Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-26 / 102. szám
Jegyzet Memento - május vége és a hónapforduló Histnriás _________________________ M ájus 29-e a Nemzetközi Gyermeknap, a világ több országában megtartott ünnep. 1950 óta e hónap utolsó vasárnapján köszöntjük a kicsiket a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberi határozata alapján. A cél ekkor az elmaradott, háború sújtotta országok gyermekeinek megsegítését szolgáló akciók szervezése volt. Ezen a napon minden nagyobb településen játékos programokat, versenyeket, báb- és színielőadásokat rendeznek a legkisebbek számára. Hasonló rendezvény már a második világháború előtt is létezett, mint például a „gyermekhét”, ami először 1931 májusában került megrendezésre, főleg jótékonysági célzattal. 1205. május 29-én koronázták királlyá II. Andrást, az első olyan magyar királyt, akinek koronázási esküt kellett tennie. 1177-ben látta meg a napvilágot III. Béla és Chatillon Ágnes hercegnő gyermekeként. Háromszor nősült, 1200 körül vette feleségül a merániai előkelőséget, Gertrúdot, akitől több gyereke - köztük a későbbi uralkodó, IV Béla és Szent Erzsébet - született. 1213-ban Gertrúdot megölték- ennek nevezetes művészi feldolgozása Katona József Bánk bán című drámája, illetőleg az ennek nyomán készült Erkel Ferenc-opera (aminek a szövegkönyvét Egressy Béni írta) -, 1215-ben II. András újra nősült, Pierre Courtney leányát, Jolantát vette feleségül, akinek egy lányt nemzett. 1233-ban második felesége is meghalt, ezek után egy itáliai őrgróf lányát, a fiatal Beatrix hercegnőt vette el. Amikor II. András elhunyt, Beatrix gyermeket várt, akit külföldön kellett a világra hoznia. Az utószülött István herceg származását a magyar udvar sohasem ismerte el, mégis 1290-ben, Kun László meggyilkolása után Istvánt hazahozták, és trónra ültették III. Andrásként. 1188—89-ben II. András- még gyermekként - Halics fejedelme volt. 1196-ban, apja halálát követően bátyja, Imre lépett a trónra, aki egész uralkodása alatt II. Andrással vívott küzdelmet a hatalomért. 1203-ban öccse ismét lázadást robbantott ki ellene, akit Imre elfogatott és börtönbe záratott. A király közben súlyosan megbetegedett, így a pápa beleegyezésével 1204 augusztusában a kalocsai érsekkel királlyá koronáztatta egyetlen fiát, az ekkor ötéves Lászlót, aki helyett ő tette le az esküt. Andrást kiengedte a börtönből és fia gyámjává, halála esetén az ország kormányzójává tette. Imre novemberben meghalt, így András herceg vette át a kormányzást, azonban - a pápa intése ellenére - a gyermekkirály jogait semmibe vette. Az özvegy királyné VI. Lipót osztrák herceghez menekült fiával és a koronázási ékszerek egy részével együtt. Nem sokkal ezután III. László váratlanul meghalt. Péter győri püspök hozatta haza a holttestét, és a székesfehérvári bazilikában temette el. A Szent Korona is visszakerült Magyarországra, a királyné pedig visszatért Aragóniába. Végre trónra ülhetett II. András. Uralkodása idején a királyi földek mértéktelen eladományozása vette kezdetét, így rendkívüli adó kivetésével pótolta az elveszett birtokokból -származó jövedelmet, a pénzrontástól sem riadt vissza. Első felesége, Gertrúd nagy befolyást gyakorolt rá, rokonaival és egyéb idegenekkel töltötte be az ország vezető tisztségeit. 1211-ben behívta a Német Lovagrendet az országba, és letelepítette a Barnaságban. Már 1210-ben szervezkedni kezdtek ellene, végül a király halicsi távollétét kihasználva, a pilisi erdőben meggyilkolták a gyűlölt királynét. 1214-ben a főurak elérték, hogy királlyá koronáztassa Béla herceget (IV Bélát), akit saját hatalmi érdekeik érvényesítésére akartak felhasználni. 1216-ban másik fiát, Kálmánt Halics királyává tette. 1217-ben hadat vezetett a Szentföldre. Hazatérésekor, 1218-ban anarchikus állapotok uralkodtak az országban, a kincstár teljesen üresen tátongott. 1222-ben az elégedetlen főurak magukhoz ragadták a hatalmat, és kényszerítették az Aranybulla kiadására. 1224-ben az erdélyi szászok számára adott kiváltságlevelet (Andreanum). Uralkodásának utolsó szakaszában állandósult az ellenségeskedése fiával, ifjabb Béla királlyal, aki 1226-ban Erdély hercegeként önálló bel- és külpolitikát folytatott, 1227-ben befogadta és megkereszteltette a kunokat, létrehozta a Szörényi bánságot, valamint országos méretekben megkezdte az eladományozott birtokok visszavételét. 1231-ben II. András megújította az Aranybullát, 1233-ban pedig kénytelen volt elfogadni a beregi egyezményt. Mindezek az egyház hatalmának jelentős megerősödését mutatták. 1235-ben hunyt el, az egresi kolostorban (ma Románia) temették el. 1846. május 29-én született Apponyi Albert gróf, konzervatív politikus. 