Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)
2007-01-13 / 9. szám
hídlapmagazin 2007. január 13., szombat • HÍDLAP VII Virágterápia II. rész Sápszki Márta _____________,_________ A következőkben a Bach által megalkotott harminckilenc növényi kivonatról lesz szó, melyek közül harminchét egy virág kivonata, a harmincnyolcadik forrásvíz, a harminckilencedik pedig az öt alkotórészből álló keverék, az életbevágóan fontos elsősegély. A következőkben megismerkedhetnek a Bach doktor által választott növények tulajdonságaival. Megtudhatják, milyen összefüggések alapján javallottak a tudat, a lélek és a személyiség negatív változásainak megszüntetésére. Tanulmányozzák tehát figyelmesen, mi okoz feszültséget a kapcsolataikban vagy az életük bármely területén! Miután átolvasták a harminckilenc növényi kivonat leírását, érdemes kiírniuk, milyen anyagokra lehet szükség a saját esetükben. Megismerik a személyiségük jellemzőit. Kifejezetten a negatív jelzések esetén használják a virágkivonatokat, nem a meglévő pozitív tulajdonságok serkentésére! Legfontosabb, hogy megfontoltan és célirányosan alkalmazzuk a növényi kivonatokat! Bach azért fejlesztette ki ezt a gyógymódot, hogy megkönnyítse a gyógyulást. Ennek előfeltétele a szándék, ezért kell nekünk magunknak kiválasztani azt a néhány virágkivonatot, amelyiktől a megoldást reméljük. A virágterápia kivonatait vízzel hígítva vagy szesszel tartósítva árulják, így az anyagok a nekik megfelelő rezgésszámon, ráadásul szinte korlátlan ideig hatásosak maradnak. Bach szerint a hatóanyagok kétféleképpen nyerhetők ki: napoztatással vagy forrázással. A napoztatásos módszer Számos virág hatóanyagát oldhatjuk ki a virágfejekből, ha azokat nyáron egy üvegnyi forrásvízben napra tesszük 3-4 órányi időre. A forrázásos módszer Bach fölforralt, meleg vízben áztatta a virágokat, mintegy harminc percig. A víz mindkét esetben kioltja a hatóanyagokat, átveszi a növényi hatóanyagok rezgését. Az így nyert anyag a törzsoldat, amelyben az oldat alapjául használt virág minden összetevője benne van. Ehhez adjuk hozzá a vízzel egyenlő mennyiségű szeszt, a tartósítás végett. Az egyes virágok kivonata más- más érzelmi, tudati vagy személyiségi zavar elhárítására alkalmas. Az alacsony önbecsülés hátrányait szenvedőknek például az európai vörösfenyő kivonata javallott. A vörösfenyő gyógyhatású rezgései erősítik az önbizalmat. A növényből nyert kivonat megszünteti a csekély önbecsülést. Nézzünk másik példát! Mivel a türelmetlenség fokozza a feszültséget, az erre hajlamosaknak a nebáncsvirág kivonatára van szükségük. A nebáncsvirág a türelem rezgéseit tartalmazza, képes újjáéleszteni a személyiség megértőbb részét. A következőkből megtudhatják, miként lehet meghatározni és kiválasztani a harminckilenc gyógyító szer közül a megfelelőt. A Bach- féle meghatározások alapján, hét fogalomkörbe soroljuk a virágkivonatokat: L félelem ellen, 2. bizonytalanság ellen, 3. a jelen körülményei iránti érdeklődés hiánya ellen, 4. a magány érzése ellen, 5. a külső hatások és eszmék iránti túlérzékenység miatt, 6. reményvesztettség, kétségbeesés ellen, 7. túlzó féltés, aggodalmaskodás