Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-02 / 84. szám
www.esztergom.hu 2007. május 2., szerda • HÍDLAP Nem pihentek a szakszervezetek Május elsején tiltakoztak az érdekvédelmi szövetségek Négy szakszervezeti szövetség a múlt évhez hasonlóan idén is együtt ünnepelte a május elsejét. A munkavállalói tömörülések egyben tiltakozásukat is ki- jezték a terhek további növelése, illetve a magánbiztosítók létrehozása ellen. Az MSZOSZ, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés idén is együtt ünnepelte a május elsejét, az érdekképviseletek az „Eddig és ne tovább!” című kiáltványukban foglalták össze tiltakozásaikat. „A szervezetek tisztes munkajövedelmet, biztonságos és egészséges munkakörülményeket akarnak. A munkavállalók több terhet nem hajlandóak elviselni, tiltakoznak minden újabb adó- és járulékemelés, valamint a magánbiztosítók megjelenése ellen” - tájékoztatta lapunkat Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A kiáltványt a budapesti városligeti rendezvényen kívül több vidéki nagyvárosban is felolvasták a munkavállalói tömörülések képviselői. Borsik János szerint mára már nem lehet nem meghallani azt az elégedetlenséget, ami a munkavállalók körében kialakult, és amelyet ez a kiáltvány is kifejez. • P. K. Javult a megye bűnügyi statisztikája A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés múlt hét csütörtöki ülésén az elmúlt évről tartott tájékoztatójában a megyei rendőrfőkapitány közölte: a magyarországi átlag háromszorosát meghaladó mértékben, 7,3 százalékkal csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma a megyében. A tavaly megtörtént 12 ezer 200 bűncselekmény öt éven belül a második legalacsonyabb érték, amely a 2005. évhez képest is csökkenést jelent - mondta Illés László dandártábornok. Ajavuló statisztika ellenére a 100 ezer lakosra vetített bűnelkövetők számát tekintve megyénk sajnos még mindig az igen „előkelő” negyedik helyet foglalja el. A főkapitány beszámolójában utalt rá, hogy a Komárom- Esztergom megyei ipari parkokban olyan szervezettnek tekinthető bűnözői csoportok jelentek meg, amelyek gyári dolgozók és gépjárművezetők beszervezésével nagytételben tulajdonítják el a gyárakból frissen kikerülő termékeket. •-r-a Gombócból nem árt a sok: javában dúl a fagylaltszezon Jó üzlet a fagyi: a legtöbb árus százszázalékos haszonkulccsal dolgozik Organikus biciklispihenő Nagymaroson Helyi termékek természetes anyagokból - nem csak kerékpározóknak Folytatás az 1. oldalról A szezon általában májusban indul be igazán, idén a tavaszias télnek és a nyárias tavasznak köszönhetően néhány fagyizó viszont már márciusban megnyitott, és a húsvéti hétvégén már úgy folyt a fagylalt a kezünkben, mint máskor a legmelegebb nyári hónapokban. A fagylaltkészítésből és -árusításból élő vállalkozásoknak nagy öröm ez, hiszen a megszorítások és a növekvő járulékterhek ellenére ki lehet jelenteni: a fagyi még mindig „jó biznisz”. Sáska János, a szentgyörgymezői Sasi Cukrászda tulajdonosa az átlagosnál jóval olcsóbban, 88 forintért kínálja a természetes alapanyagokból készült kézműves fagylaltot, amelyet nem helyben készítenek, hanem készen vásárolják egy közeli gyártó-nagykereskedőtől. Mint elmondta: így is nagyjából ötvenszázalékos nyereség van a terméken, régi, jó kereskedőként pedig nem ezen kíván meggazdagodni. A