Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)
2006-10-24 / 210. szám
www.esztergom.hu 2006. október 24., kedd • HÍDLAP Forradalmi megemlékezés a Széchenyi téren Erdő Péter Esztergom díszpolgára lett gyes Tamás polgármester egyik korábbi gondolatához igazodva „az egyház gyámkodni fog Esztergom felett”. Az egyházfő szerint ez főként a lelkiség megerősítését jelenti, és hangsúlyozta, hogy ennek a közös spirituali- tásnak a megerősödése Esztergom gyarapodását is segítheti. Az ünnepi ülés után a képviselő-testület a Boty- tyán-palota homlokzatánál lévő ’56-os márványtáblához vonult, ahol elsőként a Dobó Katalin Gimnázium diákja, Csímár Kamilla Márai Sándor Mennyből az angyal című versét szavalta el. Ezután Koditek Pál, az idegenforgalmi és testvérvárosi kapcsolatok tanácsnoka mondott ünnepi beszédet, amelyben kiemelte, hogy az országos forradalmi alapgondolat, a fővárosban indult lelkülethez hasonlóan vált Esztergomban is nyilvánvalóan tisztává és magasztossá 1956-ban. Az épülő főtéren megtartott ünnepség zárásaként a királyváros vezetése nevében Knapp János Pál alpolgármester és Németh József képviselő, Párkány nevében pedig Ján Oravecz polgármester helyezett el koszorút a városháza falánál. Az ’56-os ünnepségek - az esztergomi forradalmi események alapján - október 26-án, csütörtökön folytatódnak Esztergomban. • Kép és szöveg: Pöltl Zoltán Folytatás az 1. oldalról A város Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek előtt az Ószeminárium felújításának felvállalásáért és megvalósításának elismeréseként hajtott fejet ily módon. A cím adományozásakor és beiktatásakor a dokumentum és a plakett mellé egy úgynevezett Hummel-madonna fajansz szobrot is átvehetett az egyházi vezető. A bíboros a cím átvétele után mondott beszédében kiemelte: MegyBallada a 301-es parcella bolondjáról Folytatás az 1. oldalról A történet a rendszerváltás idején játszódik, amikor az ’56-os forradalom az igazságnak megfelelően átértékelődik. A kivégzetteket rejtő 301- es parcellához érkezők rendszerint találkoznak egy jámbor bolonddal, akinek már harminc éve az a titkos feladata, hogy megfigyelje az ideérkezőket. A hazugságokra épülő társadalomban a 301-es parcella látogatóit megfigyelő és magát bolondnak mutató ügynök ugyanúgy áldozata a hazug rendszernek mint az általa feljelentettek. A Dobogó Színpad fiatal színészei mély átérzéssel játszották szerepüket, előadásukon érezhető volt, hogy a diákok lelkileg is átélték azt a korszakot, amelyet csak a történelemkönyvekből és nagyszüleik elbeszéléséből ismerhettek. Az Esztergomi Városi Televízió is felvételt készített az előadásról, amelyet mindenképpen érdemes megnézni azoknak, akik a nemzeti ünnep alkalmából bemutatott előadást nem láthatták. • (muzslai) Vetélkedő a forradalom jegyében Diákszínpadi előadásokkal is tarkítják az érdekes versenyt Városi szintű vetélkedőt szervez az esztergomi könyvtár október 25-én a helyi középiskolások között a volt Vár- megyeháza dísztermében, ahol semmi másra nem lesz szükség, mint papírra, tolira, no meg biztos történelem és irodalomtudásra. A vetélkedőn az 1956-os hazai és esztergomi eseményekről kell a diákságnak többféle tematika alapján számot adnia. A királyvárosban elsőként a Helischer Józsefről elnevezett könyvtár tartott ünnepi kiállítást, a forradalom ötvenedik évfordulója kapcsán. Az intézmény vezetősége és dolgozói most egy színvonalas és feltehetőleg izgalmas versenyen is szeretnék Esztergom diákságát bevonni a forradalom ünneplésének sorozatába. Maga a vetélkedő az iskolák delegáltjainak, illetve azok drukkereinek történelem és irodalom ismeretének versengéséből áll, a rendezvény szervezői nélkülözni szeretnék a ma használatos elektronikai, vizuális és számítástechnikai segédeszközöket, a megmérettetésen „csupán tolira és papírra” lesz szükség, ezeket természetesen a könyvtár biztosítja a csapatoknak. A kétfordulós versenyen többek között tesztlapokat kell kitölteni, a korabeli dokumentumokat pedig az irodalmi színpadosok által való előadás alapján kell felismerni. A szervezők szándéka szerint lendületes és szórakoztató vetélkedőn Horváth Csaba, a forradalom idején létrejött Nemzeti Tanács tagja is jelen lesz. Ó nyitja meg a rendezvényt, illetve ő fogja átadni a nyerteseknek a díjakat, ami 18,14 és 10 ezer forint értékű könyv- utalványokat jelent. A játékot, az esztergomi illetőségű Sláger rádiós műsorvezető, Argyelán Krisztina vezeti. • P. Z. Ünnepi megemlékezés Táton Vasárnap délelőtt vette kezdetét Táton a forradalmi megemlékezés, melynek keretében emléktáblát avattak a nagyközségben. A Himnusz és a versek után Szenes Lajos polgármester mondott köszöntőt, majd Verbói Lentulay György, a Francia Becsületrend Magyar Tagozatának elnöke mondott ünnepi beszédet. A hősöknek emléket állító márványtáblát Kardos Mihály plébános áldotta meg, majd a kegyelet és tisztelet koszorúit helyezték el az alkotásnál. • P. K. Színes álmok tárlata Különleges technikát alkalmazva mutatják be legújabb alkotásaikat az esztergomi Sugár Galériában október 20-ától Királyné Michel Szilvia, Kocsis Zsuzsanna és Sárai Orsolya festők. Az üvegfestményeket Chalupa Zoltánná méltatja a délután 5 órakor nyíló kiállításon. A „Színes álmok”-at november 14-éig tekinthetik meg az érdeklődők a Babits Mihály Általános Iskola galériájában. Hétköznapi történet a forradalom idejéből Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója idején előkerülnek az egykor a barikádokon harcolók, majd később bebörtönzöttek visszaemlékezései. A szörnyű megtorlásokról és a tragikus emberi sorsokról szóló memoárok mellett azonban hétköznapi, jól végződő esetek is történtek a vészterhes napokban. Egyik olvasónk, Kovács József egy ilyen történetet mesélt el. Kovács József a forradalom idején 17 éves volt, az esztergomi kenyérgyárban dolgozott, amely - ahogy a harmincon túliak még emlékeznek rá - a Petőfi és a Vörösmarty utca sarkán működött. Akkoriban mindössze négy pékség működött a megyében, az esztergomi üzem látta el a Dorogi járás 120 ezer lakóját kenyérrel és péksüteménnyel, sőt még a Széna téri harcok résztvevőinek is szállítottak innen élelmet. A harcok idején akadozott az élelmiszerellátás, így fordult elő, hogy a gyárban november másodikára elfogyott a só, és úgy tűnt: nem tudnak kenyeret sütni. A pékek természetesen próbáltak segítséget és némi kölcsönsót kérni a környékbeli sütödéktől, de nem jártak sikerrel: senkinek sem volt elég. Végül a budapesti Százados utcai kenyérgyárban azt mondták: ha vállalják, hogy az utcai harcok ellenére felautóznak a fővárosba, akkor örömmel adnak bármennyi sót. A kockázatos utazásra végül öten vállalkoztak: Kovács József mellett Németh Ferenc, Székely Imre, Nagy Péter és Csepregi Ferenc. Az esztergomi pékek szerencsésen megjárták az utat, így a következő szállításig eltelt kilenc napban is volt mit ennie a járás lakóinak. Kovács József élete a szabadság- harc leverése után is kalandosan folytatódott. November 17-én néhány fiatal társával együtt elhagyta az országot, Kanadában élő rokonaihoz készült. A Hansági-főcsatornán keresztül jutott Ausztriába, majd onnan Olaszországba, egy gyermekvédő szervezet táborába került, ahol jó körülmények között élt egészen 1957. márciusáig, ekkor mégis úgy döntött, hogy hazatér. Szerencsére a disszidálás miatt nem vonták felelősségre, ám a rendszerváltásig „politikailag megbízhatatlan” személyként élte életét. • Gábor Éva Megemlékezés a ferences gimnáziumban Kövér László: ’56 ma is él Ünnepi szentmisével és műsorral emlékeztek meg a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium diákjai és tanárai a nándorfehérvári diadal ötszázötvenedik, az iskola alapításának het- venötödik és az ’56-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulójáról. A szentmise utáni ünnepségen Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke mondott beszédet. Tegnap reggel kilenc órakor szentmisével ünnepelte az iskola a jeles évfordulókat. A nándorfehérvári diadalban a ferencesek is érintettek voltak, az ott harcoló Kapisztrán Szent János révén. P. Fekete László András testvér, a szentendrei testvériskola igazgatója szentbeszédében kiemelte: talán nem véletlen, hogy az ’56-os forradalom az önfeláldozó ferences szent emléknapján tört ki. A mise után Kövér László mondott beszédet az iskola tornatermében. A politikus beszámolt személyes és családi emlékeiről a forradalommal kapcsolatban, és kiemelte: az ’56-os fiatalok nemcsak magukért, hanem az igazságért és az egész keresztény értékrenden alapuló világért harcoltak. „1956 megvilágosodást jelentett Nyugaton a kommunista rezsimmel kapcsolatban, mégis egyedül hagytak minket. A forradalom egyik tanulsága, hogy csak saját magunkra számíthatunk az igazság érvényesítésében” - mondta a legnagyobb ellenzéki párt választmányi elnöke. Kövér László elmondta azt is: a fiatalok feladata, hogy befejezzék a forradalmat a saját és gyermekeik érdekében, hiszen ’56 ma is él. A beszéd után a Franka Színkör adta elő „...lángban és vérben...” című műsorát, melyet Pásztó András állított színpadra. • Kép és szöveg: Pálovics Klára
