Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-02 / 84. szám
HÍDLAP • 2007. május 2., szerda www.istergranum.hu Szárazon maradt medencék Hiába a jó idő, a vízforgató nélküli fürdők nem nyithattak ki donosait, illetve üzemeltetőit az átlagos méretű úszómedencék esetében 40 millió forintba kerülő beruházás megvalósításában, de azóta hiába lobbizik a szövetség, nincs erre központi forrás. A strandszezon közeledtével napirendre került probléma miatt a múlt héten az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is foglalkozott a kérdéssel. Lenkovics Barnabás korábban még úgy foglalt állást, hogy a vízforgató berendezés nélkül üzemelő fürdők bejáratánál lévő figyelmeztető, és a veszélyekre felhívó tábla elhelyezése esélyt adhatna a kisköltségvetésű létesítmények túlélésére. Később a minisztertől és az országos tiszti főorvostól kapott tájékoztatás alapján az ombudsman már úgy vélekedett, hogy a drága berendezések kiépítésére vonatkozó kötelezettség ugyan sértheti a fürdők gazdasági érdekeit, ám a vízforgatók révén elérhető közegészségügyi biztonság és a fenntartható fejlődést szolgáló vízgazdálkodás ezen gazdasági érdekek felett áll, tehát elveszett az- utolsó remény is. Az esztergomi Szent István strand, valamint számos hazai gyógyfürdő azért mentesülhetett e kötelezettség alól, mivel a gyógyvizek gyógyító értékére kedvezőtlen hatással lehet a vízforgató rendszer, így egyedi elbírálás alapján felmentést kaphatnak a létesítmények. A megye ÁNTSZ irodáitól kapott tájékoztatás alapján térségünkben valamennyi közfürdőt sikerült megmenteni. • (gábor) Május elsején országszerte mintegy száz medencét nem helyezhettek üzembe a tavaly decemberben lejárt határidejű kormányrendelet miatt, amely a vízforgató berendezés meglétét írja elő. Térségünkben senkit nem érint a rendelet, az esztergomi Szent István fürdő annak köszönheti „megmenekülését”, hogy vizét gyógyvízzé nyílvánították. A közfürdők hagyományos, úgynevezett töltő-ürítő rendszerű medencéit egy 1996-ban elfogadott kormányrendelet értelmében új gépészeti berendezéssel kellett ellátni az üzemeltetőknek, amely a víz folyamatos keringését és tisztulását biztosítja. A teljesítés határidejét több alkalommal is elhalasztották, tavaly december 31-én azonban lejárt a legutolsó haladék is. Akoshegyi György, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára lapunk kérdésére elmondta, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) gyorsfelmérése szerint az országban mintegy száz medencét nem sikerült korszerűsíteni a tulajdonosoknak. A főtitkár hozzátette: a Széchenyi Tervben még voltak olyan pályázatok, amelyek támogatták a fürdők és szálláshelyek tulajEgyre kevesebben mennek el tüdőszűrésre Folytatás az 1. oldalról Régiónkban egyébként mostanában kezdték meg a mobil vizsgálatokat, legutóbb például három napon át a kesztölcíek mehettek el megnézetni tüdejüket. A Közép-dunántúli Régió tüdőgyógyászai múlt csütörtökön tartottak tanácskozást Székesfehérvárott és ezen az összejövetelen is nyilvánvalóvá vált: eléggé kaotikus képet mutat, hogy hol, miként járnak el szűréskor, mert a jogszabályok több ponton ellentmondásosak, a rendelkezések képlékenyek, a rendszer pedig felborult. A tüdőgyógyászok joggal érezhetik, hogy a szűrőhálózat leépítésének lehetnek szemtanúi és a preventív vizsgálatok korántsem kapnak olyan finanMegyénkben 20 ezres nagyságrendben vesznek részt a lakók a mobilszűréseken, míg az állandó szűrőállomásokat átlagosan 70 ezren keresik fel évente, ami azt jelenti, hogy a vizsgálatokon a népesség nagyjából 30 százaléka vesz részt. szírozást, mint amennyit fontosságuk indokolna. Az aggályokat érzékelhetik a döntéshozók is, hiszen úgy hírlik, hogy a vizitdíj-szabályozás módosításai között a tüdőszűrés költségtérítési kötelezettségének kérdése is napirenden van, erről és más jellegű változásokról éppen a mai, szerdai kormányülésen születhet döntés. • Sz. H. Párkányban átadták az új postát Molnár nyomozót jogerősen felmentették. Hány év is telt el azóta, hogy előbb gyanúba, majd perbe fogták? Habár, ezen kár élcelődni, hiszen a jó munkához idő kell (a rosszhoz is). Molnár nyomozót ez alatt láttuk gondterheltnek, szomorúnak, feszültnek, könnyezve; most végre boldognak látni. Végre vége! Ki ne értené megkönnyebbülését? De az igazi megkönnyebbülés már sokkal korábban megkezdődött (ezt joggal feltételezzük). Akkor, amikor Molnár nyomozó körül gyűrűzni kezdtek a... mi is? Amikor az ajándékba kapott fadoboz és török süti körül felcsaptak az indulatok. Hogy tudniillik megvesztegetés-e ilyesmit adni és elfogadni, vagy sem. És ha mégsem, akkor is: megingathatja-e mindez egy magyar rendőrtiszt erkölcseit (olyannyira, hogy érte államtitkot hajlandó árulni). Nem tudjuk, Molnár nyomozó mennyire édesszájú, de azt joggal feltételezzük, hogy igencsak megkeseredett a szája íze, mialatt az igazáért harcolt (illetve mialatt az igaza ellen harcoltak mások). És azt sem tudjuk, mennyire életszerű ez az egész süti dolog (fadobozzal súlyosítva). Hogy vajon az eljárást kezdeményezők eleve azt feltételezték, hogy a fa valójában arany volt, és a sütemény nem holmi baklava (édesmézes), hanem a Gerbeaud-tól, vagy egyenesen a Szamostól hozták. Kicsit talán lenézték a testület anyagi igényeit, de hát, ők tudják, miért. Magunk nyilván azt mondanánk, a legokosabb dolog arab vagy török (görög, de sőt macedón) pénzváltóktól semmit sem elfogadni (sós stang- lit se; perecről nem beszélve), de ha már megtörtént, lehet, hogy elég lett volna egy (szóbeli) figyelmeztetés. Molnár nyomozó ettől időben észre tér (máskor jobban meggondolja a dolgokat), és teljes erőbedobással folytatja munkáját a brókerbotrány részleteinek felderítése érdekében. Csakhogy nem folytathatta. Mert előbb pereskedni kezdett, majd ott hagyta... előbb a munkáját, utóbb a hivatását is. Kinek volt ez fontos? Sajnos, erről hallgat a fáma. (Valamint a bírósági ügyiratok is, hiszen nem ez volt a kérdés.) Pedig ez (volna) a lényeg, bizony! Hogy miért kellett kilőni Molnár nyomozót idejekorán? Amíg Molnár nyomozó bíróságra járt, addig Kulcsár nyomozott (Attila) előbb fogdában (a kényelmi szempontok kikövetelt figyelembe vételével!), majd házi őrizetben, aztán lakhelyelhagyási tilalommal sújtva (időközben már a legszigorúbb megszorítást szenvedi: tilos a naprendszert elhagynia - kíséret nélkül). Magyarországon mindenki azt kapja, amit megérdemel. Egyszer talán majd a sokmilliárdos K & H ügy érintettjei is a vádlottak padjára kerülnek, sőt - ha nem vigyáznak (rájuk) - akár ítélet születik ügyükben. Talán. De nem biztos. Az meg, hogy milyen, végképp nem. Ehhez azonban hozzá vagyunk szokva (Postabank!). Hiszen a süti ugyan édes, de a szőlő savanyú. Míg viszont az igazság mindig keserű; bármennyire próbálják is cukrozni. Egyre nyereségesebb a Suzuki A Suzuki-csoport Japánban a negyedik legnagyobb autógyár, kisautókból pedig éllovas és valószínűleg továbbra is marad, hiszen a vállalati előrejelzésnél nagyobb mértékben, mintegy 14 százalékkal nőtt nyereségük egy év alatt. A 66 milliárd helyett 75 milliárd jent kasszíroztak, míg az üzemi eredmény csaknem 17 százalékkal szárnyalta túl a tavalyit. A Suzuki-csoport bevétele immár 3,164 billió jenre nőtt és a lendületes fejlődés minden bizonnyal jót jelent az esztergomi üzem sorsát illetően is. Április harmincadikén mintegy három tucat meghívott vendég előtt ünnepélyes külsőségek között átadták rendeltetésének a posta új épületét Párkányban. Májustól az ügyfelek kulturáltabb kiszolgálásra számíthatnak. A párkányi posta régi épülete már nem felelt meg a kor követelményeinek. A mozgássérültek és babakocsikkal közlekedő kismamáknak gondot jelentettek a lépcsők, a három kis helyiségben olykor - leginkább a nyári turistaszezonban - sok ügyfél összezsúfolódott. Ezért a vezetés egy új épület tető alá hozása mellett döntött, amelyet hétfőn ünnepélyes külsőségek között adták át rendeltetésének. A megnyitón elhangzott, hogy összesen 30 millió koronába került a beruházás (az épület hozzávetőleg 25 millió, a berendezések - bútor, számítógépek, biztonsági eszközök - ötmillió korona volt). Az ügyfelek kiszolgálása április 30- tól már egyetlen nagy helyiségben, kulturáltabb körülmények között zajlik. Eggyel több lett az ügyfelet fogadó pultok száma, emellett több az úgynevezett univerzális ügyfélfogadó pult, ráadásul délután fél órával kitolták a fogadóórákat is. Az 5-ös posta a Terasy lakótelepen viszont július 1-től megszűnik. • 0. F. Nem hozott csodákat az uniós csatlakozás Három éve tagja Magyarország az Európai Uniónak 2004. május elsején lett hivatalosan is tagja az Európai Uniónak Magyarország. A csatlakozás előtt pozitív és negatív híresztelések is szárnyra kaptak arról, mit hozhat ez számunkra, összeállításunkban arra próbáltunk választ keresni: mi valósult meg ebből. Elemzőink szerint nem hozott jelentős változásokat az uniós tagság az elmúlLjjárom évben. Tóth Gy. László politológus szerint politikai szempontból nem lett volna különösebb következménye a csatlakozásnak, ha a magyar kormány nem lépi át az alkotmányos demokrácia kereteit. A múlt év őszén történt jogsértéseket és rendőri fellépéseket viszont el lehetett vinni Brüsszelbe és ott nyilvánosságra hozni. A szakember szerint az ennek hatására megindult uniós nyomásnak volt köszönhető, hogy március 15-én már nem lőtt a tüntető tömegbe a magyar rendőrség. „Pozitívumnak értékelem azt is, hogy az uniós pénzek elosztásánál alkalmazott szigorú EU-s ellenőrzés legalább ezen a területen visszaszorítja a korrupciót. Általában azonban el kell mondani a csatlakozás óta eltelt időről, hogy számottevő magyar lobbi nincs Brüsszelben a létszámunkból kifolyólag, a fontos kérdésekben a nagyhatalmak döntenek” - tette hozzá a politológus. „Magyarország és a másik kilenc akkor csatlakozó belépése az unióba nagyon kedvező világgazdasági környezetben zajlott, és egészében véve sikeresnek tekinthető. Szlovákia gazdasága évente nyolc százalékkal, a balti országoké tíz-ti- zenkét százalékkal, Magyarországé pedig átlagosan négy százalékkal növekszik” - mondta a Hídlapnak Bőd Péter Ákos közgazdász. Tájékoztatása szerint pozitív változás az elmúlt három év során, hogy az exportunk dinamikusan fejlődik, és hogy az államigazgatás átalakult az uniós normák szerint. Ugyanakkor a magyar költségvetés egyensúlya a belépés idején bomlott meg, ennek azonban belső politikai okai vannak. Mára az elvégzendő feladatok szempontjából Magyarország sereghajtó lett, jelenleg például azt sem tudjuk megmondani, hogy mikor tudunk csatlakozni az euroövezethez. „A jelenlegi mérleg nem túl jó, ez azonban belpolitikai okokra vezethető vissza. A befolyó uniós összegekkel pedig semmilyen komoly elemzés nem számol, hiszen ma már megköveteli az EU a társfinanszírozást és a pályázatokat. Mindenképpen könnyebbséget jelentenek majd ezek a pénzek az infrastuktúrális fejlesztésben, gazdaságilag nem hoznak növekedést. Ráadásul pályázni is csak az tud sikeresen, aki eleve fejlődésben van” - mondta lapunknak a közgazdász. • Pálovics Klára
