Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)

2006-10-04 / 196. szám

4 HÍDLAP • 2006. október 4., szerda www.istergranum.hu Magyar-magyar vita a Felvidéken Az Autonómia Mintaudvar az MKP-ra kényszerítené akaratát A kormányfő bizalmat szavaztatna magának Az éleződő politikai feszültségben sem kíván lemondani a kormány Folytatás az 1. oldalról „Ennek érdekében készek élni min­den törvényes eszközzel belföldön és külföldön egyaránt” - áll a szerzó'dés vonatkozó cikkelyében. „Erre válasz­képpen a szlovák koalíciós pártok ál­tal megzsarolt MKP 1998-ban lemon­dott az autonómia bármilyen formájá­ról, csakhogy a kormányba bekerül­hessen, becsapva ezzel választóit és felrúgva a megválasztott képviselőik Komáromban kinyilvánított akaratát is” - folytatódik tovább a levél. A mintaudvar vezetői leszögezik, hogy az iroda a végsőkig kitart: „Ha igye­kezetünk a közös fellépés érdekében nem talál megfelelő táptalajra az MKP soraiban, magunk fogjuk saját struktúráinkat létrehozni. Ha kell, Brüsszel kapuit is ostromolva, ha kell, egy új felvidéki párttal, a hátunk mö­gött a székelyekkel, az erdélyi, és a vajdasági magyarokkal egyetemben fogunk békésen, de annál nagyobb határozottsággal törekedni a Kár­pát-medencei népek Szentkorona - eszme tudása szerinti igazságosabb, nacionalizmusmentes képviseletének hangsúlyozta: a párt elnöksége nincs felhatalmazva arra, hogy döntsön, vagy véleményt foglaljon ilyen ügyekben. „Ebben a kérdésben az MKP kongresszusa, vagy tanácsa ha­tározhat és formálhat véleményt, az előbbi szervnek jövő tavasszal lesz legközelebb gyűlése” - mondta Folytatás az 1. oldalról Politológusok szerint ebben az esetben a szavazással a kormányfő azt próbálja demonstrálni a parlament többségén ke­resztül, hogy továbbra is érdemes hivata­lára. Kolláth György alkotmányjogász lapunknak elmondta: a bizalmi kérdést a parlamentben két módon lehet fel­vetni. Az egyik mód a bizalmi szava­zás, amelyet a kormány önállóan, vagy egy törvényhez kapcsolódva kezdemé­nyezhet. Ha a képviselők egyszerű többsége - vagyis az összes képviselő fele plusz egy fő - megvonja a bizal­mat a kormánytól, akkor annak kötele­ző érvényűén le kell mondania, és az államfő feladata, hogy új miniszterel­nököt jelöljön ki negyven napon belül. A másik lehetőség, ha a képviselők legalább egyötöde konstruktív bizal­matlansági indítványt nyújt be, mely­ben egyből megjelöli az általuk java­solt új miniszterelnök személyét. Ha ezt a parlament többsége elfogadja, úgy attól az időponttól az általuk jelölt személy az új miniszterelnök. Simon János politológus szerint Gyurcsány Ferenc azért kérte most a bizalmi szavazást, mivel a vidéki MSZP-szervezetek még nem ocsúdtak föl a vasárnapi kudarcból. Ezeknél a szervezeteknél több ezer ember veszí- tetheti most el a munkáját, és joggal érzik úgy, hogy mindez nem saját ma­guk, hanem a miniszterelnök miatt tör­tént. Az elégedetlenség azonban nem gyűrűzött be még olyan mértékben, hogy ezek a szervezetek felálljanak. „A demonstrációk csak részei a nyo­másgyakorlásnak. A megszorító intéz­kedések pedig még csak most kezdőd­nek, így nem tudni, hogy a követke­zőkben milyen irányt vesznek az ese­mények” - tette hozzá a szakember. Komoly hozzáállásra szólította fel az Európai Néppártot az Európai Szocia­listák Pártjának elnöke a magyar ön- kormányzati választások eredményé­nek megítélésével kapcsolatban. Poul Nyrup Rasmussen szerint nem lehet komolyan venni Wilfried Martens nép­párti elnök Gyurcsány Ferenc kor­mányfőt lemondásra szólító, tegnapi felhívását, amely az önkormányzati vá­lasztásokra hivatkozik. „Még ha a helyi választást el is vesztette, a kormányt a néppártnak és a Fidesznek is el kel^fo- gadnia a tavaszi parlamenti választáso­kon győztes párt irányította kabinet­ként” - szögezte le az Európai Szocia­listák Pártjának elnöke. Határon túli reakciók Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint a ha­zugságot büntették a magyar válasz­tópolgárok az önkormányzati válasz­tásokon, de ezt nem elég jelentős mértékben tették. Tőkés László úgy véli, hogy a magyar társadalom ko­moly értékválságban szenved. A re­formátus püspök kifejezte reményét, hogy az önkormányzati választások eredménye helyrebillenti a határon tú­li magyarsággal kapcsolatos politikai egyensúlyt, és a nemzeti összetartás a határok feletti nemzetegyesítés szem­pontjából hasznossá válik. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint a választási végered­mény egyértelműen arról szól, hogy az ellenzék leváltotta a kormánypár­tokat. Véleménye szerint bár közjogi- lag nem népszavazás történt, a szá­mok az emberek határozott vélemé­nyét fejezik ki. „Ez nem vonja maga után automatikusan a kormány levál­tását, azonban az utóbbi hetek kiéle­zett politika helyzete és válsága szempontjából meghatározónak kell tekinteni a választás eredményét. Ha ennek nem lesz következménye rövid időn belül, akkor olyan feszültség ke­letkezhet az országban, amikor a nép­akarat az alkotmányosság határán fog egyértelműen megnyilvánulni. A Gyurcsány-kormányt egyértelműen el kell mozdítani a hatalomból” - mond­ta lapunknak a felvidéki politikus. Kossuth tér Békés volt a Kossuth téri tüntetés hétfőről keddre virradó éjszaka Buda­pesten, rendőri beavatkozásra nem volt szükség, a BKV járatai is rend­ben elindultak reggel. Kedden dél­előtt mintegy ötvenen gyűltek össze a téren, ahol az Árpádhír Világtelevízió magyarországi vezetője közölte, hogy Kanadából és az Egyesült Államok­ból több ezer magyar érkezik az '56- os forradalom ötvenedik évfordulójá­nak megünneplésére, akik erősíthetik a kormány távozását követelőket. A kormányellenes tüntetés egyik veze­tőjének bejelentése szerint egyre ke­vesebb adomány érkezik a térre, ezért a helyi büfében már csak almát és zsíroskenyeret lehet kapni, meleg ételt nem készítenek. Kedden a Parla­ment előtt a tüntetők sajtóértekezleten jelentették be: levelet írtak Orbán Viktornak, hogy egyeztessen velük a A kormányfő internetes naplójában úgy értékelte, hogy a Fidesz elnöke nem is­meri el a parlament legitimitását, diktál­ni akar, és az utcáról akar nyomást gya­korolni a parlamentre. Gyurcsány Fe­renc szerint, aki a jelenlegi helyzetben menekül, az elbukik. A miniszterelnök korábban a Népsza­badságnak azt nyilatkozta, hogy már a múlt héten, csütörtökön konzultált a koalíciós pártok frakcióvezetőivel arról, hogy az önkormányzati választások után tartson bizalmi szavazást az Or­szággyűlés. A kormányfő arra számít, hogy pénteken megkapja a kormány- többség támogatását. péntekre szervezett Fidesz-nagygyű- lésről. Molnár Tamás, a Magyar Nem­zeti Bizottság 2006 ügyvivője úgy fo­galmazott, hogy „helyzet van a Kos­suth téren” Orbán Viktor hetvenkét órára szóló ultimátuma következté­ben. Mint a szervezők elmondták, nagy örömmel fogadták, hogy a leg­nagyobb ellenzéki párt nagygyűlést hirdetett a térre, mert nem akarják, hogy csak egy szűk réteg tiltakozzon. „Meggyőződésünk, hogy a Kossuth téri erkölcsi forradalom, mint a ma­gyar nép elemi erejű megmozdulása jelentős mértékben hozzájárult a balliberális pártok katasztrofális vere­ségéhez az önkormányzati választáso­kon” - olvasható a levélben, amelyet Szakács András, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik ügyvivője és Tamás Károly, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány elnöke írt alá. A Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöksége tegnap délután tárgyalt a választások után kialakult helyzetről. A lapzár­tánkkor még folyó ülésen döntött az elnökség arról is, hogy milyen de­monstrációs eszközökkel fejezik ki a Kossuth téri tüntetőkkel való szolidari­tásukat, illetve a kormánnyal való elé­gedetlenségüket. Annyi már bizonyos, hogy a MAGOSZ az ország egész te­rületén bejelentett demonstrációt szer­vez. Főleg a nagyobb főutakon várha­tóak forgalomlassítások. Komárom- Esztergom megyében a 81-es úton Bakonysárkány és Nagyigmánd kö­zött, ezt követően pedig Komáromig a 13-as úton várható demonstráció az el­következő napokban. • PAlovics Klára a felvállalására”. A Hídlap az MKP-t is megkereste, Sólymos Lívia sajtó- szóvivő lapunknak elmondta, hogy a levelet megkapták, de egyelőre nem kívánnak állást foglalni az abban fog­laltak ügyében. „Hétfőn ülésezik az elnökség, és csak ez után fogunk rea­gálni” - szögezte le a sajtóreferens. A szlovákiai magyar párt ügyvezető al­elnöke, Duray Miklós a Hídlapnak ki­L A P ( S Z ) É L Duray, akit egyébként szintén autonó­miapárti politikusként tartanak szá­mon. „Az önrendelkezéshez össznépi összefogás kell, a felvidékiek 50-60 százalékának egyet kellene értenie vele. Mindezek nélkül előhozakodni az autonómiával olyan, mint kieresz­teni a dzsinnt a palackból” - fogalma­zott lapunknak az alelnök. • Szép Éva Kocsis L Mihály ___________________________ S ima szájjal mért kecsegtetsz... Mert nem mindegy, hogy kinek milyen a fizimiskája, különösen a szőrzet aggályos. Van bajusz, szakáll, és van álbajusz, valamint ál- szakáll (férfiember esetén, s remélem, ezzel még nem követünk el kirekesztést). A napokban került kezembe egy régi cikk, amit valami­vel az első szabad választások után vágtam ki az egyik napilapból („A hír szent, a vélemény szabad”), és muszáj is idéznem a cikkből, hogy érthető legyek (illetve ne is én, hanem a cikk írója). Drámai felütéssel kezdődik. A hölgy férje borotválkozik. „Levágom” - mormolja a félj maga elé elszántan. „Levágom a bajuszom.” Asszo­nya azonban sikoltva kikapja kezéből a borotvát. (Sajnálom, nem túl­zók, szó szerint így áll: sikolt - „pontosan úgy, ahogy drámai helyze­tekben a feleségeknek sikoltani és bodicsekelni illik, hogy megóvják a jóvátehetetlentől az indulatos férfiembert”.) De vajon miért szánta el magát a cikkben idézett úr ilyen rémisztő cselekedetre? „Nem aka­rom, hogy bajuszosnak nézzenek - mondja az én bajuszos féljem rosszkedvűen.” (Mármint az ő bajuszos férje mondja [rosszkedvűen]). „Szó se róla - vág bele a cikkíró asszony a dolgok részletezésébe -, az uram rossz helyzetben van. A neve feltűnően magyar, sőt nemesi, bencés gimnáziumba járt, évfolyamtársa volt ennek-annak, mindig viselt nyakkendőt, szereti a magyar konyhát, ráadásul bajuszos is.” Határozottan pech az 1990-es esztendő szabad Magyarországán! Nem titkolja ezt az író (és feleség) sem: „Kettő is elég lenne ezek közül, hogy bemérjék koordinátáit. Kiféle, miféle, melyik táborhoz húz, megbízható-e, régi gárda, vagy új élcsapat, milyen posztra al­kalmas, rokonszenves, ellenszenves, hasonszőrű vagy idegen fajta.” Leginkább, ugye, a hasonszőrrel van baj. A bajusszal. Beretválni bajuszt igencsak tanácsos volt 1990-ben, ha hihetünk az idézett cikknek, s miért ne tennénk. (Épp eleget megta­pasztalhattunk azóta! Szőrrel és szőrmentén.) „Szavak nélküli üzenetek sokaságát küldjük szét a világba, melyek azt hivatottak közölni, hogy milyenek vagyunk, hova tartozunk és ho­va szeretnénk tartozni. Bonyolult, rejtjeles, de fogható, sőt egyezmé­nyes kódok ezek, melyeket nagyon ritkán verbalizálunk, mégis min­denki érti. Jelek és szimbólumok: a történelem évezredes párlatai...” Ilyen párlat tehát a bajusz és a szakáll. Nézzük csak! A jelenlegi (péntekig mindenképpen?) tizenhárom tagú kormányban is mindössze hárman viselnek szőrzetet az arcukon: ket­ten bajuszosak, egy szakállas. Finomult a kín azóta (úgy látszik). Ma már inkább a sima kép és a sima száj a divat. Utóbbi azért olyan hasznos, mert simán kifér rajta minden. Nincs egy szőrszál a törzs közt kelőben... (Fekvőben sem.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom