Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)
2007-03-22 / 56. szám
4 HÍDLAP • 2007. március 22., csütörtök www.istergranum.hu Elaltathatják a beoltatlan kutyákat A szabálysértő gazdi fizethet, ha egyáltalán megtalálják Pest megyében jelenleg zajlanak a településeken meghatározott időben tartott, összevont eboltások, Komárom-Esztergom megyében a tömeges vakciná- zásra rendszerint ősszel kerül sor. A veszettség elleni vakcinát minden három hónaposnál idősebb kutyusnak meg kell kapnia, de sokan az ára miatt, mások gondatlanságból mulasztják el a kötelező oltásokat. Márpedig ez szabálysértésnek számít, a gazdik több tízezer forintos pénzbírságot is kaphatnak. Bliccelő magyar vándorok Matrica nélkül autózó magyarok Szlovákiában Minden kutyatulajdonosnak tisztában kell lennie azzal, hogy a kedvencekkel nemcsak örömök, hanem kötelezettségek is együtt járnak, így például minden három hónaposnál idősebb ebet egy hónapon belül kötelező beoltatni veszettség ellen, amit először fél év után, majd minden évben meg kell ismételni. Az oltások szabadárasak, de minimum 2500 forintba kerül a vakcina, amihez féreghajtó tablettát is kell venni, ami 10 kilónként 150-200 forintba kerül, így egy középtermetű kutyánál ez további 600 forintot jelent. Egyes menhelyek arról számolnak be, hogy sokan ezen költségek miatt rakják ki vagy viszik el hozzájuk a kutyusokat. A négylábúak egyébként az első oltást követően jegyzői nyilvántartásba kerülnek, így elvileg könnyen kiszűrhető, ha valaki a későbbiekben elmulasztja az oltásoBár egyre inkább elengedhetetlenné válik, még komoly gondok vannak a kutyák chipes azonosításával, legalábbis hazánkban. A problémát az okozza, hogy a chipeket különböző gyártók, forgalmazóktól lehet beszerezni és eszerint legalább három, különböző adatbázisban tarthatják nyilván az ebeket, de ezekhez nem minden sintértelep és állatorvos fér hozzá. A tetoválást felváltó chipes beültetés többnyire csak a tenyésztés és utaztatás esetén kötelező, de például Budapesten az Erzsébetvárosban egységesen kötelezővé tették ezt az új típusú ebazonosítási rendszert. kát. A gondatlan gazdi pedig nemcsak kutyáját veszítheti el, mert az önkormányzat köteles gondoskodni a veszélyes ebek kiirtásáról, hanem szabálysértési eljárás is indul ellene az oltás és bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt, aminek a vége több tízezres bírság lehet. Ha a településeken rendszeresen tartott ebösszeírásokon nem is derül ki, hogy hol van oltatlan kutya, annál nagyobb lehet a baj, ha a veszettség ellen nem védett eb megharap valakit. Míg régebben felszólító leveleket postáztak az ön- kormányzatok a kutyatulajdonosoknak, ma már leginkább saját felelősségük, hogy figyeljék az oltási könyv alapján az oltási határidők lejártát. • Szabó Hajnal Folytatás az 1. oldalról Egyelőre az ily módon vétkezők 3 ezer korona, 23 ezer forint körüli büntetésre számíthatnak, a szlovák kormány azonban azt fontolgatja, hogy bevezeti az elektronikus útvámot, erre legkorábban 2009 után kerülhet sor. A párkányi rendőrség egyik munkatársától megtudtuk, hogy a Duna-par- ti városban az autósok legtöbbször nem veszik figyelembe a behajtani tilos táblákat, nem ég a lámpájuk (Szlovákiában a tompított fény használata csak október 15. és március 15. között kötelező), telefonálnak vezetés közben, vagy nem használják a biztonsági övét. „A tiltótábla ellenére gyakran szabálytalankodnak a Mária Valéria híd párkányi felhajtójánál is. A sofőrök Garamkövesd irányából érkezve bal oldalról hajtanak fel a határátkelőre, annak ellenére, hogy az