ellen Félelem elleni virágkivonatok Molyhos napvirág- kövirózsa Eredetileg a molyhos napvirág kivonata volt az elsősegélyként adható orvosság. Nem keverendő össze a később kifejlesztett, öt alkotóelemből álló elsősegély készítménnyel, bár a hatásos gyógyír egyik alkotórésze. Azokban a súlyos, váratlan helyzetekben ajánlott, ahol félelem vagy rettegés tölti el az embert. A napvirág közvetlenül a rémületet keltő események után a legjobb. Olyasféle hatást fejt ki, mint a mozikban látható jelenetekben a hisztérikus szereplőnek adott, kijózanító pofon, amit az illető még meg is köszön. A fenti helyzet pontosan rávilágít e növény alkalmazására. Az éjszakai lidérces álmok sok emberből váltanak ki rettegést vagy pánikrohamot. A hisztérikus ijedelem ellen ugyancsak remek szer a napvirág kivonata. A növény pozitív rezgése a rendíthetetlenség. Virágai ragyogó napsárgák, kerekded szirmúak, májustól augusztus végéig nyílnak. Bohócvirág Javallat: az ismert okok miatt fellépő félelem ellen. Ön milyen ember? Megijed a saját árnyékától, bátortalan, szégyenlős? Aggályai visszatartják az élet igazi megismerésétől? Akkor a bohócvirágot éppen Önnek találták ki! A szer az ismert dolgokkal kapcsolatos félelmek kioltására való, továbbá meghozza az egyéni bátorságot. A félelmek közé tartozik a betegségektől, a haláltól, az elutasítástól, a meghittségtől, a sikerektől, a magasságtól, a nélkülözéstől, a nyilvános szerepléstől, a repüléstől való félsz, a víziszony, a kígyóktól és más állatoktól való irtózás, továbbá az itt fel nem sorolt számos helyzettől való görcsös rettegés. A beteges szorongás (fóbia) a félelem egyik fajtája. Ki ne emlékezne Óz, a nagy varázsló történetéből az oroszlánra? Az oroszlán a saját félelmei elől futott, jóllehet, bármit megadott volna a bátorságért! Ebben a lelkiállapotban pont a bohócvirágra van szükség! A bohócvirág pozitív rezgése a bátorság. Sziklakerti növényként ismert, alacsony szárú. Sárga virágait vörös foltok pettyezik, vörös szirmú változata is ismert. Júniustól augusztus végéig virágzik. Folytatjuk... Gasztronómiai kalandozások Voqa Gyakrabban voltunk vendégségben az elmúlt hetekben, mint általában szoktunk. Igaz, nálunk is többen fordultak meg. A vendéglátás pedig bizony lehet időnként nem csak szíves, de sajátos is.- Tessék! Vegyetek még ebből a meggyes lepényből! - kínálgatja vendégeit a háziasszony.- Köszönöm - szabadkozik egyikük. - Én már megettem belőle hatot.- Volt az nyolc is. De ki számolja ilyenkor? Remélem egyikőjük sem járt így az ünnepek alatt, de hagyjuk is már az ünnepeket! Kiköltekeztünk, lapos a pénztárcánk, készítsünk hát néhány ételt belsőségből! Csirkezúzapörkölt 4 személyre Hozzávalók: 50 dkg csirkezúza, esetleg még néhány csirkeszív, 1 dl száraz vörösbor, 1 fej vöröshagyma, 2 zöldpaprika, 1 paradicsom, 3 evőkanál olaj, 3 gerezd fokhagyma, 1 teáskanál pirospaprika, ízlés szerint só és őrölt fekete bors. Elkészítés: a csirkezúzát megtisztítjuk, lehúzzuk róla a bőrös kemény részt és vékony szeletekre vágjuk. Az olajon sárgára fonnyasztjuk a megtisztított és apróra vagdalt vöröshagymát, majd a tűzről levéve belekeverjük a pirospaprikát, meg 2 evőkanál vizet. Ezután hozzátesszük a zúzát és néhány percig együtt pirítjuk. Megsózzuk, megborsozzuk, aláöntjük a bort és még két dl vizet. Hozzátesszük a megtisztított, szétzúzott, fokhagymát és fedő alatt félpuhára főzzük. Közben megmossuk a zöldpaprikát, kicsumázzuk, felszeleteljük és a felszeletelt paradicsommal együtt a félpuha zúzához adjuk, majd készre pároljuk. Ha sok lé maradna alatta fedő nélkül elpároljuk. Galuska a hozzá illő köret. Ecetes uborkával tálaljuk. Finom mártásos csirkeaprólék 4 személyre Hozzávalók: kb. lkg csirkeaprólék máj nélkül, 3 evőkanál olaj, 1 dl tejszín, 1 kicsi zellergumó, 1 kis fej vöröshagyma, 1 evőkanál liszt, 1 evőkanál paradicsompüré, ízlés szerint só és fekete bors, cukor. Elkészítés: A csirkeaprólékot kis darabokra vágjuk. A felforrósított olajon sárgára fonnyasztjuk a megtisztított és finomra vágott vöröshagymát, majd rádobjuk a csirkedarabokat. Erős tűzön hirtelen átpirítjuk, majd megsózzuk, meghintjük borssal. Hozzátesszük a megtisztított és lereszelt zellert és aláöntünk egy pohár vizet. Fedő alatt puhára pároljuk. Ha a víz elfőne alóla, apránként forró vízzel pótoljuk. A puhára főtt húst behabarjuk a paradicsompüré, a tejszín és a liszt keverékével, kevés cukorral és finomra metélt petrezselyemzölddel ízesítjük. Jól kiforraljuk és apróra tört, sós vízben főtt spagettivel tálaljuk. Tárkonyos csirkezúza 4 személyre Hozzávalók: 50 dkg csirkezúza,1 evőkanál, nagyon finomra vágott tárkonylevél, 1 evőkanál ecet (lehetőleg tárkony), 1 dl tejszín, 1 dl tejföl, 3 gerezd fokhagyma, 1 teáskanál liszt, só és cukor ízlés szerint. Elkészítés: a megtisztított és feldarabolt csirkezúzát annyi hideg vízbe tesszük, amennyi jól ellepi, és megsózzuk. Fedő alatt puhára főzzük. Ezután és (tárkony) ecettel ízesítjük, belekeverjük a zúzott fokhagymát, majd a liszttel simára kevert tejföllel behabarjuk és jól kiforraljuk. Végül a tejszínt is belekeverjük és mártás sűrűségűre forraljuk. Nagyra szaggatott galuskával vagy párolt rizzsel tálaljuk. Jó étvágyat! G P M Á V Y E E L E K G F Á É M í L L R G A L Y É K R C Z 0 0 É N Y F 0 N S 0 1 S s Z K T É S R N Á S R V 0 s Ó V A L Ó D Y G E 0 M Á R E 1 M U N K E A K T J Ó T Á T T 0 L E M M É Z K S T A N U L J F 1 A B S E M S Z E R Ú E N C S É Á S V 0 T M Á R S 0 K T M P E Á E L 1 T T E K E E H A V R V T T Á Ó T T H A L M Y Á Z 0 M Ó L E E V P 0 É N S Z Á T P R L A E L L R E Á s A É E T S S Á R E B F Z G Z Z E 1 S M E R 0 S T u S S B 0 L D 0 G S Á G VERGILIUS - IDÉZET Keresse meg a szójegyzékben szereplő szavakat, amelyek nyolc irányban rejtőznek a hálózatban vízszintesen, függőlegesen és átlós irányban. Ha megtalálta, húzza át betűiket. Ha az át nem húzott betűket felülről lefelé vízszintesen haladva összeolvassa, egy Vergiliustól idézett mondatot kap megfejtésül. ALPES, ÁM ÁSZT, BÉKESSÉG, BETLEHEM, BOLDOGSÁG, BRÉMA, EKE, ELEK, ELŐNYE, ÉLRE, ESTE, ESZTI, ETEL, EVET, FÁZOTT, FÉNN, FENYVESEK, FŐN, GALY , GYŐR, HAVASI, ISMERŐS, JÁSZOL, KOMR KÓRÓ, LES, MAGÁNY, MÁLOM, MOSOLY, OLT, PÁSZTOROK, PÉCS, SÁV, SZÉR SZERETET, SZÍV, TUSS, UGATÓ, ÚR, VÁM, VÁRÁS, VIRÁG A Pál utcai fiúk atyja Varga Péter _____________ 18 78. január 12-én született az a magyar író, akinek színműveit máig nagy sikerrel játsszák minden kontinensen, a világhírt mégsem hazája, hanem az Egyesült Államok hozta meg Számára. Molnár Ferenc - eredetileg Neumann Ferenc - egy német eredetű zsidó polgárcsaládban született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a budapesti Református Gimnáziumban végezte, majd 1896-tól előbb a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, például a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és színdarabokon is dolgozott. 1906-ban feleségül vette Vészi Margit színésznőt, ez a házasság azonban nem volt sem szerencsés, sem tartós. Első színpadi sikerét 1907-ben aratta „Az ördög” című színdarabjával. 1908-tól már több városban is játsszák színpadi műveit, Bécs és Berlin mellett Olaszországban és az Egyesült Államokban is, de a polgári társadalom kritikája miatt az előadások nem mindig találtak kedvező fogadtatásra. Legnagyobb sikerét a „Liliom”-mal aratta. 1934-ben Fritz Lang megfilmesítette, és alapjául szolgált az 1945-ben a Broadwayen bemutatott „Carousel” (Körhinta) című musicalnek. Molnár Ferenc 1907-ben írta meg mindmáig népszerű „A Pál utcai fiúk” című regényét. Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta 1916-ban az „Egy haditudósító emlékiratai” című könyvét. 1922-ben feleségül vette Fedák Sárit, de ez a házasság is hamarosan válással végződött. Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették. A fenyegető nemzetiszocializmus elől 1937-ben Svájcba, majd 1939-ben New Yorkba menekült. Amerikában, súlyos depressziója ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1949-ben mutatták be a Broadway-en „Panoptikum” című darabját. Harmadik felesége, Darvas Lili szintén színésznő volt. 1952-ben New Yorkban halt meg. Amint Hegedűs Géza írja róla: „Valószínű, hogy ha Molnár csak novellákat és regényeket ír, akkor írói nagysága sokkal egyértelműbb volna, és oda- sorolnók őt a Nyugat legjelentékenyebb kortársai közé, a Széntolvajok című, kitűnő elbeszéléséről pedig megállapítanák, hogy a szegény emberek ábrázolásának maradandó remekműve. Molnár szépprózája, közte csillogó humoreszkjei, gazdag publicisztikája, benne érdekes haditudósításai, elhalványodtak a világsikerű színpadi szerző mögött. És drámai életművének megítélése vált ki mindmáig annyi heves vitát. .Amikor Molnár Ferenc megjelenik a színen, a magyar polgári dráma virágkora tart, és a színpadok királya Herczeg Ferenc. Ezt az egyeduralmat Molnár azonnal megdönti. Illetve idehaza ők ketten az egymással vetélkedő főalakok, külföldön pedig Molnár olyan sikereket arat, aminőről magyar író álmodni se mert. Molnár az első világháború előtti években olyan helyzetben volt, hogy rendkívüli tehetségével versenyre kelhetett volna a század világirodalmának legnagyobbjaival. A hiba ott volt, hogy csekélyebb volt az igénye. Elszédítette a siker: tetszeni akart, tapsot akart. így lett mesteri kiszolgálója a csak mulatságot kívánó igényeknek. ” Ennek ellenére máig ott van a világ színpadain és hazai színházaink is előszeretettel veszik elő újra-és újra műveit. Méltán lehet rá büszke a magyar irodalom.
