigyelni, hogy ne génkezelt és E-összetevőktől-mentes ételt-italt válasszak. A kolléganőim mindig bioboltban veszik a magos kenyeret, ami drágább, de egészségesebb. Szerintem a borsos árak miatt nem járnak az emberek ilyen üzletekbe. Kötelező lett a tiidőszúrés A Dorogi Kistérségben tavaly 14 új tébécés beteget regisztráltak A tüdőszűrés egy évtizeddel ezelőtt még országszerte kötelező volt, ma már csak azokban a megyékben, illetve területeken az, ahol az újonnan regisztrált tébécés megbetegedések száma ezt indokolja. A regionális tiszti főorvos a közelmúltban a Dorogi Kistérségben elrendelte a kötelező szűrővizsgálatot. Bár a megye egyéb területein továbbra sem kötelező a tüdőszűrés, mindenki számára ajánlott, hogy évente egyszer részt vegyen a fájdalommentes vizsgálaton, különösen a dohányosoknak, a hajléktalanoknak, a rossz körülmények között és zárt közösségben élőknek, illetve a legyengült immunrendszerű betegeknek. Folytatás az 1. oldalról Hasonló- esetre volt ugyan példa néhány éve városunkban is, de annyira ritka, hogy Etter Ödön mindössze négy lakásmaffia-gyanús esetet tudott praxisából felidézni. Az ügyvéd hozzátette: az esetek többségében nem „átverésről” van szó, hanem arról, hogy a rossz élethelyzetben lévő adósok lakását szabályos, vételi jogot kikötő szerződéssel szerzik meg az uzsorások. Széplaki László, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnökhelyettese is arról számolt be: még a kilencvenes években tárgyaltak néhány lakásmaffiás ügyet, azóta azonban nem zajlott ilyen per. Szintén a lakásmaffia kategóriájába tartozik az a módszer, amikor hiteltartozás vagy egyéb okok miatt árverésre kerülő lakások árát az erre szakosodott körök szándékosan leverik, potom áron fizetve az ingatlanokért. A 2005-ben módosított végrehajtási törvény ennek kivédésére az ön- kormányzatok számára jogot biztosított arra, hogy az árverést követő 30 napon belül elővásárlási jogukkal élve megvásárolják a lakást, melyben a tulajdonos bérlőként bent maradhatna. Az Alkotmánybíróság most azzal az indokkal helyezte hatályon kívül ezt a rendelkezést, hogy az elővásárlási jog túlterjeszkedik a lakásmaffia áldozatainak védelmén. Bár ez valóban az ön- kormányzatok feladata lehet, ám a törvény rendszerébe nem megfelelően került be az őket megillető jog. A parlament által elfogadott verdikttel nemcsak a lakásmaffia ellen igyekeznek fellépni, hanem a hajléktalanok nevére bejegyzett fantomcégek ellen is, hiszen a cég bejegyzésekor vagy átruházásakor egy gombnyomásra kiderülhet, ha például a székhelyként megnevezett cím alatt egy hajléktalanszálló található. A törvény részletesen szabályozza, hogy az ügyvédnek és a közjegyzőnek hogyan kell ellenőriznie az adatokat, illetve, hogy mikor kell megtagadnia az ügyletben való közreműködést. Etter Ödöntől ezzel kapcsolatban azt tudtuk meg: Esztergom környékén is előfordultak olyan esetek, amikor hajléktalanok „léptek elő” ügyvezetővé, de nem cégalapításkor, hanem akkor, amikor a tulajdonosok meg szerettek volna szabadulni tönkrement cégüktől, de el akarták kerülni a költséges és időigényes felszámolási eljárást, ezért inkább egyszerűen eladták azt. Az elektronikus nyilvántartáshoz való hozzáférés révén nem lesz lehetőség a hasonló visszaélésekre. • Gábor Éva Sári Katalin, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Dorogi, Esztergomi Kistérségi Intézetének tiszti főorvosa lapunkat arról tájékoztatta: a tüdőszűrést azokon a területeken teszik kötelezővé, ahol az egy évre számítva újonnan észlelt tébécés megbetegedések száma meghaladja a 25 százezreléket, azaz a 100 ezer lakosra vetített 25 esetet. Mivel az elmúlt évben a Dorogi Kistérségben, azaz Annavölgy, Bajna, Csolnok, Dág, Dorog, Epöl, Kesztölc, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsév, Sárisáp, Tokod, Toko- daltáró, Uny lakói között 14 frissen megfertőződött tuberkulózisos beteget találtak, ezért Bujdosó László, az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézetének tiszti főorvosa járványügyi érdekből elrendelte a 30 és 60 év közötti lakosság körében a kötelező tüdőszűrést. Sári Katalin hozzátette: a települések jegyzői abban állapodtak meg, hogy az érintettek számára írásos behívót küldenek a kötelező szűrővizsgálatra, amelyre a dorogi tüdőgondozóban, vagy a tatabányai Szent Borbála Kórház által működtetett, megyeszerte járó mozgó vizsgálóállomáson jelentkezhetnek legkésőbb december 20-ig. Aki a kötelezettségnek nem tesz eleget időben, az ÁNTSZ szólítja majd fel a tüdőszűrésen való részvételre. A Dorogi Kistérség lakói számára a szűrés vizitdíjmentes, a Munka törvénykönyve értelmében pedig a vizsgálat időtartamára munkavégzési kötelezettség alóli mentesség, illetve a kiesett munkaidőre távolléti díj illeti meg a dolgozókat. • G. É.