adott útszakaszon balra kanyarodni tilos: ezt tízből négyen elkövetik” - fejtette ki. Két évvel ezelőtt a lehajtó utáni útszakaszon is kitették a balra kanyarodást tiltó táblát, így az autósoknak egészen a Lidiig kell elmenniük (körülbelül egy kilométeres kerülő) ahhoz, hogy visszafordulva a határátkelőhöz jussanak. „Ennek ellenére még mindig összevissza kanyarodnak, és ezzel a hídra való felhajtást, az egyenesen való haladást, és a zebrán való átkelést is veszélyeztetik. Ezt nemcsak a határon szolgáló rendőrök, hanem a kihelyezett kamerák is észlelik, és akadnak olyanok is, akik bejelentik a szabálysértést. Ezért, és a fenti kihágásokért is a törvény szerint kétezer koronáig büntethetünk: az összeg nagysága attól függ, mit követett el a vétkes” - mondta a rend őre. • Szép Éva L A P ( S Z ) É L Vannak kisebb hibák az egészségügy átalakításában, ezt még a kormányzat is elismeri. Legutóbb például az derült ki a listák gondos átböngészése után, hogy - a papírok szerint - előfordulhat: a beteget máshol kell elaltatni, mint ahol operálnák. Más műtőben. Úgy értve, hogy más-más kórház műtőjében! Más városban. (Viszont Magyarországon, ami már önmagában is határozott lépés a reformok útján.) Végül is, az altatás hatékonyságán múlik minden. Ha nem jön közbe egy félpályás útlezárás, vagy a főváros irányába áramló nagy meny- nyiségű tojásszállítmány (minőségi!) ellenőrzése, akkor a beteg még bódult állapotban kerülhet a műtőasztalra. De persze, az is lehet, hogy menet közben korrigálják a hibát. Mint ahogy arra is számítani lehet, hogy maga az altatás is OEP-függő lesz. Aki rendesen fizeti a járulékokat, azt intubálják, aki csak az alapdíjat rója le, azt gumikalapáccsal fejbe verik - aki semmi se fizet, azt lekötözik. (Hogy ne akarja operáltatni magát.) Különben, kiderült, hogy egyelőre még orvosi fejekben is zavarok vannak a díjakat illetően. Egy fővárosi gyerekkórházban például akkora volt a fejetlenség, hogy ötezer forintos vizitdíjat szedtek be a szülőktől, egy másik kórház ügyeletén viszont nem voltak hajlandók ellátni azt a törött kezű - amúgy munkanélküli, közgyógyellátásra jogosult - asszonyt, aki (balszerencséjére) március tizenötödikén akadt össze a szakszerűen fellépő magyar rendőrséggel. A hölgy tipikus példája annak, amikor valaki rosszkor van, rossz helyen. Tavaly ősz óta az élet alapvetései közé tartozik, hogy a rend őreinek jelenléte nem tartozik a jó helyek közé. Az illető valahol az Andrássy úton keveredett bele a kisebb utcai csetepatéba (éppen a Haynaut éltető tömeg Hézett könnygázszemet a példásan azonosítható rendőrökkel), pontosabban - egyszerűen csak igyekezett elbújni egy kapualjban, többedmagával. Ilyen azonban nem lehetséges a demokratikusan ünneplő magyar fővárosban. Kirugdosták onnan, majd olyan erőteljesen igyekeztek - valószínűleg igen szakszerű mozdulatokkal - gyorsabb távozásra ösztökélni, hogy elesvén, több helyen eltörte a csuklóját és a kézfejét. Nos, törött (fájó) kézzel persze kórházba megy az ember. Az egyik helyen megvizsgálták, és valószínűsítették a törést. De! Mert nem volt se röntgenkészülékük (üzemelő), se gipszük, továbbküldték egy másik kórház ügyeletes ambulanciájára. Ott viszont azonnal a vizitdíjat kérték tőle, mintha csak egy tűzvészben megsérült (ügyeletes) tűzoltó lett volna. Erdemes-e tovább mesélni egy ilyen (amúgy) banális történetet? Nyilván nem, hiszen mindennapos ügy, akárkivel megeshet. Meg aztán: happyenddel végződött, hiszen a sérült asszonyt végül is - valamikor hajnal felé, egy másik kórházban - szakszerűen ellátták. Szerencsére a röntgen és a gipszelő egyazon kórházon belül volt, és altatni sem kellett. Sokba kerülhet idén a húsvéti tojás Nem bírták a versenyt az importtal a hazai termelők Folytatás az 1. oldalról A magyar termelők közül sokan nem bírtak versenyezni az 5 forint körüli áron beáramló spanyol tojással és megszüntették tenyészetüket. így a korábbi 3,3 milliárdhoz képest tavaly már csak 2,95 milliárd tojást hoztak forgalomba hazánkban. Földi Péter, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők szövetségének titkára lapunknak elmondta: ez a 20-30 százalékos termelő és állománycsökkenés úgy tűnik, stagnál, de a hazai minőségi termékeknek továbbra is erős versenyben kell helytállniuk. Rengeteg tojás érkezik Német-, Spanyol-, és Lengyelországból, Litvániából, de a hollandok, valamint a szlovákok 'is előszeretettel szállítanak a magyar piacra. A szövetség ugyan megpróbálta egységbe tömöríteni a termelőket, így védve érdekeiket, ám ebből egy máig tartó bírósági eljárás lett, ugyanis a versenyhivatal 120 millió forintos büntetést szabott ki rájuk. Az eredetet illetően a vásárlók a tojásokon elvileg kötelezően feltüntetendő felirat alapján tájékozódhatnak: a HU felirat garancia lehet arra, hogy a tojás nem utazott napokon át, nem tárolták sokáig különböző elosztó raktárakban, mire a polcokra kerül. A tojások minőséglejárati ideje 28 napnál nem lehet hosszabb, de egy spanyol szálA tyúktojásban a C-viaminon kívül minden vitamin megtalálható, ezen kívül fedezi a napi fehérjeszükséglet 12 százalékát és szervezet számára fontos ásványi anyagokat is tartalmaz. Frissességét úgy tesztelhetjük, hogy sós vízbe tesszük a tojásokat, amelyik lemerül, azt bátran felhasználjuk. Hűtőben hetekig eláll, hűtés előtt nem célszerű megmosni, mert azzal rövidül az eltarthatósága, de feltörés előtt minden esetben mossuk meg meleg vízben a tojásokat. lítmánynál például a friss tojás legkevesebb 10 napot is eltölthet különböző helyeken, mire a vásárlók elé kerül. A boltban pedig nem könnyű megállapítani, melyik tojás friss és melyik állott, hacsak nem kezdjük el rázogatni őket, hiszen, ha már kotyog a sárgája, közelít a lejárati idő. Nem minden esetben olvasható a tojásokon kötelező felirat sem, amit elvileg minden 50 tojónál többet nevelő termelőnek rá kell nyomtatnia a héjra. Az olvasható feliratok viszont érdekes információkkal szolgálhatnak: az első, a származás helyét megelőző szám például azt jelzi, hogy milyen tartási körülmények között nevelődött a tojó. A tojások 90 százaléka a 3-as kategóriába esik, ami azt jelenti, hogy a tyúkokat nagyüzemi körülmények között, ketrecekben tartják. A 0-s jelölés az abszolút biotartást jelöli, az 1-es a szabadban nevelt, a 2-es zárt helyen, de nem ketrecben nevelt baromfi termékét illeti meg. Földi Péter szerint A piacokon, boltokban már most is gyakran 20 forint felett van a tojás ára, míg tavaly ilyenkor még 17-18 forintért is hozzájuthattunk. Az önköltségi ár jelenleg 14, a termelői ár majdnem 15 forint. Egy naposcsibe termelői ára 70 forint körül alakul. ma még nem nagyon érdemes 3-asnál jobb minőségű tojásokkal meghódítani a piacot, mert a fogyasztókat egyrészt nemigen érdekli, hogyan tartották a tyúkokat, másrészt nem valószínű, hogy hajlandóak lennének sokkal többet fizetni a jobb minőségű termékekért. A tartási körülmények terén egyébként határozottan meghúzható egy észak-dél-európai tengely: míg délen szinte kizárólag ketreces tartás jellemző, addig az északi, skandináv államokban, illetve Svájcban igyekeznek a lehető legállatbarátabb módon nevelni az állatokat. * (szabó)