cukrászdában gyermeknapon, azaz a pünkösdi hétvégén még ennél is nagyobb akcióra készülnek, akkor 49 forintért nyalhatjuk majd a húszféle finomságot. Sáska János úgy tapasztalja, hogy a gyümölcsös ízek, kora nyáron különösen az eper, illetve a hagyományos csokoládé és vanília fogy leginkább, előbbieket a gyermekek és a nők, utóbbiakat pedig a férfiak részesítik előnyben. Hiába az olcsó fagylalt, az ennél sokkal drágábban árusított termékek is biztosan elfogynak, hiszen a Elkészült a Duna-lpoly Zöldút első kerékpáros pihenőhelye Nagymaroson, a kerékpárút Zoltán utcai szakaszánál, a komptól Zebegény felé 1 kilométerre, amit már használhatnak a biciklisták, de hivatalosan május 5-én, szombaton, délelőtt 10 órakor adja át Petrovics László, Nagymaros polgármestere. Az átadót követően a résztvevők, érdeklődők megtekinthetik a Helyi Termékek, azaz 50 kilométeren belül helyi alapanyagból, helyiek által készített tárgyak, élelmiszerek bemutatóját, majd elkerekeznek Királyrétre, ahol a királyréti kisvasút napjához kacsolódóan a kisvasút és a helyi termékekből összeállított, „Cipót a cipóboltból” szlogennel meghirdetett piac vátja őket. A helyi termékek népszerűsítését ugyanúgy a váci Csákvári Zsófia (tanuló) ' Többször is utaztam ! vízen, Budapesten a Dunán az ismerőse- | immel, a Velence-ta- von osztálykirándulás alkalmával, és Horvátországban a családdal, igaz az utóbbi csak vízibiciklizés volt. Mindig emlékezetes élmény a hajó- kázás, legszívesebben a Dunakanyart utaznám be kirándulóhajóval. Szívós Mihályné (pedagógus) Hét unokám van, és mindegyiküket rendszeresen viszem kirándulni sétahajóval, általában Visegrádig és vissza. A gyerekek imádják ezt a hagyományt, minden évben nagyon várják. A vízhez való vonzódás bele van kódolva az emberbe, teljesen megnyugtatja a lelket a hajókázás, a táj szépsége mindenkit elvarázsol. Vargáné Békési Agnes (köztisztviselő) A férjem hajókapitány, ezért magától | értetődik, hogy én és I a család minden tagja, legfőképp az unokák sokat hajóznak. Elsősorban a Duna a legfőbb célpont, de a balatoni hajókirándulásokat is szeretjük. Az összes közlekedési eszköz közül ez áll a szívemhez a legközelebb, békebeli nyugalmat áraszt. Szőke Tamás (környezetkutató hallgató) Sajnos kevesebb alkalmam nyílik hajózni, mint szeretnék. Gyerekkoromban többször is utaztam már a Dunán kirándulóhajóval, csak nézek ki a fejemből és kellemes érzés csak egyszerűen gyönyörködni a tájban. A hétfői vízikameválon csillagképként hajóztam le a Kis-Dunán, ami szintén felejthetetlen élmény volt. Már járnak a kirándulóhajók a Dunakanyarban A hétvégén megkezdik a szezont a szárnyashajók is magyarok a felmérések szerint nem árérzékenyek, ha a fagyiról van szó, a Budai Várban, vagy egy szentendrei séta során akár 160-180 forintot is kifizetünk egy 4-5 dekás gombócért. Ezzel szemben a jó minőséget elvárjuk: ma már labdába sem rúghat, aki jégdarabos, ízetlen porból készült terméket próbál eladni a piacon. A régen kuriózumnak számító „főzött fagylalt” szlogen értéke megkopott, hiszen a kré- mes, karakteres ízű, gyümölcsdarabokkal, csokireszelékkel, mazsolával, vagy olajos magvakkal dúsított fagylalt ma már alapvető elvárás a fogyasztók részéről, bár a lapáttal adagolt vizes, olasz típus is kedvelt, hajói készítik el. Az sem mindegy, hogy miben kapjuk kézbe a jeges finomságot, hiszen a hagyományos utcai elnyalogatás esetén a tölcsért is el kell fogyasztanunk. Szugyiczki Zoltán, balassagyarmati ostyagyártó tizenháromféle tölcsért gyárt a hagyományos formájúaktól a fodros szélű különlegeseken keresztül a tálka formájúakig, melyekből idén márciusban és áprilisban kétszer annyi fogyott, mint az elmúlt években. A 25 éve a szakmában dolgozó vállalkozó elmondta, hogy a tölcsérek ára az utóbbi negyed században nem növekedett olyan arányban, mint a fagylalté. A legelterjedtebb, sima fagyitölcsér bruttó ára ma öt forint körül van, amelyet érdekes módon az akár több száz százalékos haszonnal dolgozó fagyialtosok sokadnak, a gyártó szerint meg éppen hogy fedezi a költségeket. • Gábor Éva Magosfa Alapítvány karolta fel, akárcsak az országosan egyedülálló, organikus, azaz természetes anyagokból készült, tájba illő biciklispihenő építését, melynek terveit a tájépítész karon tanulókból összeállt Fakocka Csoport készítette el. Az élő fűz felhasználásával elkészült építményhez, fa esőbeállóhoz és a pihenő mellett mintegy kéttucatnyi facsemete elültetéséhez az Ökotárs Alapítvány és a MÓL Zrt. Zöldövezet Programja biztosította a forrásokat. A Duna- lpoly Zöldút egyébként Budapesttől Parassapusztáig tart a Duna és az Ipoly vonalát követve, a kerékpárúihoz gyalogösvények, erdei biciklisutak, lovas és vízi útvonalak társulnak és mindenki megtalálhatja a kedvére való turisztikai szolgáltatást, programot. • (szabó) Folytatás az 1. oldalról Május elseje környékén nemcsak a strandok megnyitása, hanem a kirándulóhajók elindulása is jelzi a közeledő nyarat. Szombaton és a hosszú hétvége minden napján már járt a Budapest- Vác-Visegrád-Esztergom hajójárat, amely június 3-ig, valamint majd szeptember 7-től 30-ig minden héten péntektől vasárnapig reggel 8 órakor indul a budapesti Vigadó téri hajóállomásról, 16 óra 30 perckor pedig vissza Esztergomból. Június negyediké és szeptem| bér másodika között ez a hajó a hét minden napján jár majd. Május 5-én kel útra először a Budapest és Esztergom között közlekedő szárnyashajó, amely július elsejéig, | majd augusztus 25. és szeptember 23. j között szombatonként és vasárnapon- | ként, július hatodika és augusztus elseje között pedig péntekenként is közlekedik. A szárnyashajók a Vigadó térről 9 óra 30 perckor, Esztergomból pedig 17 órakor indulnak. A Mahart menetrendje szerint június 30-tól szeptember 2-ig, hétfő és péntek kivételével naponta jár majd a reggel kilenckor induló Esztergom-Szentend- re járat, július hatodikától augusztus 31-ig pedig minden hétfőn és pénteken a szintén 9 órakor induló Esztergom- Budapest között járó kirándulóhajó. A hajózási társaság és az önkormányzat között fennálló vitás helyzet miatt azonban ezeknek a járatoknak az indulása egyelőre nem tisztázott. A személyhajózás a Mahart legkevésbé kifizetődő üzletága. A jegyek ára az utazni vágyóknak soknak tűnik, a Mennyibe kerül a hajózás? Esztergom-Budapest kirándulóhajó: 1690,- forint Esztergom-Visegrád kirándulóhajó: 790,- forint költségeket azonban nem fedezi. A magas jegyár ellenére idén talán többen utaznak majd hajóval, mivel már üdülési csekkért is lehet jegyet váltani. • G. É. Ml A VÉLEMÉNYE? Májusban indul a sétahajószezon. Arról kérdeztük az embereket, hogy szeretik-e a vízikirándulásokat, és milyen élményeket ad a hajókázás. ILLUSZTRÁCIÓ
