Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)
2007-03-03 / 44. szám
önkormányzati értesítő 2007. március 3. Vagyongyarapítás és intézmények fenntartása az idei költségvetés fókuszában (folytatás az 1. oldalról) Idén minden korábbinál többet f ordítunk beruházásra és fejlesztésre Február 15-én tartott testületi ülésén fogadta el a képviselő-testület a városunk idei költségvetéséről szóló rendeletet. Meggyes Tamás polgár- mester, a javaslat előterjesztője indoklásában kiemelte: Esztergom költségvetésében továbbra is a beruházás és a fejlesztés kap kiemelt szerepet. A kimondottan városunk gyarapodását szolgáló kiadások a költségvetés mintegy negyven százalékát teszik ki. Ezzel kapcsolatban a polgármester hangsúlyozta: még mindig elsősorban évtizedes hátrányaink ledolgozására, Esztergom infrastruktúrájának fejlesztésére, a közösség sikeres gazdálkodását megalapozó beruházásra, in- gatlanvagyonunk és vállalkozásaink fejlesztésre, kell fordítanunk. A hét éve indult program sikeres, hiszen piacképes vagyonunk 5,5 milliárdról 13-ra nőtt. E növekedés folytatódik a 2007-es esztendőben.- Fejlesztési kiadásainkat nagyvonalúan terveztük, - mondta a polgármester - mert nagy fába vágjuk a fejszénket. Ennek hátterét úgy értük és érjük el, hogy fogunkhoz verjük a garast a működési feladatok tekintetében. Hét év „gyűrődése”, ami miatt hálásak lehetünk az esztergomiak türelméért, ad lehetőséget az előző önkormányzati vezetés időszaka, a „semmittevés tíz éve” után elindított fejlesztésekért. Az idei a legtöbbet építkező év lesz, hét éve nő a felhalmozási célú kiadások összege, 1-200 millióról indultunk, és mára átléptük az ötmilliárdot. Lekörözünk olyan megyei jogú városokat, amelyek költségvetését még az illeték- bevételeik is gazdagítják. Feszes, de nem túlzó költségvetés készült Nagy terheket vállaló költségvetés készült, nagy terheket vállalunk. Úgy sikerül ezt megtennünk, hogy -bár vannak, akik ilyen véleménynek adnak hangot- nem roppanunk bele, nem adósodunk el. Ha megnézik a költségvetést, látják, adósságtörlesztésünk nem éri el az 5 %-ot, más településekével összehasonlítva láthatjuk azt, kisebb az adósságunk, teherviselő képességünk határán pedig bőven belül vagyunk. Az emberi életben mérhető, számunkra is kézzelfogható időben kívánjuk elérni az európai színvonalat. Ezért egy-egy területet felgyorsítva fejlesztünk. Ez az egyik oldal, a beruházások, fejlesztésekre szánt összegek magyarázata, ez immár hét éve. Sok mindent nem tudunk pótolni, ez sajnos az érme másik oldala. Sok mindent a hétköznapi kiadások terén. Ám innen is az egyre nyilvánvalóbban látható államcsőd miatt hiányzanak a pénzek. Új gondoskodási formák Évek óta kiemelt feladatunk a családok, a gyermeket vállalók és .nevelők támogatása. Természetesen a program elemeire idén is biztosítjuk a forrást, sőt ismét bővítjük a gondoskodás rendszerét. A Szent Miklós Alap befizetései mellett az iskolások úszásoktatása, a Mikka- makka Játéktár működtetése a Gyermek Kert Alapítványon keresztül, a bérlettámogatások növelése, hogy csak néhány példával éljek, mind-mind újabb, eddig nem, vagy csak kisebb összegben létezett kiadást jelentenek. De idén szeretnénk az önkormányzatnál már bevált egészségpénztári hozzájárulást kiterjeszteni a közalkalmazottjainkra is. Egyre inkább magukra maradnak az önkormányzatok- Sok munka és nehéz elhatározások állnak a kidolgozott költségvetés hátterében. Jelentős nehézséget jelent az önkormányzati feladatokhoz kapott normatívák már-már szokásos csökkentésén túl a Vaszary Kolos Kórház finanszírozásának radikális megnyirbálása. Az ülésen megismert riasztó tények és adatok ismeretében például folyószámla-hitelkeretünket a kórház működésének hiányával, 200 millióval kellett bővítenünk. A költségvetési tervezetet ismertetve Meggyes Tamás bemutatott néhány, az intézmények működtetéséhez, ellátások fenntartásához kapcsolódó állami normatívát öszszegző táblát. Az összeállításból kiderült, csökkentek a kulturális intézmények normatívái, az oktatási intézmények, iskoláink fenntartására 80 millióval kevesebbet kapunk, majdnem 3 és fél millióval kevesbedett a zeneiskola állami támogatása. Alaposan megnyirbálták az ön- kormányzathoz rendelt szociális jellegű támogatások állam által folyósított összegét, összesen mintegy hétmillióval kisebb öszszeggel járul hozzá a kormányzat a gyámügyi, szociális juttatásokhoz és a lakáshoz jutás támogatásához. Ezen kívül a városnak átengedett, úgynevezett „helyben maradó” személyi jövedelemadó arányát is csökkentették, újabb 39 millió forintot kivéve zsebünkből. Ennek ellenére olyan költségvetést sikerült készíteni, amelyben az intézményeknek a nekik juttatott összegek inflációval egyező mértékű emelésével biztosítani tudjuk büdzséjük reálértékének szinten tartását. Majdnem 300 millióval kevesebből kell megélnünk A polgármester összegzése szerint nominálértéken .160 milliós bevételtől fosztották meg Esztergomot a kormányzati megszorítások. Ehhez hozzászámolva a pénzromlás, az infláció következményeit, mintegy 285 milliós mínuszról kell felküz- denünk magunkat csak ahhoz, hogy a tavalyi év szintjére juthassunk. Tovább fenyegeti költségvetésünket -és egészségügyi ellátásunkat- a Vaszary Kórház által görgetett, szintén a kormányzati reformnak köszönhető havi ötvenmilliós hiány, amelynek év végi összege meg sem jósolható, de legalább félmilliárdra tehető. Meggyes Tamás a képviselőknek azt is bemutatta az ülésen, mekkora arányban vesz részt az állam a különböző intézmények fenntartásában. A példaként szereplő Angyalkert Óvoda esetében a működéshez szükséges öszszegek felét kapjuk meg, a többit az önkormányzatnak, kisebb részt magának az óvodának kell kigazdálkodnia. A másik, kultúrahordozó és városunk számára fontos intézmény, a Helischer József Városi Könyvtár esetében a költségek kevesebb, mint negyede adódik az állami finanszírozásból. A Szent István Strandfürdő fenntartásának több mint felét Esztergom ny beruházás 2007-ben Kivitelezések, beszerzések: Széchenyi tér átépítésének befejezése, az Eszaki-Kanonoksor átépítése, bölcsőde-rekonstrukció, gyógyászati központ kialakítása a volt Kossuth Iskolában, a Bánomi áttörés II. szakaszának megépítésével kapcsolatban kisajátítás a Trafótól a Kórház Kápolnáig, a kivitelezés befejezése, A Bartók, a Budapesti és a Virágos utcák komplex felújítása, a tűzoltóautók kihajtását segítő forgalomirányító lámpa kihelyezése, a Mátyás király utca folytatása és körforgalommal való összekötése a Suzuki úttal, Tópart utca építése, a vízelvezető árkok rendbetétele, lefedése (pl.a Hunyadi és a Barkóczy utcában), a Várszínház erkélyének felújítása, orvosi rendelő kialakítása a Béke tér 38-42.alatt, új működési rend, sétányok, WC és vízvételi lehetőségek kialakítása a Belvárosi Temetőben, Szentgyörgymező szabályozási tervének elkészítése (tervezés), dögterek felszámolása, alternatív történő módon történő kezelése és az ezzel kapcsolatos feladatok, Dűna menti kerékpárút-építés önrésze és tervezése, Pilisszentléleken a teljes közműhálózat megépítése, a szennyvízcsatorna elkészítése, Féja Géza Közösségi Ház felújítása, József Attila tér 2. bontás, feltárás, 5 segémotorkerékpár beszerzése a közterület-felügyelet részére, új gyepmesteri autó beszerzése, állati tetemégető mű és kiszolgáló berendezéseinek megvásárlása, új közmű-nyilvántartás vezetésének finanszírozása, térinformatikai rendszer, ebnyilvántartó program, a Hell-tanműhely áramellátása, a volt Idősek Klubja felújítása, a Sötétkapu falainak tisztítása, Kronoszkóp - Esztergom várostörténetét, térfigyelő kamera-rendszer, Világörökség címmel kapcsolatos feladatok Tervek készítése: Búbánat - Szamárhegy ivóvíz csatorna hálózat tervdokumentációjának megvásárlása, I.részlet finanszírozása, Búbánatvölgyi és más kerékpárút-építés tervezése, összekötő út építése a Mátyás király utca és a 11 Les út között, tehermentesítve a Schweidel utcát a munkabusz-forgalom alól tervezés (a kivitelezés 2009-ben), Pilisszentlélek, Kossuth Lajos utca és Hegyalja út tervezése. biztosítja, a fennmaradó részt a fürdő termeli ki, míg az államtól egy fillért sem kapunk. Miközben az intézmények saját bevételeivel kapcsolatos elvárások nőnek, szinte minden területen legalább annyit kell az önkormányzatnak „hozzátennie” a költségekhez, mint az állami juttatás összege.- Olyan magasak a működtetési költségekhez szükséges önkormányzati ráfordítások, hogy ezt a rendszert hosszú távon nehéz feladat lesz fenntartani - mondta Meggyes Tamás. Utalt arra is, hogy mindezen forrásokat úgy biztosítja Esztergom, hogy -más településekkel ellentétben- nem fenyeget sem intézmény-bezárás, sem az önkormányzati ■ gazdálkodás ellehetetlenülése. Magát finanszírozó városgazdálkodás Az idei költségvetésben -a tavalyihoz képest- az óvodák, iskolák, a könyvtár rendelkezésére álló forrásokban, köszönhetően az önkormányzat növekvő ráfordításainak, nincs változás, a polgármesteri hivatalhoz tartozó intézmények kiadásai terén viszont több is. Ezek közül elsőként a hivatal további karcsúsítását emelte ki a polgármester. Mint elmondta, tizenhárom fő foglalkoztatása szűnik meg a Városházán. Emellett a szociális ellátásokra a korábbinál 26 millió forinttal többet fordítunk 2007-ben.- Stabil, önmagát finanszírozó gazdaságot akarunk teremteni - határozta meg a polgármester Esztergom gazdálkodása tervezésének alapelvét. - A megszorításaink azt jelentik, hogy azokon a területeken nem tudjuk bővíteni a finanszírozást, bármily „nemes feladatról” legyen is szó, ahonnan nem áramlik vissza városi jövedelmeink formájában. Oda tesszük, ahortnan bevételt remélhetünk, ahonnan „nem tűnik el végleg”. E politikánk helyességét bizonyítja, hogy gazdálkodó szervezeteink bevételei nőttek. Nem azonnal, ahogyan kiadásaink jelentkeztek, de a Szent István Strandfürdő „buborékja”, vagy az Ipari Parki fejlesztések az egymáshoz képest távol eső területeken is jó példák arra, hogy érdemes megtenni ezeket a lépéseket. Mindkettő olyan beruházás, amelyekből bevételeink származnak. Van, amit nem lehet pénzzel elérni Ezek a döntések feszítő ellentmondásokhoz vezetnek, de éppen ezek az alapjai annak, hogy gyarapodott vagyonunk, megszépülhetett például főterünk. Hogy nem éltük fel vagyonúnkat, nem pusztán működésre fordítottuk forrásainkat az alapja városunk gazdagodásának. A normatívák csökkentése mellett is tudtuk növelni intézményeink költségvetéseit. Bár intézményeinket megtartottuk, sőt többet magunk vettünk át más fenntartóktól annak érdekében, hogy fenntarthassunk egyes ellátásokat az egészségügyben, a szociális szférában vagy az oktatásban, ám sportra, kultúrára még mindig nem tudunk annyit fordítani, amennyit szeretnénk. Azt is be kell látnunk, -tette hozzá a polgármester- hogy a kulturális értékeinkhez való viszsza- találást nem lehet a ráfordítások növelésével elérni. A tavalyi támogatás szintjét tartjuk, mint például a Várszínház esetén, de ezeken a területeken, - ahogy Meggyes Tamás az ülésen rámutatott- nem ezzel, ennek összegével adódnak bajok. Azt, amit eddig adtunk, azt tartjuk, adjuk. A kulturális, szellemi értékektől elfordulás mindennapokban tapasztalható jelenségét viszont nem a mi feladatunk -és nem a mi lehetőségünk- megállítani. Sőt egyre nehezebben tudunk intézményeinkkel eredményeket elérni, hiszen például a zeneiskolai oktatás állami normatíváját 10 %-kal csökkentette a kormányzat. Még nagyobb problémát jelent a kulturális beruházások hiánya, elmaradása, folyamatos halasztgatása. Egyre kevesebből kell egyre többet kihozni Képviselői kérdésekre válaszolva a polgármester azt is elmondta, hogy kisebb összegű kiadások, például támogatások civil szervezeteknek, amelyek korábban rendszeresen szerepeltek a költségvetésben, idén nem jelennek meg a rendeletben. Ám ezekről nem kell lemondanunk. Figyelmeztetett viszont arra, hogy Esztergom nem is vehet magára minden olyan szférát, amit az állam kiszipolyoz. Ma sajnos az állam a bevételek egyre nagyobb részét megtartva egyre kevesebbet nyújt, mint a megszorítások miatt folyamatosan kisebbedő részből egyre többre kötelezett, és szolgáltatások megtartásáért küzdve egyre többet nyújtó önkormányzatok. Miközben az állam a bevételekből roszszul strukturált és pazarló szolgáltatórendszert tart fenn, a települések kénytelenek egyre jobb „ár-érték aránnyal” működni, dolgozni. Igazán „szolgáltatódnak csak a helyi önkormányzatok nevezhetők. — Ha mindent pótolnánk, jövőnket, terveinket, felzárkózásról szőtt álmainkat élnénk fel - zárta a költségvetési vitát Meggyes Tamás. Sajnos sok olyan magyar önkormányzat van, amelyik nem is tud mindenre forrásokat juttatni, ám mégis egyre közelebb jut a csődhöz. Nem változnak a temetői díjak Érkezik Mikkamokka 1*1 Pontosabban megnyílik az Aranyhegyen a Mikkamokka Integratív Játéktár, a gyermekeket és szüleiket együtt-ját- szásra (és sok minden másra) szakképzett játéktári konzulensek segítségével és minőségi játékokkal tanító különleges játszóház. Az Aranyhegyi utcában március 19-étől hétköznap délelőtt 9 és 12, valamint délután 4 és este 7 között, és szombat délutánonként 4-től 7-ig várja a játszani vágyókat. A Mikkamokka közös játékfoglalkozásokkal, szaktanács- adással várják az együtt játszani kívánó családokat. Emellett integratív játékterápiás programokkal, szülő-baba klubbal és játékkölcsönzéssel is fejleszteni kívánják a város apróbb- nagyobb lakóinak játékkészségét és -igényét. A képviselők a temetőkről és temetkezésről szóló rendelet értelmében a köztemetői díjakat, figyelembe véve a temetőket fenntartó és üzemeltető szolgáltató javaslatát, felülvizsgálta. A vállalkozás ügyvezetője, Laczó Imre nem javasolt változtatást, így a testület nem módosította a díjakat. Meggyes Tamás polgármester azonban fenntartás, üzemeltetés magasabb színvonalon történő ellátásához szükségesnek tartotta, hogy bizonyos temetkezéssel kapcsolatos szolgáltatásokat kizárólag a temető üzemeltetője végezhessen. „A temetők minden település lelkiségének tükrei. Fontos tehát, hogy temetőink jó állapotban legyen, fontos, hogy a város legszebb parkjai legyenek. Erre találtunk megoldást önkormányzati cégünk megalapításával. Mára bebizonyosodott: az önkormányzati cég jobb és méltóbb körülményeket teremt a búcsúzáshoz és a megemlékezéshez, mint a korábbi cég. Másrészt jó, ha egy közösségnek monopóliumai vannak, amit bevételekre tud váltani. Európában jól bevált hagyománya van a ’Stadtwerkéknek’, amelyek hatékonyan és a köznek hasznot hajtva tudnak működni. A köz javára fordítják azt az előnyt, ami más esetben egy-két tulajdonost, vagy a tulajdonosok szűk közösségét szolgálhatná, és jó, hogy ezek a hasznok a köz céljaira fordíthatók” — indokolta javaslatát a polgár- mester. A testület a javaslatot elfogadva úgy döntött, a továbbiakban a temetőn belül az elhunytak hűtésével, járművön történő szállításával, a sírhelynyitással és visszahantolással kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető Esztergomi Kegyeleti Kft-t kell igénybe venni. Képviselői javaslatra, á zárás időpontját egy órával kitolva, a testület módosította a temetők nyitva tartását is.
