Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)
2007-02-06 / 25. szám
www.istergranum.hu 2007. február 6., kedd • HÍDLAP 5 Törvénytelenül szedik majd a kórházak a vizitdíjat? Tovább tombol a Molnár-orkán a magyar egészségügyben Folytatás az 1. oldalról ■ Némedi Józsefné, a kórház gazdasági igazgatója kérdésünkre elmondta: nem volt könnyű összeállítani a szabályzatot, amely még nem tekinthető végleges variációnak, a képviselő-testületi döntés előtt módosításokat eszközölhet a bizottság. Esetükben van esély arra, hogy még a határidő előtt elfogadja azt a testület. A vizitdíj automatákkal kapcsolatban a kórház egyelőre úgy döntött, hogy nem rendel meg egy gépet sem, mert az túl nagy költséget jelent, ráadásul a tökéletes működést sem lehet garantálni, hiszen referenciákkal még egyetlen beszállító sem rendelkezik. Ők készpénzben szedik tehát a díjakat, és mivel a térítési díjak beszedése az intézmény kiemelt érdeke, annak megfelelően készülnek rá. Az intézménynek eddig is voltak térítésköteles szolgáltatásai, így a számlaadási kötelezettséget már ismerik. A kórház minden egyes betegfogadó helyén február 15-ig tájékoztatókat helyeznek el, és a pénzbeszedőhelyek adminisztrátorait felkészítik a feladatokra. Április 30-ig pedig még eldönthetik, pályáz- nak-e mégis automata beszerzési támogatásra a tárcánál. Úgynevezett exlex, azaz törvényen kívüli állapot alakulhat ki ugyanakkor például az esztergomi Vaszary kórház esetében, ahol szinte biztosan nem tudják időben elkészíteni és a képviselő-testülettel is elfogadtatni a bevezetéshez szükséges szabályzatot. Márpedig a díjakat szedniük kell február 15-től, és az OEP az adatszolgáltatást is megVisszamenőleg csaknem száz háziorvost büntetett meg az OEP azért, mert jogtalanul írtak fel gyógyszert - főként inzulint - tavaly januártól október végéig. A pénztár három megyében vizsgálódott, és akadt olyan orvos, akinek milliós nagyságrendű bírságot kellene fizetnie. A pórul járt háziorvosok valószínűleg nem tudtak arról az átmeneti felírási tilalomról, ami például az inzulinra is vonatkozott tavaly 10 hónapig. A cukorbetegeknek ezen idő alatt kizárólag szakorvos írhatta volna fel receptre a gyógyszert. követeli ettől a naptól. Az intézmény- vezetők számtalan kérdésben bizonytalanok, amely problémákra egyetlen idevonatkozó szabályozásban sem találnak választ és nem is tudnak segítséget kérni senkitől. Hasonló információhiánnyal küzdenek több más intézményben is, nem tudják például pontosan mely esetekben kell és melyekben nem lehet pénzt kérni a betegektől. Kérdés továbbá az is, ki és hogyan igazolja az egyes betegek mentességét, a fertőző betegektől szedjenek-e napidíjat annak ellenére, hogy a járványügyi intézkedés díjmentes, vagy éppen mi számít sürgősségi esetnek és mi vonatkozik a röntgen-, EKG- vagy laborvizsgálatokra. Míg a kórházak bizonytalanok, a betegek megpróbálják elkerülni a fizetést, így várhatóan megnő a forgalom a háziorvosi és szakrendelőkben is a következő napokban. Az esztergomi kórházban egyre több területen muszáj előjegyzési listát bevezetni, akad, ahol már csak áprilisra tudnak műtéti időpontot adni. Az esztergomi kórház szintén készpénzben szedi majd a vizit- és napidíjat, mert az automata még minisztériumi támogatással is elérhetetlen számukra. • Sz.H. Ml A VELEMENYE? A Helischer József Városi Könyvtár által meghirdetett „megbocsátás hetének” lényege, hogy minden „könyv - adóssággal" tartozó tag szankciók nélkül hozhatja vissza azokat a könyveket, amelyeknek már lejárt a kölcsönzési ideje. Arról kérdeztük az embereket, hogy mit szólnak az ötlethez. Bárdos Istvánná (könyvtárvezető-helyettes) Harmadik éve ajánljuk fel ezt a lehetőséget, ami egyre több könyvtárban hagyomány. Azon olvasóinkat szólítjuk meg ezzel, akik szórakozot- tabbak vagy félnek szembesülni a késedelmi díjjal. Reménykedünk, de tapasztalataink szerint sajnos nem túl hatékony ez a vállalkozás. Zámbó Istvánná (nyugdíjas) A könnyedebb műfaj kedvelője vagyok, általában romantikus regényeket olvasok. Sosem volt elmaradásom, rám ezért nem vonatkozna a „megbocsátás hete”. Ez az ötletes akció sajnos pont azoknál hatástalan, akik szándékosan nem viszik vissza a könyveket. • Gondban a megyeszékhely 1,7 milliárd forintos hiány Tatabánya költségvetésében A megyeszékhely képviselői múlt héten csütörtökön kezdték tárgyalni az idei év 17 milliárd forintos költségvetését. A hitelfelvétel elkerülése érdekében már az első fordulóban 400 millió forintot sikerült lefaragni a hiányzó 1,7 milliárd forintból. A vita február 22-én folytatódik. Bencsik János, Tatabánya polgármestere a Hídlap kérdésére elmondta: a város költségvetésében már az elmúlt évben is nagy gondot okozott az energiaárak növekedése, valamint a kötelező béremelések, ennek ellenére a 2006. évet sikerült működési hiány nélkül zárni. Az idei büdzsében viszont a kormányzati elvonások, a normatív- és a személyi jövedelemadó alapján járó támogatások csökkenése, illetve az energiaár-robbanás, valamint az infláció összességében 500 millió forintos hiányt jelent. Az 1,7 milliárd forintos hiányból 700 millió forint az az összeg, amely a városi fenntartású intézmények működéséhez hiányzik. A polgármester úgy fogalmazott: nem tehetik meg a működési hitel felvételét, ezért át kell tekinteni a nem kötelezően vállalt feladatokat és az összes olyan kiadást, amely hozzájárulhat az összeg lefaragásához. Bencsik János hozzátette: a csütörtöki vita során 400 millió forint megtakarítására sikerült lehetőséget találni, melyből közel 300 millió forint a kormányzat által áterőltetett közoktatási törvénymódosításnak, azaz a kötelező óraszám növekedésének és a pedagógusoknak járó pótlékok megszüntetésének „köszönhető”. Az üzemeltetési feladatokon mintegy 350-370 millió forintos megtakarítás várható. A nagyarányú költségcsökkentés sajnálatos módon nem hajtható végre létszámleépítés nélkül. A pedagógusok közül harmincán, a polgármesteri hivatal alkalmazottai közül pedig mintegy húszán számíthatnak munkahelyük megszűnésére. A szűkös források ellenére vannak olyan célok, amelyekhez feltétlenül biztosítja továbbra is az anyagi támogatást a város. Ilyen például a színház tavasszal megkezdődő 2 milliárd forintos rekonstrukciója, valamint a lakótelepek azbesztmentesítése mintegy 220 miihó forint értékben. A városvezetés a sport, a kultúra és a közművelődés területén kifizethető, összesen mintegy egymilliárd forint összegű támogatások kapcsán úgy vélekedett, hogy bár ezek egy tollvonással eltörölhetők lennének, az élhető város és az itt élők érdekében politikailag kockázatos a megvonásuk. Bencsik János azt is kiemelte, hogy a testület szocialista és fideszes képviselői mindössze egy témában nem értettek egyet: az MSZP-s poli- úkusok támogatták volna az oktatási intézmények összevonását, míg a Fidesz ezt az általa elérhető mindössze 2,7 millió forintos megtakarítás miatt elvetette. A képviselők végül egy tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadták a költségvetés első fordulójában tárgyalt módosításokat. A tárgyalás a február 22-i ülésen folytatódik majd, amikor várhatóan a rendelet elfogadására is sor kerül. • G.É. Szöveges értékelés Szlovákiába is Magyar mintára szerveznék át az osztályozást Magyarországon már három éve bevezették a kisdiákok szöveges értékelését, a szlovák oktatási miniszter még csak most kacérkodik az alternatív módon történő osztályzás gondolatával. Ján Mikolaj tárcavezető szerint ez a módszer objektívebb képet mutat majd, mint az egytől ötig való értékelés. .Amellett vagyok, hogy több kommentár legyen a jegyek mellett, mert azok nem mindig tükrözik a tanuló valós tudását” - nyilatkozta Mikolaj. A miniszter kezdeményezése mellett egy pozsonyi gimnázium is kardoskodik, ők már évek óta használják a szóban forgó metódust. Az intézmény igazgatója Mária Smreková azonban azt is megjegyezte, hogy ha 25-nél több diák van egy osztályban, akkor az értékelés elkészítésekor