Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)

2007-02-06 / 25. szám

4 HÍDLAP • 2007. február 6., kedd www.istergranum.hu Sztrájkhullám fenyegeti az országot? Balkáni állapotok a Felvidéken? Bugár: Az MKP-nak nincsenek szeparatista törekvései A politológus szerint apátiába süllyedt a nemzet Tóth Gy. László politológus szerint abszurdum a Kossuth téren felállított kordon, ezért semmiképpen sem kifo­gásolható a Fidesz-frakció pénteki, fi­gyelemfelhívó, kerítésbontó akciója. A szakemberrel a tüntetésekről, az tár­sadalom csalódottságáról és a sztrájk­fenyegetésekről beszélgettünk. „A Fidesz akciója figyelemfelhívó lépésként értékelhető', ha ugyanis a jog­állami lehetó'ségek kimerültek egy ilyen abszurd helyzet helyreállítására, akkor nem marad más lehetőség” - mondta lapunknak a politológus. Véle­ménye szerint példátlan, hogy az or­szág törvényhozó intézményét az ál­lampolgárok vagy a turisták ne közelít­hessék meg, ezzel az állam követett el alkotmánysértő magatartást. A Fidesz lépése ilyen szempontból teljesen ért­hető, hiszen a polgári engedetlenség jogkörével éltek. „Az állam jogsértése ellen az állampolgároknak fellépése nemcsak hogy jogos, hanem a maga­sabb erkölcsi szempontok meg is kö­A Kossuth tér lezárásával a szabad vé­leménynyilvánítás korlátozása jobban sérti a demokráciát, mint a vasfüggöny elbontása, derül ki a Rajtad is múlik Alapítvány hétvégi felméréséből. A szervezet ötszáz fős reprezentatív tele­fonos közvélemény-kutatásában a megkérdezettek közül kétszer annyian gondolták úgy, hogy a kordon felépítése jobban veszélyezteti a demokráciát, mint annak elbontása. L A P ( S Z ) É L vételik. A Fidesz lépése a jog szerint - bár még talán úgy sem - vitatható, de erkölcsi szempontból semmiképp sem” - kommentálta a pénteki akciót Tóth Gy. László. Azt ugyanakkor meglepő­nek tartja, hogy a kordonbontás után csak kis számú tüntető jelent meg a té­ren, ebből leszűrhető, hogy a szavazók csalódottak, és apolitikusak, valamint hogy az őszi zavargások során sikere­sen félemlítették meg a rendőrterrorral az egész országot. A csalódottság és a félelem egymást erősítő tényezők, a ke­vés visszhang ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az emberek ne lennének elé­gedetlenek a kormánnyal és munkájá­val. „Soha nem volt ilyen népszerűtlen a politikai elit, mint most. A választók azt érzik, hogy az egész rendszerváltó társaság becsapta őket, nem ezt akar­ták, nem ezt várták. Az előre bejelen­Ovár I. Tamás Micsoda élmények! Tudós emberek beszélgettek a minap a rádióban a társadalmi szoká­sok változásairól. Kiderült, hogy a modem embernek a puszta fo­gyasztás már nem szerez elég örömet, egyre több pénze és szabad­ideje lévén újabbnál-újabb élményekre, legkülönfélébb - olykor kife­jezetten rafinált - vágyainak kielégítésére törekszik. Mindez a szoci- ológus/filozófus szakértők szerint afféle valláspótlék is egyben, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy korunk embere élete értel­mét, célját nem valamiféle túlvilágon, még csak nem is a távoli jövő­ben, hanem itt és most, a jelenben képzeli el. Érzékletes példát is föl­hoztak: míg nem is oly rég az uszodában egykedvűen úszták az em­berek oda-vissza a hosszakat, monoton örömtelenséggel egy távoli cél, úgymond egészségük megóvása érdekében, mára ehelyett az él­ményfürdőben történő csúszdázás lett a divat. (Előtte, vagy utána pe­dig a látványpékségben illik bekapni lehetőleg valami addig sose látottat...) No persze, mint az összes eddigi társadalomnak, az úgy­nevezett élménytársadalomnak a működése sem tökéletes. Megeshet például, hogy az ember mondjuk nem bungee jumpingra, vagy vadví­zi evezésre, hanem valamiféle egészen egyszerű örömre vágyik, ami­nek megszerzése első pillantásra nem igényel különösebb erőfeszí­tést se; aztán jönnek a meglepetések. Kiderül, hogy nemcsak a meg­célzott élmény elérése ütközik - mint majd látni fogjuk, a szó szoros értelmében - korlátokba, de olykor valami egészen mást kapunk he­lyette. Sokat tudnának erről mesélni például azok, akik tavaly ősszel, október 23-án elindultak - akár családostul: nagyszülőkkel, gyere­kekkel - a Fidesz nagygyűlésére. Csupán egy. kis közösségi élmény­ben szerettek volna részesülni, némi ünnepi emelkedettséggel emlé­kezni az ötven évvel ezelőtti hősökre, és egyúttal kiállni a demokrá­cia mellett. Igazán nem kívántak sokat, ám - hála a balliberális hata­lomnak - helyette gumilövedéket, könnygázt, tonfát, pofonokat és rúgásokat kaptak. (Fekete humorral: valódi mellbevágó élményeket.) Az sem mindig igaz, hogy az egyhangúan ismétlődő ingerek fásulttá tesznek, és a végén már nem is váltanak ki különösebb érzelmeket. Sőt. A Kossuth téren például immár több mint száz napja ott a dupla kordon. (Leszámítva a Fidesznek köszönhető rövid szünetet.) Hagy- ján, hogy láttára a külföldi turisták egyik ámulatból a másikba esnek, és Budapestnek ez a szánalmas nevezetessége lassan bekerül az úti­könyvekbe. De tessék csak megkérdezni erről a járókelőket: ahogy az idő telik, egyre inkább bőszíti őket, és napról napra jobban szé­gyenkeznek miatta. Végtére — élménytársadalom ide vagy oda - egy demokráciában az mégse járja, hogy a Parlament megközelítése ve­szélyesebb legyen, mint egy túlélőtúra. tett, szervezett megmozdulásokon vi­szont sokkal nagyobb tömegre számí­tok majd” - tette hozzá a szakember. A sorozatosan bejelentett, aztán el­maradó sztrájkokkal kapcsolatban Tóth Gy. László elmondta: a szakszer­vezetek vezetői sem tudják, mennyire bízhatnak a hátországukban, úgy ugyanis nem lehet sztrájkkal tárgyalá­si alapot teremteni, hogy aztán a dol­gozók fele sem mer részt venni a mun­kabeszüntetésben. A kormány pedig rendszeresen azt a taktikát választja, hogy az előre meghirdetetthez képest egészen más számokat és adatokat szerepeltetnek a reformok végső ter­vezetében, így nyernek időt, hiszen így az érdekvédőknek újabb és újabb álláspontot kell kialakítaniuk a válto­zó elképzelésekkel kapcsolatban. • Pálovics Klára Folytatás az 1. oldalról A magyar párt elnöke elmondta, hogy nem tehetnek arról, hogy egyes szlovák politikusokban tartósan lap­pang a gyanakvás, jóllehet, aggodal­maikat alátámasztó bizonyítékot nem tudnának felmutatni. A Szlovák Nem­zeti Párt alelnöke, Anna Belolusová szerint is veszélyes precedensről van szó: „mivel ez határmódosítást és ál­lamalakulat létrehozását jelenti a ki­sebbségjavára, terület-elcsatolás által”. A politikus megjegyezte, hogy emlék­szik Duray Miklós koszovói albánok­hoz címzett jókívánságaira, miszerint ők azok, akik kipróbálják ezt az utat. Zala kijelentéseivel egy időben szombaton ülésezett az MKP Országos Tanácsa, a találkozó fő témái a párt bel-, ső stmktúrájának megerősítése és az el­lenzéki politizálás sarokpontjai voltak. Bugár Béla az ülést követő sajtótájé­koztatón elmondta, hogy a párt alapsza­bály-módosítással igyekszik megerősí­teni pozícióját a régiókban: ezt képvise­lők szakmai felkészültségének növelé­sével, az alapszervezetek és az önkor­mányzatok megerősítésével és a civil szervezetekhez fűződő viszony minősé­gének javításával szeretnék elérni. • Sz. É. Együttműködés határok nélkül Lassuló növekedés, javuló egyensúly A GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Erste Bank által az idei év gazdasá­gáról közösen készített prognózis szerint a gazdaság a költségvetésben tervezettnél nagyobb mértékben, azonban az eddigieknél lassúbb ütemben növekszik majd ebben az évben, melynek okát a kedvező euró­pai és világgazdasági konjunktúrában látják a közgazdászok. Az államház­tartás hiánya tekintetében is optimis­ták az elemzők: az előirányzott 6,8 százalék helyett 6 százalékos defici­tet jósoltak 2007-re, amely a maga­sabb adóbevételeknek, a különböző kiadáscsökkentő intézkedéseknek és a második fél évben várható kamat- csökkenésnek köszönhető. Az infláció mértékét a az első fél­évben mintegy nyolcszázalékosra jó­solják, amely az év második felében négy százalék körülire esik vissza. A felmérés a külső és belső egyensúlyi mutatók javulását ígéri, ugyanakkor a reálkeresetek 3,5 százalékos csök­kenésére is számítani kell. A munka- nélküliség az előrejelzés szerint ma­rad a jelenlegi, nyolc százalék körüli mértéken. * (gábor) Pénteken a párkányi kultúrházban és az esztergomi Szent Adalbert Kép­zési Központban tartotta találkozóját a Szlovák-Magyar Kormányközi Vegyesbizottság. A pályázati és együttműködési lehetőségekről tartott tájékoztatókon kívül Nyitra és Komá- rom-Esztergom megye eddigi és to­vábbi együttműködéséről is tárgyal­tak. Legfontosabb célként az 5/C köz­lekedési folyosó nyomvonalának kap­csán, az új, esztergomi Duna-hídért való közös lobbit jelölték meg. A megbeszélés után Bujdosó Sándor ön- kormányzati és lakásügyi szakállam­titkár lapunknak elmondta: legfonto­sabbnak az önkormányzatok közötti kapcsolattartást tartja, főleg abból a szempontból, hogy mindkét ország­ban élnek a másikhoz tartozó nemze­tiségek. Ebben pedig véleménye sze­rint az európai értékrendnek kell érvé­nyesülnie. • P. K. Nem terjed tovább a sertéspestis Ismét szabad vaddisznóra lőni Nógrádban Péntektől újra lehet vaddisznóra lő­ni Nógrád megyében: a szóban forgó területi egységet több mint két hete nyilvánították fertőzötté, mert az ott elejtett állatok tetemében sertéspes­tist mutattak ki. A vaddisznókat még január elején Ipolytamóctól nem messze, a szlo­vák-magyar határ közelében lőtték le. A háztáji malacoknál szerencsére nem mutatták ki a fertőzést, mindezek ellenére különböző korlátozások van­nak érvényben, ezek a határ másik ol­dalán található Nagykürtösi illetve Losonci járás egy részére is vonatkoz­nak. így például tilos az élő sertés és a nyers termékek ki- illetve beszállítá­sa, az alom trágyázás céljából való ki­hordása, továbbá magánfogyasztásra csak állatorvosi vizsgálat után szabad disznókat vágni. A megelőző intézke­dések negyven napig vannak érvény­ben, ha ez alatt az idő alatt nem fordul elő újabb megbetegedés, a karantént feloldják: a zárlat hatálytalanítása február végére várható. • Szép Éva TRAVERZ ÉPÍTŐIPARI KFT. Magasépítési munkák kivitelezése Közintézmények, lakó- és ipari épületek építése, felújítása Generálkivitelezés Külső-belső burkolás Utólagos hőszigetelés Bontási munkák 2534 Tát, Halomka liget 24. E-mail: szabados_b@invitel.hu ; Tel: 33/444-171; Mobil: 30/9340-285; Fax: 33/445-816 Idén először úszott Schirilla Vác. Szombaton délután mintegy ezerötszáz érdeklődő kísérhette figye­lemmel, amint Schirilla György a Szent­endrei-szigettől a váci kompkikötőig úszik a 3 és fél fokos Dunában. A viha­ros szél igencsak megnehezítette a ta­pasztalt sportember dolgát, aki a terve­zettnél hosszabb ideig, 14 percig tartóz­kodott vízben az idei szezon első Duna- átúszásakor. Az édesapja 1957 óta fenn­álló hagyományát követő és őrző ifjabb Schirilla ezen a hétvégén Bajánál, utána Gödnél és Budapestnél is megteszi az emberpróbáló vízi utat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom