Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)
2006-09-12 / 180. szám
4 HÍDLAP • 2006. szeptember 12., kedd www.istergranum.hu Hadat üzentek a szlovák söriparnak? Sorban szünteti meg korábban felvásárolt üzemeit a Heinekken Folytatás az 1. oldalról A Heineken által kiadott sajtónyilatkozat szerint szlovákiai működésük alatt 5 milliárd koronát fektetettek be a nemzeti márkák megerösítésébe, az eredmények azonban nem feleltek meg az elvárásoknak, aminek a már említett jövedéki adó bevezetése is oka lehetett. „2002-ig felmenőágban volt a sörgyártás Szlovákiban, 2003-ban azonban a kormány 67 százalékban határozta meg a sör jövedéki adóját, ez pedig természetesen a folyékony kenyér árának drágulásához, és a fogyasztás visszaeséséhez vezetett. Míg 2002-ben 4,85 millió hektolitert ittak meg a Duna bal partján lévő országban az aranyszínű italból, 2005-ben 3,95 millió hektoliterre esett vissza a fogyasztás” - tájékoztatta korábban lapunkat Roman Susták, a Szlovák Sör-és Malátagyártók Szövetségének igazgatója. Ez azt jelenti, hogy a négy évvel ezelőtti egy főre jutó évi kilencvenöt liter sör helyett ma már csak nyolcvan liter fogy. Annak ellenére, hogy éves szinten 900 ezerrel kevesebb hektoliter sört gyártanak, a Heineken még mindig vezető pozícióban van: az eladás és előállítás 43 százaléka a nevükhöz fűződik, ennek köszönhetően azonban a fenti visszaesés majd ötven százaléka őket érinti. A holland vállalat sajtó- nyilatkozata szerint a csökkenéshez a sör egyre jobban leszorított ára is hozzájárul, ezért a kisüzemeket és a szomszédos gyártókat tették felelőssé. Susták szerint Szlovákiában a két legnagyobb cég, a holland Heineken és a dél-afrikai SAB Miller határozza meg a termelést. Utóbbinak egyébként a monopolellenes hivatal nemrégiben engedélyezte a Topvarral való Rimaszombatban 1966-ban főztek először sört, a múlt század hetvenes éveiben több országos és nemzetközi versenyen is jó eredményeket ért el a gömöri nedű. Az üzem bezárása ellenére a Gemer továbbra is kapható lesz, és hasonlóan a Corgon, Kelt, Martinén, Starobrn márkákhoz, az ógyallai gyárban fogják előállítani. Az üzem modernizációjára a közeljövőben 100 millió koronát szeretnének költeni a tulajdonosok. Vadkelet Ahogy közeledünk októberi forradalmunk ötvenedik évfordulójának megünnepléséhez, úgy szaporodnak a sajtóban a vele kapcsolatos „hivatalos”, ill. magánvélemények. A viták középpontjában a közös megemlékezés, azaz a nemzet egységének kifejezése áll, úgyis, mint ama hajdani dicsőséges napok legfontosabb, máig ható üzenete. Tiszteletreméltó emberek - egykori szabadságharcosok - szólalnak meg, és természetesen állást foglalnak ilyen-olyan politikusok is, akik egy részének legföljebb „hivatalból” jár a tisztelet. Bonyolítja a helyzetet a mindeközben zajló választási kampány, az immár életbe lépett Új -egyensúly program - magyarul a Gyurcsány- Kóka-csomag ez utóbbi valósággal sokkolt mindannyiunkat. Nem kell különösebb közéleti érzékenység ahhoz, hogy megállapítsuk: ilyenkor egyébként jelentéktelennek tűnő megnyilatkozások is aránytalanul fokozhatják az emberekben amúgy is növekvő feszültséget. Például az, hogy éppen mostanában jelenik meg Moldova György Kádár-könyve, amiről - ismerve az író „baloldali” elkötelezettségét -, annyit látatlanban is bízvást kijelenthetünk, hogy markánsan megosztja majd a társadalmat. Ha már itt tartunk: egyébként is visszaköszönnek a mindennapokban a pártállami módszerek. A mind leplezetlenebből cenzúrázó közrádió ügyeiről ezúttal nem írunk, most csak annyit: a „szakma” szégyene, hogy ilyesmi Magyarországon ma megtörténhet. Vérlázító az is, ahogyan az MSZP/SZDSZ ma a politikai ellenfeleit minősíti. Bizonyos fogalmak, jelzők helyett természetesen másokat használnak, ám a bolsevik lényeg maradt: aki nem ért egyet velük, az szélsőséges, rasszista, és a haladás, a „modernizáció” kerékkötője. Az SZDSZ a vesztét érzi Budapesten, ezért a nemzeti oldal elleni acsarkodásában túlmegy minden eddigi mértéken: a Fidesszel kapcsolatos legutóbbi állásfoglalása - nyílt szövetséget kötött a szélsőjobboldallal - fölér egy, a társadalom több mint a felének szóló hadüzenettel. Apropó, hadüzenet: Horn Gyula a következő „vadnyugati” tanácsot adta nemrégiben Gyurcsányéknak, a megszorításokról szólva: „Először lőjél, aztán magyarázkodjál!” Az ember szinte nem hisz a szemének. Most, amikor a kisemberek zsebének teljes kiürítése gőzerővel zajlik egy álszent program nevében, miközben az elkeseredett tömegeket tönkretevőik 1956 „méltó, közös megünneplése” felé terelgetik, nyilvánosságot kap egy mondat, ami - amennyire a jegyzetíró megállapíthatta - visszhangtalan marad. Némi hiánypótlásként ezért leszögezzük: enyhén szólva nem a hőn óhajtott társadalmi megbékélés irányába hat, amikor az ismert politikus, aki karhatal- mista múltját egy vállrándítással intézte el, ma, 2006 őszén akár csak képletesen, szavakban is, de lövetni akar. fúziót, ennek következtében az afrikai cég a szlovákiai sörgyártás negyven százalékából részesül. A további negyvenhárom százalékot a Heine- ken-Slovensko társaság tudhatja magáénak, a maradék tizenhét százalékon pedig a kisebb, regionális sörgyárak osztoznak. Ezek azonban a maláta árának emelkedése miatt sem tudják felvenni a versenyt a külföldi nagyvállalatokkal: a régiónkbeli Nyírágón 1996-ban létesült sörgyár, és három éven át, amíg az alapanyagok megfizethetőek voltak, nyereségesen működött, de aztán nem bírta az iramot és felszámolták, de hasonló helyzetbe került a dunaszerdahelyi, a besztercebányai és a lévai kisüzem is. • Szép Pénzszállító ütközött vonattal Nógrád megye. Diósjenő és Nógrád között az egyik vasúti átjáróban egy pénzszállító autó ütközött össze a vonattal tegnap reggel. Az autó két utasa súlyos sérüléseket szenvedett, őket a váci kórházban ápolják. A vonaton senki sem sérült meg, de kisiklott a motorkocsi, amelynek visszaemelése sokáig tartott. A baleset körülményeit még vizsgálják, de az biztos, hogy a fényjelző működött a vasúti átjáróban. Megvonták a támogatást a sérült gyerekektől is Folytatás az 1. oldalról Az idén azonban az oktatási tárca megvonta a gyártóktól az erre a célra fizetett kiemelt támogatást. Kuknyó János, a speciális könyveket gyártó School Bt. ügyvezető igazgatója drasztikus visszaesésről számolt be a 2006-os eladásokat illetően. Az idén lényegesen kevesebb tankönyvet adtak el az elmúlt évekhez képest, pedig a sérült gyermekek száma nem csökkent. A szakember véleménye szerint a tanárok a magas árak miatt döntöttek úgy, hogy megpróbálják speciális könyvek nélkül megoldani a sérült gyermekek tudásának fejlesztését, ez azonban hosszú távon akár káros is lehet. Bodrogai Tibor, az esztergomi Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatója lapunknak azt mondta: az állami normatívából egyelőre minden gyermeknek tudtak tankönyvet vásárolni, ezeket azonban csak használatra tudják odaadni a diákoknak. Az elmúlt évekhez képest azonban kevesebb fejlesztő kiadványt tudtak rendelni, ezeket is inkább csak a pedagógusok részére, akik ezért a feladatokat más módon végeztetik el a tanulókkal. „A szakiskolai osztályokban sok olyan könyv van, amelyet két évfolyamon keresztül is használnak a gyerekek, ezért nem jelentkezett egyelőre égetően a probléma. Ezen kívül át tudtuk csoportosítani a támogatást az egyes évfolyamok között, de így is sok fejtörést okozott, hogy miből és mennyit rendelhetünk” - mondta az igazgató. • -s -a Vadas: igazgató nélkül maradt a fürdő Az új szauna átadásával egy időben lemondott az ügyvezető Folytatás az 1. oldalról A hozzávetőleg 4,5 millió korona, azaz 34 millió forint ráfordítású, a fedett uszodához hozzáépített létesítmény minden igényt kielégít: a szaunák mellett szociális helyiségek (a mozgássérültek számára külön akadálymentes kialakítással), pihenő és hűtőmedence is található. A két „gőzös kabin” közül az egyik szárazabb, a másik magasabb páratartalommal, de alacsonyabb hőmérsékleten üzemel. Gyetven Miklós úgy véli, hogy a beruházásnak köszönhetően mind a fedett uszoda, mind pedig a Thermal szálló kihasználtsága nőni fog. Az új szolgáltatásért egyébként nem kell külön fizetni, a fedett uszodához kiváltott jeggyel használhatják azt a vendégek. A most lemondott igazgató, aki egyébként decemberig marad a posztján a jövőbéli tervekkel kapcsolatosan szűk szavúan nyilatkozott, mivel azok megvalósítása valószínűleg már nem az ő feladata lesz majd. „Pénteken, év végi hatállyal adA Hídlap már többször is beszámolt a két említett vezető közti ellentétekről: ezek egyike a Vadas 5 millió koronás hitelszükséglete. A képviselőtestület tavaly decemberben jóváhagyta azt, de a párkányi polgármester szerint a fürdő már nem közvetlenül városi vagyon, hanem egy kft „tulajdona”, amelyre a kereskedelmi törvénykönyv szabályai vonatkoznak, így az önkormányzat részéről csak a polgármester hozhat döntéseket. Az önkormányzati törvény alapján a határozat azonban végrehajtható, még abban az esetben is, ha a polgármester nem írja azt alá. tam be a felmondásomat. Úgy érzem, nem becsülték meg a munkámat, sőt Ján Oravec polgármester folyamatosan akadályozott is abban” - nyilatkozta lapunknak Gyetven. A Hídlap a város vezetőjét is megkereste, ám Oravec a mai testületi ülés előtt nem kívánta kommentálni a történteket. • Oravetz-Szép Új jogcímen szedik a vizitdíjat Szlovákia: több helyen illegálisan megvámolják a betegeket Több bejelentés is érkezett a szlovák egészségügyi tárcához: néhány leleményes orvos különböző jogcímen hajtja be betegein a vizitdíj miatti anyagi kiesést. így például Léván, a biztosítók által finanszírozott vércu- korszint méréséért 40-60 koronát kért el egy diabetikus. Tudathasadás Ahogy arról a Hídlap már többször is beszámolt: szeptembertől nem kell fizetni az orvosnál, és a kórházak öt- venkoronás napi ágyhasználatért felszámolt díja is megszűnt Szlovákiában. Ennek ellenére a speciális orvosok szakszervezete arra bíztatta tagjait, szedjék továbbra is a vizitdíjat a pácienseiktől. Az egészségügyi tárca ezért arra szólította fel a betegeket, hogy utasítsák vissza ezt a követelést, és jelezzék azt az egészségügyi intézmények felügyeletével foglalkozó szervezet felé, hogy az eljárhasson az ügyben. A TASR hírügynökségnek Silvia Balázsiková a tárca szóvivője elmondta, hogy egy telefonos és egy elektronikus levélben érkezett bejelentést is kaptak, ezeket már ki is vizsgálták. Egy lévai diabetikus 40-60 koronát kért betegeitől azok vércukorszintjé- nek megállapításáért (ezt a műveletet teljes mértékben fizeti a biztosító), egy trencséni körzeti orvos kémcsőhasználat címén 20 koronát szedett, emellett több pozsonyi rendelőben is húszkoronás receptdíjat számoltak fel. A vizitdíj megszüntetésével sokan nem értettek egyet: elmondásuk szerint az állam nem a megfelelő módon kompenzálja a kiesett összeget. A rendelők éves szinten, forgalmuktól függően 40-100 ezer korona közötti nagyságrendű összeghez jutottak, a kórházak esetében természetesen nagyobb kaliberű summáról van szó. A betegeknek továbbra is fizetniük kell a 20 koronás recept-, a hatvankoronás sürgősségi és fürdődíjat. Az előbbit azonban nem az orvos, hanem a gyógyszertár szedi be! Ezek átalakításához, illetve megszüntetéséhez törvénymódosítás kell, amit a parlament hamarosan jóváhagy. így októbertől a receptdíj is csökkenhet, várhatóan 5 koronát kell majd fizetnünk gyógyszereink kiváltásakor. • Sz.É.