nagyon nehéz dolga van a tanároknak, ezért a jobb minőségű oktatás érdekében csökkenteni kellene a létszámot. A párkányi gimnázium igazgatója, Bobor János sem ellenzi a reformot. „Úgy hiszem, jót tenne a szöveges értékelés: biztosan mást mutatna, mint maga a jegy. Ha nálunk is bevezetik a módszert, akkor olyan bizonyítványokat kell majd készíteni, amelyekben lesz hely a diák alternatív osztályzására is. Más technikai kérdések is felmerülnek: lehet, hogy a későbbiekben kétlapos lesz a bizonyítvány, vagy olyan könyvecske, mint Magyarországon” - fejtegette az igazgató. A párkányi magyar tannyelvű alapiskola vezetője, Fodor Zsuzsa azonban más véleményen van: „A gyerek szempontjából lehet, hogy jobb lenne ez a módszer, de évszázados hagyomány a jegy, a diákok és a szülők is ahhoz vannak szokva. Egy csomó munka lenne, és nem biztos, hogy a kívánt eredményt érnénk el vele: a szülők nem tudnák, hogy hova tegyék a magyarázatot, nem tudnák, hogy milyen jegyet kapott a gyerekük” érvelt az iskolaigazgató. • (szép) Nem kémek a gazdák a kárenyhítésből Tavasszal derül ki, mekkora terméskiesést okozott a furcsa tél Szinte biztos, hogy egyes mezőgazdasági ágazatokban hatalmas károkkal köszönt majd a gazdákra a tavasz, mert az enyhe tél kicsalogatta a rügyeket, hajtásokat, amelyek nagy része most hótakaró nélkül a fagy áldozatául esik. Idén először köthettek szerződést a gazdálkodók a félmilliárd forintos nemzeti kárenyhítési alap terhére, ám a január 29-i határidőig alig néhányan éltek a lehetőséggel. Ahogy az várható volt, a tavaszi időjárást egy csapásra kemény fagyok váltották fel, a gyümölcstermesztők beszámolói szerint komoly fagykárokra van kilátás. A Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács is megkongatta a vészharangokat ter- mésbecslő előrejelzésében. Mártonffy Béla ügyvezető igazgató szerint az őszi- és sárgabarackot, meggy és cseresznyetermést veszélyezteti leginkább a szokatlan időjárás, a fagyok ezeknél a fajtáknál akár 60-80 százalékos terméskiesést is okozhatnak. A hiány pedig hatalmas anyagi kárral is járhat, éppen ezért többször is felhívták a gazdák figyelmét arra az új lehetőségre, ami egy tavaly év végén elfogadott jogszabálynak köszönhető. Idén indul ugyanis először útjára az a félmilliárd forintos kárenyhítési alap, amely az állam és a gazdálkodók által összeadott pénzből kártalanítja a bel- és árvíz, illetve aszály vagy fagy sújtotta területek művelőit. A szántóföldek esetében hektáronként ezer, míg a gyümölcsösökre 3000 forintot kell befizetniük ahhoz, hogy az elemi csapások okozta terméskiesést később kompenzálhassák. A lehetőség talán még nagyon új, talán nem elég vonzó vagy nem népszerűsítették kellően, mindenesetre nagyon kevés gazdálkodó kötött ilyen szerződést a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei Tölgyessy Eszter (gyártásvezető) A Karinthy család minden tagjának írásait szeretem, jelenleg az unoka, Márf.-.i', ' frsrrrntrxm prjac. lOIl Cgy luigutv:::. iriUCjapám rendszeres könyvtári „ké- sőn-visszavivő”, sűrűn kap felszólítást, ezért tanácsolni is fogom neki, hogy ezen a héten mindenképpen keresse fel a könyvtárat az aktuális elmaradásaival. Molnár Lászlóné (nyugdíjas) Jó ötlet, hogy a fele- j dékeny emberek fí- I gyeimét így hívják I fel az elmaradásra, de sokkal többet kellene reklámozni, én sem hallottam róla. Más szolgáltatók is példát vehetnének a könyvtárról, hogy emberségesen is el lehet intézni az el- maradási ügyeket. kirendeltségein január 29-ig. Komá- rom-Esztergom megyében alig néhányan keresték fel a hivatalt, az érdeklődés talán a következő ciklusban fokozódik majd, amikor a tavaszi csapások összegződnek a földeken. A gabonatermesztőknek nem annyira a fagy, hanem inkább a csapadékhiány okozhat gondokat, a termelők nagyobb vastagságú hótakaróban reménykednek. A megyei falugazdászok legközelebb áprilisban tartanak átfogó termésellenőrzést, addigra kiderülhet, mekkora károkat okozott régiónkban a fagy. • SZABÓ HAJNAL.