Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)

2006-10-04 / 196. szám

www.istergranum.hu 2006. október 4., szerda • HÍDLAP 5 Kimagasló minőségű borok készülnek az idén Drágult ugyan a szőlő, de a gazdákat a kiváló minőség és a kedvező időjárás kárpótolja j 4?% Folytatás az 1. oldalról Nyergesi Rezső, a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend nagymestere, nyergesújfalui borász kérdésünkre el­mondta: a környékbeli gazdák 95 százalé­ka vásárolja a szőlőt, és kis mennyiséget ál­lít elő. A minőségre vonatkozóan meg­erősítette, hogy a rendkívül kellemes időjárásnak köszönhetően kevesebb létartalmú, sűrű, tömény, magas cukor- fokú must kerülhet a tárolóedényekbe, hordókba, az idei évjárat messze túl­szárnyalja mind a tavalyi, mind a 2004- es évet. A szüret egyébként a szőlőfaj­ták különböző érési ideje miatt egészen október végéig tart, a kékszőlő zárja a sort, de még hátravan a középérésű fe­hér fajták, így az olaszrizling szürete is. Nyergesi szerint a szőlő kilójának 10 százalékos emelkedése nem befolyásol­ja igazán a vásárlói kedvet, emiatt nem hagynak fel a hobbiborászkodással a pincetulajdonosok. Az azonban már kétségesebb, hogy a mostani árak mel­lett hányán mernek belefogni nulláról indulva a borászkodásba. Egy esztergomi gazdaboltban ér­deklődtünk az árak iránt és a különbö­ző borkészítéshez elengedhetetlen eszközök beszerzése a százezres nagyságrendet is elérheti. A legegy­szerűbb darálót ebben a boltban 28 ezer, a préselőket 25-30 ezer forintért árulják, a kádak 6-7 ezer forintba ke­rülnek és a legkisebb (25 literes) tölgyfahordó is 15 ezer forint, igaz, ez mérettől, fafajtától függően változik, a 120 litereshez például 29 ezer forin­tért juthatunk hozzá. És akkor még nem beszéltünk a fokolóról, lopóról, kénről, különböző fertőtlenítőkről, élesztőanyagról, amelyek szintén jó Idén harmadik alkalommal követelt ál­dozatot a bor forrásakor keletkező mustgáz, Móron hétfőn ketten meghal­tak, egy pincetulajdonos pedig súlyos mérgezést szenvedett, amikor gyanútla­nul ment le a pincébe. Ezt megelőzően a Pest megyei Péteriben és Pilisben is tör­tént hasonló baleset. Évről évre átlago­san tíz áldozatot szed a mustgáz, pedig a borosgazdáknak csupán egy gyertyát kellene magukkal vinni a biztonság ked­véért, ami ha elalszik - azaz nincs ele­gendő oxigén -, a lehető leggyorsabban el kell hagyniuk a helyiséget. néhány ezer forinttal terhelik meg a családi költségvetést. A jó minőségű eszközök ugyanakkor több generációt is kiszolgálnak, élethosszig tarthat­nak, azaz egyszeri befektetésről van szó. Végezetül nem árt tudni azt sem, hogy 10 hektoliterig abszolút adó­mentesen töltheti fel bárki a pincéjét saját borral. • Sz. H. Brüsszelben a búcsi Európa falu A felvidéki falu mellett a komáromi erőd is számít az unió segítségére Folytatás az 1. oldalról „Kiadvány formájában már tájé­koztattunk az elképzeléseinkről az EP képviselőit, de most egy olyan nagy­szabású rendezvényen veszünk részt, ahol nemcsak mi, hanem más régiók tervei is bemutatkoznak. Bízunk ben­ne, hogy ez a kiállítás segít abban, hogy bekerüljön a köztudatba az Eu­rópa falu gondolata” - mondta Neszmély polgármestere, Benkő Gé­za. A település első embere örül an­nak, hogy kezdeményezésüknek már követői is vannak: Lengyelországban két helyen is készülnek hasonló ter­vek, az egyik egy Odera-parti német­lengyel eurorégió közös tervezete. Mindennek köszönhetően könnyen meglehet, hogy a közeljövőben az unió kimondottan ilyen célokra fel­használható pályázati lehetőséget ír majd ki - bizakodott a polgármester. Neszmélyen egyébként már elkészül­tek a látványtervek, a szlovák fél azonban lassabban halad: Benkő sze­rint Búcs esetében a politikai háttér­szél sem igazán kedvező. Mint isme­retes: az Európa faluval az uniós tag­államok falusi építészetének a bemu­tatására kerül sor, az érintett települé­sek vezetői abban reménykednek, hogy a komplexum a térség egyik ki­emelkedő turisztikai központjává vá­lik. Az elgondolások szerint a szláv nemzetek házai Magyarországon, a többi, körülbelül tizenkét épület - köztük egy magyar parasztház - pe­dig Búcson lenne felépítve. Komárom pályázat útján nyert pénzt Közép-Európa legnagyobb új­kori erődjének a felújításához szüksé­ges tervek kivitelezésére, ezeket Makovecz Imre és társai fogják elké­szíteni. Az öreg és az új várral kap­csolatban egyelőre konkrét tervek nincsenek. Makovecz Imre egy múlt heti szakmai találkozón annyit azon­ban elárult, hogy életet szeretnének vinni az épületbe: véleménye szerint múzeumokkal nem lehet kitölteni ek­kora teret, lakások, óvoda, szatócsbolt nélkül elképzelhetetlen az erőd falai közti modem élet. A világhírű építész szerint az erődrendszerben egy egye­dülálló kisvárost lehetne kiépíteni, panziókkal, sörözőkkel, a közelben kikötővel. Illusztrációként az egykori piliscsabai laktanya átépített együtte­sét, a Pázmány Péter Katolikus Egye­tem épületét mutatták be. A komáro­mi erődrendszer több kilométer hosz- szú, a végső cél pedig az lenne, hogy 10-30 éven belül az összes része fel legyen újítva: ezt némileg árnyalja az a tény, hogy csak a központi rész át­alakításához legalább 1,5 milliárd ko­rona kellene. • (szép) Már a magyar csirkét is hamisítják? Külföldi baromfit kevertek a magyar áru közé Folytatás az 1. oldalról A terméktanács a panaszok miatt az ANTSZ-hez és a fogyasztóvédelmi fel­ügyelethez fordult, kérve az ügy kivizs­gálását, a bakterológiai ellenőrzések azonban még folyamatban vannak. Ta­kács László, az érdekvédelmi szervezet igazgatója elmondta: a termelők is jelez­ték, hogy napokig nem rendeltek tőlük friss árut, az üzletekben viszont nem je­lentkezett hiány. Gyanújuk szerint az áruházak a magyar termékek közé ke­verték a rosszabb minőségű külföldi ba­romfit. „Külföldön a csirkemellet prefe­rálják a vásárlók, így ott a comb csupán melléktermék, míg itthon még mindig combból fogyasztunk a legtöbbet, éven­te harmincöt-negyven millió kilót össze­sen. Valószínűleg ennek tudható be, hogy inkább külföldről vásároltak a Ml A VÉLEMÉNYE? A tegnapi, tanítóképző főiskolán tartott véradás résztvevőit kérdeztük, hogy mi motiválja őket abban, hogy vérük­kel segítsenek másokon. Bőczy Anikó (főiskolai hallgató) , Még az első tűszú­rás előtt vagyok, ezért időnként any- nyira remegek, hogy el is felejtem, miért akarok vért adni. Már három éve próbálnak rábeszélni a barátnőim, hogy el­jöjjek, idén sikerült nekik. Ókét is az vonzza, ami miatt én is bead­tam a derekam: az érzés, hogy se­gíthetek másokon. Köncze Árpád (hegesztő) Húsz éve járok vért adni, jól esik a lel­kemnek, hogy jót teszek másokkal. Borsod megyéből származom, dolgozni jöttem erre a környékre, és ha értesülök arról, hogy a vér­adó állomás akciót szervez, én már indulok is. Megszámlálhatat­lan alkalommal adtam már vért, arról nem is beszélve, hogy ez az én egészségemnek is jót tesz. Egy főre jutó húsfogyasztás egy évben Baromfi 35 kg Vörös Hús 26 kg Hal ' 4 kg multinacionális cégek, ezek minősége viszont a szállítás miatt sokkal rosszabb, mint a magyar árué” - mondta lapunk­nak Takács László. Tapasztalatok szerint egyébként a vásárlók továbbra is barom­fiból vesznek a legtöbbet, és az ellenőr­zött minőségű magyar baromfit prefe­rálják. Ha bebizonyosodik, Hogy a Tesco, amely hirdetéseiben azt állítja, hogy csak magyar húsárut forgalmaz, külföldi csirkét kevert a magyar áru kö­zé, akkor az áruházlánc komoly fo­gyasztóvédelmi szankciókra számíthat. • P. K. \ Oláh Katalin Kitti (főiskolai hallgató) Első véradó vagyok, olvastam, hogy há­rom életet menthe­tek meg egy egység véremmel, ráadásul az én vércso­portom viszonylag ritka. Örülök, hogy segíthetem az embereket, ha bármilyen műtét során szükségük van a véremre. Nem fájt a szúrás, ez megerősít abban az elhatározá­somban, hogy rendszeres véradó legyek. Nálunk a tanárok is pár­tolják az efféle jócselekedetet, en­gem Dévai tanárnő az ének tan­székről, aki maga is önkéntes vér­adó, engedett el az órájáról. Ha űzöd az ipart, fizesd az adót! Strasbourg szerint mégsem ütközik uniós jogba az adónem Folytatás az 1. oldalról Az Európai Bíróság által most le­zárt ügy három évvel ezelőtt kezdő­dött egy olasz társaság kezdeménye­zésére, amely a közösségi joggal el­lentétesnek vélte a termelési tevé­kenységet terhelő, hozzáadott-érték- adó típusú regionális adót, az IRAP-ot, mondván, hogy az általános forgalmi adó mellett ez kettős adózta­tást jelent. A hosszas eljárás során többek között Magyarország is az olaszok mellett foglalt állást, és a Ja­cobs főtanácsnok által benyújtott in­dítvány is a pert indító cégnek adott igazat, vagyis az uniós törvényekbe ütközőnek minősítette az adónemet, ám a korábban befizetett összegek visszafizetését nem javasolta. A főta­nácsnok indítványával ezúttal szem­bementek a bírák, ugyanis az ítélet szerint az IRAP nem a forgalmi adó­val azonos típusú adó, így a közössé­gi szabályokkal sem ellenkezik. A kedden kimondott verdikt alapján nem sok reményre maradt okuk azok­nak a vállalatoknak, akik a hazai ipar­űzési adó miatt fordultak az uniós bí­rákhoz. Néhány hazai cég - köztük többek között a Tesco, az OTP és a Vodafone - az elmúlt évre vonatkozóan már nem is fizette be az iparűzési adót arra hivatkozva, hogy az unió úgyis visszaítélné számukra az összeget. A gazdasági reformok előtt valóban szóba került az adónem megszűnése, később pedig az ingatlanadóval való kiváltását emlegették. A sok teher alatt sínylődő kisebb vállalkozások is bíztak abban, hogy az adó eltörlésével eggyel kevesebb bőrt húznak le róluk, ugyanakkor az iparűzési adóból szár­mazó bevételek kiesése súlyos gondo­kat okozna az önkormányzatoknak, akik a beszedett adó nagy részét az ipari vállalkozások feltételeinek javí­tására, az úthálózat és az infrastruktú­ra fejlesztésére fordítják. A magyar állam vélhetőleg üdvözli a luxemburgi döntést, hiszen a Pénz­ügyminisztérium és a független szak­emberek is azon az állásponton voltak, Ha a bíróság történetesen az IRAP jogtalanságát mondta volna ki, és a befizetett adók visszafizetéséről döntött volna, az az olasz államkasszának mintegy 120 milli­árd euro kiadást jelentett volna, amely kritikus gazdasági helyzetbe sodorhatta volna az országot. Magyarországon évente mintegy 300-350 milliárd forint folyik be az ön- kormányzatok kasszájába iparűzési adó jogcímén. hogy nincs jogi akadálya az iparűzési adó hazai megtartásának. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvvi­teli Szolgáltatók Országos Egyesüle­tének elnöke korábban úgy tájékoztat­ta lapunkat: a szaktárca azzal indokol­ta az adónem létjogosultságát, hogy az unióhoz való csatlakozáskor nem elle­nezték az alkalmazását. Az olasz ügyben meghozott ítélet­ből nem lehet egyenes következtetés­ként levonni, hogy a hazai adót is jogszerűnek tartják majd, hiszen az ezzel kapcsolatos beadványokat füg­getlenül vizsgálja és tárgyalja a bíró­ság. Tóth Józseftől, a Komárom-Esz- tergom Megyei Bíróság elnökhelyet­tesétől megtudtuk, hogy a Legfelsőbb Bíróság nyáron kezdeményezte Lu­xemburgban a magyar iparűzési adó­ról szóló állásfoglalást, ezért a me­gyei bíróság felfüggesztette az általa kezdeményezett, hasonló témában zajló ügyeket. Az elnökhelyettes ar­ról még nem tudott felvilágosítást ad­ni, hogy mikorra várható az első tár­gyalás, ám az olasz adóról folytatott per hároméves időtartamából kiindul­va a közeljövőben nem várható dön­tés, így az önkormányzatok néhány évig még nyugodtan számolhatnak iparűzési adóval. • G. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom