Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)
2007-03-22 / 56. szám
www.istergranum.hu 2007. március 22., csütörtök • HÍDLAP Szégyentábla kerülhet a romlott terméket árusító üzletekre A kereskedők szerint nem ők, hanem elsősorban a gyártók és a forgalmazók a felelősök Folytatás az 1. oldalról Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lapunkkal közölte: elvben egyetértenek a több nyilvánossággal, és hogy súlyos vétek esetén komolyabb szankciókat alkalmazzanak a kereskedőkkel szemben, de csak bizonyos keretek között. Véleménye szerint ugyanis az, ha egy üzletben romlott árut találnak, az nem feltétlenül a kereskedő hibája, hanem a gyártóé. „Az elmúlt időszak élelmiszer-botrányai minden esetben a gyártó vagy a forgalmazó hibájából eredtek, tehát mindig ki kell vizsgálni, hogy ki a vétkes. A kereskedők nem tehetnek arról, ha számukra nem a megfelelő minőségű árut szállítják le” - mondta a Hídlap- nak a főtitkár. Hozzátette azt is: kifogásolják a tervezettel kapcsolatban, hogy azt eddig senkinek nem küldték meg, és a szakmai egyeztetések előtt nyilvánosságra hozták. Dömölki Lívia élelmiszerbiztonsági szakértő teljes mértékben támogatja a tervezetet, szerinte ugyanis a nyilvánosságnak van a legnagyobb hatalma. „Amíg bezárás esetén kiírhatják a tulajdonosok, hogy az üzlet műszaki okok miatt van zárva, és csendben kifizetik a bírságot, a fogyasztó nem értesülhet a visszaélésekről. A magam A Komárom-Esztergom Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás a tavalyi évben százharmincöt esetben szabott ki minőségvédelmi bírságot az ellenőrzések során, ezek együttes összege tízmillió-százhuszonkilencezer forint volt. részéről a teljes nyilvánosságot és átláthatóságot támogatom” - fejtette ki lapunknak a szakember. A kereskedői aggályokra reagálva hozzátette: az üzletek is felelősek, hiszen ők rendelik az árut, tudniuk kellene, hogy mit vesznek át, sőt megbízhatósági lista alapján válogatniuk. „A kereskedőknek tudatában kellene lenniük, hogy milyen áruk vannak az üzletükben, a beszerzésnél pedig nemcsak az olcsóságra, hanem a minőségre és a megbízhatóságra is törekedniük” - tette hozzá Dömölki Lívia. • Pálovics Klára Természeti kincs a föld alatt Nem kell az olcsó tűzifa Egyelőre kihasználatlan a barti termálvíz Az enyhe ősz miatt csökkent a tüzelő ára Folytatás az 1. oldalról „A szövetkezet fűtésre szerette volna használni a lelőhelyet: 1920 méter mélyen találtak is a geológusok 80 fok feletti vizet, azonban kiderült, hogy az olyan mértékig szennyezett, hogy nem lehet erre a célra csakúgy felhasználni: az ugyanis 20 százalékos sótartalma mellett különböző más mineráliákat is tartalmaz. Az eredeti tervek szerint még egy kutat fúrtak volna és az egyiken kinyert, fűtésre felhasznált víz a másikon visszakerült volna a forrásba” - mesélte lapunknak Szvetlík Ottó, a falu volt polgármestere. Elmondása szerint a kinyert termálvizet egy a tízhez hígításban anno pusztultak el az élőlények. „Voltak itt a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemről is: azt vizsgálták, hogy miképpen lehetne egy lepárló állomást létrehozni. A vízből ki lehetne nyerni különböző gyógyhatású sókat, de a vizsgálat azt mutatta ki, hogy nem érné meg a beruházás. A geológusok elmondása szerint azonban 400 méter mélyen jó minőségű lelőhely található: a forrás összetétele a párkányihoz és az esztergomihoz hasonló, ahhoz azonban, hogy azt fel tudják használni, új kutat kellene fúrni, az pedig nem olcsó mulatság” - fejtette ki Hubac Alexander. A falu új polgár- mestere lapunknak elmondta, hogy a barti termálvíz egy nagyobb üregben található: ahogy a föld gyűrődött, úgy alakult ki ez a természeti kincs. „Vannak elképzeléseim a forrás hasznosításával kapcsolatosan, de elsősorban egy befektetőre vagy egy megfelelő pályázati lehetőségre lenne szükségünk, mert a falu költségvetéséből ekkora beruházás nem valósítható meg. A víz jódot, brómot és radont is tartalmaz: míg az előbb említettekből különböző értékes elemek vonhatók ki, az utóbbi jó hatással van a mozgás- szervi bántalmakra. A forrást felhasználhatnánk fűtésre is: Nyugaton biztosan használatos olyan technika, amelyekkel el lehet belőle távolítani a sok szükségtelen anyagot” - tette hozzá a polgármester. • Sz. É. Fórum a takarékos távfűtésről A Dorogi Környezetvédelmi Egyesület szervezésében lakossági tájékoztató fórumra kerül sor a távfűtéses lakások egyéni hőmennyiség-mérésének lehetőségeiről és az elképzelhető megoldásokról a dorogi József Attila Művelődési Házban március 28-án, szerdán 17 órakor. A Promtávhő Kft. szakembereinek részvételével zajló előadáson szó esik majd a lépcsőházi hőmennyiség- mérők felszereléséről, a lakásokban kiépítendő költségmegosztók rendszeréről, a szükséges átalakításokról és a segítségükkel elérhető energia- és hődíj-takarékossági lehetőségekről. A fórumon a felmerülő kérdések felvetésére is lesz lehetőség. Ősszel még hatalmas kereslet volt a tűzifa iránt, mert a gázzal fűtők közül sokan áttértek a vegyes tüzelésre, és nem tudhattuk, hogy ilyen enyhe tél elé nézünk. A kezdeti hiányt aztán lanyha érdeklődés váltotta fel, a tüzépeken alig-alig akad, aki pótolni szeretné vagy mostanában venné meg jövő téli készletét. Októberben attól lehetett tartani, hogy hamarosan kifogy a tűzifakészlet, a tüzépek nem kapták meg időben a szállítmányokat, és nem tudták megnyugtatni a vásárlókat, mert ők sem tudták, mikor jutnak faanyaghoz. Aztán végül minden jól alakult, bár átlagosan nagyjából 20-25 százalékkal drágábban, de mindenki hozzájuthatott a tüzelőhöz. Feltehetően az enyhe tél lehet az oka, hogy mostanában egyáltalán nem ostromolják a vevők a tüzép-telepeket, pedig most van fa bőven. Sőt, egyes fakereskedőktől akciósán akár 1400 forintért is rendelhetünk egy mázsa hasított tölgy vagy bükkfát, míg a fűtési szezon kezdetén alig akadt, aki 1800 forint alatt árulta volna a tüzelőt. A hirdető új Ságokban jellemzően 1600-1800 forintért kínálják a különböző fajta fák mázsáját, de akad szállító, aki 2100 forintot is elkér a vélhetően jó minőségű akácért. Az egyik esztergomi tüzép- telepen 2340 forintért kapható hasított tölgy tűzifa, ami nem olcsó ugyan, de itt biztos, hogy annyit kapunk a pénzünkért, amennyit kifizetünk. A telep munkatársa kérdésünkre kifejtette, hogy a szállítók többségének mégcsak mérlege sincs, az meg több mint gyanús, ha 1400-1500 forintért kínálják a fát - 20 mázsa feletti ingyenes kiszállítással -, amikor az erdészetek 2 ezer forint körüli áron adják köbméterét. Aki tehát akár az időjárás lehűlése miatt mostanában egészítené ki készleteit, vagy vásárolná meg a következő szezonhoz szükséges adagot, legyen óvatos az akciós ajánlatokkal. • Sz. H. Ml A VELEMENYE? A romlott élelmiszert előállító, árusító cégeknek a pénzbírság meg sem koty- tyan, ezért a tervek szerint többhetes bezárás és figyelmeztető szégyentábla várna a vétkezőkre. Arról kérdeztük az embereket, hogy hatásosnak tarta- nák-e ezt a megoldást. Móczik Andrásné (nyugdíjas) Rengeteg rossz ta- y pasztalatom van, a nagyáruházakban it minden árunak silány a minősége, ráadásul ők teszik tönkre a becsületes kiskereskedőket. Nyilván az állam jól jár velük, végleg nem záratják be őket, ezért csak a szégyentábla hatásában bízhatunk. «Kocsis Helga ^ (gyeden lévő anyuka) Az újítás mindenképp hatásosabb lenne, mint a pénzbírság, mert a kihágást általában nagyvállalatok merik megtenni, nekik pedig a milliós nagyságrend is semmiség lenne. A szégyentábla akkora negatív reklám, hogy talán gondolkodásra késztetné őket. Az emberek szerintem előbb-utóbb vissza fognak térni a megbízhatóbb kisboltokhoz. Fogarasi Ágnes (vendéglátós) Több mint húszéves rutinom van ezen a területen, de soha neírt volt annyi göftd az élelmiszerek minőségével, mint az utóbbi időkben. A kiírás kevés, az emberek hamar elfelejtik. Visz- sza kellene vonni a működési engedélyt. Ez olyan elrettentő példa lenne, ami után már nem kockáztatnának. Angyal Gyuláné Mari (nyugdíjas) I Az uniós határok át- (járhatósága miatt már rossz az élelmiszerbiztonság, holott régen a magyar ellenőrzés volt az egyik legszigorúbb. Ahol romlott árut találnak, azt az áruházat örökre becsukatnám, sőt tilalmi listára tetetném, nem adnék engedélyt arra sem, hogy másik boltot nyithasson. Batikolt alkotások tárlata Dorog. A tokodi Alkotóházban működő batikszakkör fennállásának negyed- százados jubileuma alkalmából kiállítást rendez Dorogon, a megújult József Attila Művelődési Ház galériájában. Az április közepéig megtekinthető tárlat megnyitójára jövő hét kedden, március 27-én délután 17 órakor kerül sor. Elismerés a polgármesternek Lábatlan. A nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést vehetett át Török István, Lábatlan polgármestere az önkormányzati és területfejlesztési minisztertől március 13-án, Budapesten. A 2004. július elsejétől városként működő település vezetőjét magas fokú szakmai ismeretei, közigazgatási jártassága, jó emberismerete és helyzetfelismerő képessége miatt találták méltónak a rangos elismerésre.
