Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)
2006-12-02 / 238. szám
www.istergranum.hu 2006. december 2., szombat • HÍDLAP Befellegzett az ingyenes felsőoktatásnak Jövó're pénzbüntetés jár a halasztó diákoknak Szlovákiában r Ml A VELEMENYE? Több tízezer koronát is fizethetnek azok a diákok Szlovákiában, akik a tanulmányaikat nem a meghatározott időtartam alatt végzik el, vagy egyszerre két egyetemet, illetve főiskolát látogatnak. A „büntetést” törvényből adódóan szedhetik az intézmények, a jövő éves díj akár 43 160 korona, azaz több mint 302 ezer forint is lehet. Az ígéretek szerint már szeptembertől téríteniük kellett volna okításukat azoknak az államilag finanszírozott oktatásban részt vevő egyetemi, főiskolai hallgatóknak, akik a fenti kategóriák valamelyikébe beleesnek. Az ilyen hozzájárulás szedését egy négy évvel ezelőtt elfogadott jogszabály teszi lehetővé, de mivel eddig nem lehetett pontosan megállapítani, hogy egy diák hány éve és hány intézményben tanul, az intézmények nem éltek ezzel a lehetőséggel. Ennek orvoslásaképpen az oktatási tárca egy olyan központi rendszert hozott létre, amely a fentieket, és a tanulók személyes adatait pontosan regisztrálja. A hallgatói jegyzék valószínűleg a jövő héten készül el, Helena Poláková, az Oktatási Minisztérium sajtóosztályának vezetője szerint az adattárból minden kiolvasható lesz majd. így akár már a következő félévtől fizethetnek az érintettek: a hozzájárulás éves mértékét az egyetemek állapítják- Csak azokat a képviselőket hívtuk meg, akik felelősek az iskola lerongyolódásáért, ezért most kitérdepeltetjük őket! meg, az összeg azonban nem lehet magasabb az egy főre lebontott éves képzési költség felénél, amely karonként változhat. A büntetés díja erre az évre vonatkozóan akár 43 160 korona, azaz több mint 302 ezer forint is lehet, azok, akik két intézményt látogatnak, ott fizetnek majd, ahova később jelentkeztek be. Mindezek ellenére nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a szlovák törvények szerint nem szabad tandíjat szedni, a fenti pénzt valószínűleg ezért is emlegetik hozzájámlásként. Albert Sándor a révkomáromi Selye János Egyetem rektora a Híd- lapnak korábban elmondta, hogy az oktatási díj szedését a felsőoktatási törvény teszi lehetővé. „Eddig csak Egy diák éves iskoláztatása körülbelül 34-90 ezer korona (301-630 ezer forint) körül mozog: az előbbi érték például egy gazdasági, az utóbbi egy orvosi egyetem hallgatójára vonatkozik. A pozsonyi Komensky Egyetemen valószínűleg 20 ezer koronát, azaz 140 ezer forintot szednek majd, a nyitrai Konstantin Egyetemen körülbelül a felső határ felének megfelelő összeget kérik. szimbolikusan működött ez a rendszer, így például egyes egyetemek 5000 koronát (35 ezer forintot) kértek a hallgatótól egy évre” - fűzte hozzá a rektor. Meghatározott időn felül az a diák tanul, aki például az ötéves tanulmányi idő helyett, hat-hét évig koptatja az iskolapadot. A komáromi egyetem tanulóinak azonban nincs mitől tartaniuk, mert az intézmény csak néhány éve működik, és így egyelőre egyetlen tanuló sem lépte túl a megszabott időkorlátot. „Az iskolák nem akkor kérik a pénzt, ha a tanuló halaszt, vagy évet ismétel, hanem akkor, ha már túllépte a megszabott keretet” - magyarázta lapunknak Albert Sándor, aki szerint fontosnak tartja ezen rendszer bevezetését, mert az intézményeknek szükségük van különböző pénzforrásokra, az államtól kapott támogatás kevésnek bizonyul. • Szép Éva Egyedül nem megy Jövőre bevezetik az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszert Örökké fájó pont marad a 2004. december 5-i népszavazás Szombat délután a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás második évfordulójáról is megemlékeznek a révkomáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában. A rendezvény házigazdája Tarics Péter lapunknak elmondta, hogy egy filmvetítéssel egybekötött beszélgetés vár az érdeklődőkre, az est vendége pedig Wittner Mária, 56-os halálraítélt lesz. „Nemcsak a népszavazás évfordulójáról, hanem a szabadság- harcról és a jelenlegi politikai helyzetről is beszélgetünk majd” - fűzte hozzá a Széchenyi István Polgári Társulás elnöke, aki szerint azért van szükség a rendezvényre, hogy tovább lehessen lépni, mert nem a sebnyalo- gatás a lényeg. A házigazda a már említett filmmel kapcsolatosan elmondta, hogy Wittner Mária a magyar Parlamentben, 2001. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak az emléknapján elmondott Vádoljuk őket című beszédének a felvétele kerül bemutatásra. Wittner Mária 19 évesen, fegyverrel a kezében végigharcolta a , szabadságharcot, első fokon halálraítélték, később életfogytiglanra változtatták a büntetését, 13 évi rabosko- dás után 1970-ben szabadult. • Sz.É. Hétvégén meggyullad az első gyertya az adventi koszorún, ami Jézus születésére való lelki felkészülés kezdetének szimbóluma. Arról kérdeztük az embereket, hogy ki-ki hogyan tartja a Karácsony előtti időszak hagyományát. Vincze Árpád (buszvezető) 1 A Karácsonyt és a várakozást én még ! mindig gyermeki lé- I lekkel élem meg, számomra ez az ünnep a legnagyobb csoda, a legszebb hagyomány. A párom készíti az adventi koszorút. Habár nem járunk templomba, hagyománytisztelő módon, bensőségesen töltjük a „felkészülés” heteit. Nagy Anita (kulturális szervező) A böjt mélységéig j nem terjed a hagyomány megtartása I nálunk, de a fahéjas, gyertyás koszorú, a családi együtt- lét, az elmélyedés, a meghittség nálunk is fontos része az Advent- nek. Maga az ünnep, a készülődés, a lelki ráhangolódás teszi többé a decembert, az egész hónap ennek szellemében telik. Liktor László (nukleáris mérnök) A gyermekek miatt I természetesen komolyabban vesszük I a tradíciót, igyekszünk hangsúlyozni azt, hogy ez a szeretet ünnepe. Felkerül az ajtóra a koszorú, a gyertyákat együtt gyújtjuk meg. Az ajándékok beszerzését is december első hétvégéjén szoktuk elkezdeni. Szabó Istvánná (pedagógus) A karácsonyfa, a ! koszorú mind külső- I ségek. Az igazi vá- j rakozás az, amikor az ember sokat gondol arra, hogy az Isten testbe „öltözött”, hogy eljöjjön, előttünk példát mutasson és megváltson bennünket, mert ez hatalmas erőforrás számunkra. Épülnek a hallépcsők az Ipolyon Jövő' nyáron már akadálytalanul úszhatnak fel a halak a folyón A készenléti szolgálatok, azaz a rendőrség, mentők, katasztrófavédelem, határőrség, illetve tűzoltóság belső és egymás közti kommunikációját teszi hatékonyabbá az úgynevezett EDR, azaz Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer bevezetése, amely Budapesten már működik. Ezt a középső és keleti országrész követi, hamarosan pedig a nyugati részek lefedettsége is megvalósul. Tatabányán november 30-án mutatták be az érintetteknek az új hálózatot. Az új digitális rádiókapcsolat nemcsak a készenléti szervek belső kommunikációját, hanem együttműködésüket is segíti, gyorsítja az intézkedéseket. Az EDR-rendszer országos kiépítését a Pro-M Zrt. végzi, amelynek műszaki igazgatója, Mihályi Gábor a tatabányai bemutatón kifejtette: a kiépítéssel párhuzamosan a használatra is felkészítik a leendő oktatókat, illetve a szolgálati állományt, a hibaelhárítást és bármilyen problémát pedig egy 24 órás telefonos ügyfélszolgálatnak jelezhetik. Az EDR - melyhez megyénk várhatóan jövő január végén csatlakozik - nagy előnye, hogy sokkal biztonságosabb az eddigi kommunikációs módoknál az automatikus információvédelemnek köszönhetően, a nagyobb frekvenciasáv országos lefedettséget biztosít és metróban, alagútban is tökéletesen működik a hálózat. A készülékek a beszéden kívül adatokat, rövid üzeneteket is képesek továbbítani. A tervek szerint a rendszert a rendőrség, határőrség, tűzoltóság, a katasztrófavédelem és az Országos Mentőszolgálat, valamint a honvédség, a büntetés-végrehajtás és a Nemzetbiztonsági Szolgálatok, de akár az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság is használhatja majd. Az EDR-t hazánkban a TETRA-technoló- giával, egy speciális mobiltávközlő rendszer segítségével valósítják meg. • Sz. H. Folytatás az 1. oldalról A tájrehabilitációs beruházás költségvetése nem bizonyult éppen nagyvonalúnak - a költségek nem haladhatják meg a nettó 152 millió forintot -, ám ennek ellenére a három pályázó közül talán mégis a legjobbal sikerült szerződést kötni: az ÉDUVÍZ Kft. jó referenciával rendelkezik, és a másik két céggel ellentétben nekik már van tapasztalatuk hallépcső-építésben. A szokatlanul enyhe időjárásnak köszönhetően jó ütemben haladnak a munkálatok, most úgy tűnik, hogy a próbaüzem már jövő év közepén megkezdődhet - tájékoztatta lapunkat Papanek László, a KDV- KÖVIZIG osztályvezetője, egyben a projekt menedzsere. Az építkezést a héten megtekintették a projekt érintettjei, így a polgármesterek és az Ister- Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht. munkatársai is láthatták a munkálatokat. Az egy-két héten belül kihelyezésre kerülő táblákról az arra járók is megtudhatják, mi történik a folyónál. Papanek László azt is elmondta: a későbbiekben ökológiai tanösvény kialakítását is tervezik itt, az Ipoly élővilágát, halfajait bemutató táblákat, padokat helyeznek ki a turisták, valamint az erdei iskolás diákok számára. Mivel ez már nem jelent túl nagy beruházást, újabb pályázatra nincs szükség, talán az Ipoly Unió és az illetékes horgászszövetség segítségével meg is valósulhat. A munkálatokat még december közepéig szeretnék folytatni a kivitelezők, majd a rövid leállás után januártól folytatódhatnak az időjárás viszontagságaira nem érzékeny ütemek. • Szabó Hajnal