1891-től a Nemzeti Párt élén állt. 1907-ben vallás- és közoktatási miniszter lett. Az első világháborút követő, 1920-as párizsi és Párizs-környéki béketárgyalásokon, Versailles-ban a magyar küldöttséget vezette, a szerződést kényszerűen aláírta. Több nyelven beszélt, kiváló szónoki képességekkel rendelkezett. Haláláig képviselte Magyarországot a Népszövetségben. 1594. május 30-án Esztergom ostroma során május 19-én szerzett sebeibe belehalt Balassi (vagy: Balassa) Bálint, a magyar reneszánsz költészet kiemelkedő alakja. Líráját a szerelem, a vitézi élet, Isten és ember viszonya ihlette. Szerelmes verseit a Júlia- és Célia-ciklus tartalmazza. Mint végvári katona a latinon, németen és lengyelen kívül jól ismerte a török irodalmat. Itáliai költők nyomán színpadi mű írásával is megpróbálkozott. 1958. június 1-jén Franciaországban Charles de Gaulle tábornok alakított kormányt a szocialista párt részvételével. A második világháború idején a Francia Nemzeti Felszabadító Bizottság vezetőjeként az ellenállásra szólította fel hazáját. A politikai vezetés és az ország együttműködőkre (kollaboránsokra) és ellenállókra szakadt. 1940-ben, miután Franciaország aláírta a fegyverszüneti egyezményt, de Gaulle Londonban létrehozta az emigráns kormányt. A második világháborút követően ideiglenes kormányfői tisztséget töltött be, majd 1946. január 20-án lemondott. 1955 után visszavonultan élt, és emlékiratain dolgozott Colombey- les-deux-Eglises-i otthonában. 1958. május 29-én az algériai válság miatt René Coty államfő miniszterelnökké nevezte ki, december 21-én megválasztották az Ötödik Köztársaság, ekökévé. 1961 március 18-án sikerült véget vetnie az algériai háborúnak, az egykori francia gyarmat teljes függetlenséget kapott. 1969. április 27-ig volt köztársasági ebök, mivel a közigazgatási reformja miatt rendezett népszavazáson elvetették az bdítványait, lemondott a tisztségéről. 1967. június 2-án elhunyt Ferenczy Béni Kossuth-díjas szobrász, grafikus. Egészen korai kubista kísérletei és későbbi expresszionizmusa után szellemükben kiegyensúlyozott, erőteljes idomú szobrain és kisplasztikáiban bontakozott ki művészete. Fekete-fehér és színes grafikái a hazai rajzművészet élvonalába emelik. Számos könyvet illusztrált. 1621. június 3-án elfogadta a Holland Nyugat-Indiai Társaság Uj-Hollandia alapító okiratát, vagyis a mai New York-ét. Lélek száll a föld felett Varga Péter Dénes _____________ „ A pünkösdnek jeles napján / Szentlélek Isten*fcüldeték / Megerősítni szívüket / Az apostoloknak” - énekeltük egykor diákként a ferences templomban, és éneklik ma is országszerte a tóvek. Húsvéthoz kapcsolódva pünkösd is úgynevezett mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik. Az ünnep ebevezése a görög „pentekosztész”, azaz ötvenedik szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni ötvenedik napon kezdődik. Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Az ötven nap a zsidó vallásból ered. Ők ünnepelték a Pészach utáni ötvenedik napnak, tehát az aratásnak, az első gyümölcsök megjelenésének, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét. Történt, hogy Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ülték pünkösdöt. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek, majd lángnyelvek jelentek meg, amelyek szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel. Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett. Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja egyben. A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták. A lángnyelveket égő kócok jelképezték, amiket.a templom padlásáról eresztettek alá, a hívek közé. Régente már pünkösd szombatja is félig ünnepnek számított. A XIX. században ezen a napon még általános tett volt, hogy hajnalban megfürödtek a Tiszában (a folyóban, a hideg vízben), hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség. A lányok szintén megmártóztak ilyenkor. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a hitben, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás. Szintén említést érdemelnek a pünkösdhöz kapcsolódó ételek. Néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tettek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el. Az ünnep hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos volt a „pünkösdi bárányból” történő ételek készítése: sült, paprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel - eperrel, cseresznyével - töltötték meg. Sajátos szimbóluma az ünnepnek a pünkösdi rózsa: ilyen virágot szoktak a mosdóvízbe szórni az emberek, hogy egészségesek legyenek. A legények pedig pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak. A templomokban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon. A házakra és az istállókra pedig nyírfaágat, gyümölcságat vagy bodzát helyeztek ilyenkor, hogy távol tartsák az ártó szellemeket.
