Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)

2006-09-16 / 184. szám

HÍDLAP • 2006. szeptember 16., szombat www.istergranum.hu Pozsony: újabb olaj a tűzre Miroslav Klimek, szlovák politikus szerint a magyarok birkák Hamis levél Trianonról az ENSZ főügyészének Az interneten terjedő dokumentum egyértelmű hamisítvány Folytatás az 1. oldalról A petícióban többek között a magyar­ellenes támadások elkövetó'inek kézre kerítését, a szlovák kormány Ján Slotától való elhatárolódását követelték, valamint az oktatási tárcától azt kérték, hogy szűnjön meg a magyarellenes szemlélet a szlovákiai oktatásban. Toroczkai Lász­ló, a mozgalom elnöke lapunkat arról tá­jékoztatta: erre egyetlen válasz érkezett szerdán a szlovák Oktatásügyi Miniszté­rium összekötő részlegének igazgatójá­tól. „Remélem, hogy a jövőben óvakod­nak az ilyen ostobaságoktól... Igazodja­nak rendesen a saját nyájukhoz, mert azoknak a birkáknak is több eszük van, mint önöknek.” - áll a válaszlevélben. Az elnök nem kívánt reagálni a levélre, mint mondta: ez is csak minősíti azt a helyzetet, ami most Szlovákiában van. A HVIM mára tervezett pozsonyi tünteté­sét a szlovák hatóságok betiltották, ezért Toroczkai László egyedül fog tiltakozni a szlovák Belügyminisztérium épülete előtt ma délután három órától. A hely­színre tüntetőket - biztonságuk érdeké­ben - nem hív, vátja viszont az újságíró­kat, a média munkatársait, hogy tájékoz­tassa őket arról; miként folytatódik a mozgalom tiltakozási hulláma. Gál Gá­bor ügyvéd lemondását követően mind pártja (MKP), mind pedig a szlovák bel­ügyminiszter úgy döntött, hallgatásba burkolózik Maiina Hedvig ügye kap­csán. „Be akaijuk bizonyítani, hogy a mi részünkről nem politizáljuk át a helyze­tet, azáltal is, hogy nem veszünk részt semmilyen vitaműsorban, ami a diák­lány megveréséről szól. Azt váijuk, hogy lehetővé tegyék a további vizsgálatot, amely kideríti, hogy mi is történt valójá­ban, mivel a mi érdekünk az, hogy kide­rüljön az igazság” - olvasható az MKP állásfoglalásában. Az a panaszlevél, amely az eljárás újbóli megindítását is szorgalmazza, csütörtök estig nem érke­zett meg a főügyészségre. A háromnapos határidő tegnap éjfélkor járt le, ha addig megküldték a szóban forgó iratot, akkor tizenöt napon belül el kell bírálni azt. Polgár Viktor, magyar külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a magyar kormány bízik abban, hogy a diáklány esetében indított vizsgá­lat megnyugtató eredménnyel zárul. „Azt várjuk, hogy minden kétséget kizá­róan eloszoljanak azok a kételyek, ame­lyek az ügyet körüllengik, ez Magyaror­szág és Szlovákia érdeke egyaránt” - kö­zölte Polgár, aki azt is leszögezte, hogy a magyarellenesség nem Nyitrán kezdő­dött, mert már akkor is sokan kifejezték aggodalmukat, amikor még csak sejteni lehetett, hogy egy, „az európai normákat nem mindenben osztó” párt kerül be a pozsonyi kormánykoalícióba. • Szép, Pálovics L A P ( S Z ) É L Kocsis L. Mihály ______________________________ R ejtély (avagy miért?) Miért? Ezt hajtogatta Kovács Erzsi énekesnő a szerda esti dokumen­tumfilmben (Duna Tv), amely egy régi, tragikus történetet elevení­tett fel. Ötvenöt éve történt, azt hinnők, hogy ennyi idő alatt lehetsé­ges a felejtés, de nem. Hiszen halállal végződött, az egykori kedves halálával, mégpedig erőszakos halállal, ami (talán) a legrosszabb. És mert a (máig!) velünk élő történelem volt a... tettes. A tettes, tette­sek természetesen emberek voltak - egy embertelen korban. Ahol (szavakban) a legfőbb érték volt az ember, de ahol semmit sem ért az emberi élet. Röviden összefoglalva: 1950-ben megismerkedik egymással egy szép fiatalasszony (Kovács Erzsi) és egy ereje teljében levő kiváló labda­rúgó (Szűcs Sándor), szép szerelem szövődik közöttük, ámde a ro­mánc nem felhőtlen, hiszen mindketten kötelékben élnek, ráadásul Szűcs két kis gyermekkel (akiket imád). És (közben) körülöttük az egyre kegyetlenebb magyar élet. Van-e ebből kitörés? A focista az Újpest (akkor már a Belügyminisztérium csapataként: Dózsa) játékosa, szókimondó, egyenes ember - az ilyent nagyon nem szerették abban az időben, még akkor sem, ha különben kiváló spor­toló volt. Amúgy is egyre több játékost vonz a külföldi karrier lehe­tősége, sokan távoznak az országból, sokan csak szeretnének, vala­hogy meg kellene ezt a folyamatot állítani. Aztán hogy miért éppen Szűcsöt választják ki a „szerepre”, arra, hogy rajta keresztül - úgymond - példát statuáljanak, hogy ráijessze­nek a focista társadalomra (elvegyék a játékosok kedvét a „hazaáru­lástól”), erre nézvést csak találgatni lehet. Talán jó alanynak bizo­nyult, talán éppen emberi egyénisége és kivívott pozíciója tette rá al­kalmassá. Ha egy Szűccsel is így el tudnak bánni, akkor mit szóljon egy nála jelentéktelenebb figura?! Akárhogy is, egy hivatásos provokátor ráveszi a párt a disszidálásra (akkoriban így hívták), sőt arra is, hogy a (játékosként, hivatalból) főhadnagyi rangban levő labdarúgó a fegyverét is magával vigye az útra. A többi „rutin” munka. Egészen a négyéves börtönbüntetésig » (Kovács Erzsi) és az akasztófáig (Szűcs Sándor). Iszonyú történet. Nem csodálható, hogy a művésznő nem tud szaba­dulni az emlékétől. Miért, miért, miért? Elcsukló hangon egyre csak ezt kérdezi. De kitől? És ki fog válaszolni neki? A provokátorral (állítólag Kovácsnak hívták; minden diktatúrának megvannak a kovácsai) később, a börtönből szabadulván többször is találkozik, véletlenül. De a hatóság embere egyáltalán nincs „megil- letődve” életben maradt áldozatától. Sőt! Előbb pénzt kínál neki (kárpótlásul), majd (hogy nem fogadja el), megfenyegeti. Ó fenye­get! És teheti. Tehette. Tettéért sem neki, sem másoknak (a történet szintúgy ismertté vált szereplőinek) nem kell felelnie. Sem akkor, sem később, a diktatúra bukása után. Kérdés lehet. Válasz nincs. Miért? Rejtély - felel rá Kovács Erzsi egyik slágere. A magyar élet még mindig tele van temetetlen halottakkal. Folytatás az 1. oldalról Tartalmában történelmi tényeket, nemzetközi jogi cikkelyeket, és törté­nelmi személyektől vett idézeteket so­rakoztat fel amellett, hogy a trianoni szerződés érvénytelen, és egy nemzet­közi vizsgálóbizottság felállítását kéri a főügyésztől. Ablonczy Balázs törté­nész, a Teleki László Intézet Közép- Európai Tanulmányok Központjának tudományos munkatársa már első fel­bukkanásakor megvizsgálta az iro­mányt, és több következtetést is levont annak alapos áttanulmányozása után. Ezek között szerepel, hogy az állítóla­gos intézet csak magyar honlapokon szerepel a világhálón, és a Vatikán hi­vatalos honlapja sem tud róla, sőt II. János Pál egyik enciklikája és aposto­li levele sem említi. Ablonczy szerint a szöveg magyar szerző műve, olyané, aki nem jogász és nem is történész, hi­ányoznak ugyanis a különböző nem­zetközi egyezményekre vonatkozó utalások és az ENSZ Alapokmányá­nak kitételei. Az ismeretlen szerző összemossa a trianoni és a párizsi bé­keszerződést a jóvátételek összegét te­kintve. A hivatkozott „külföldi politi­kusok” Ablonczy szerint megerősítik a magyar szerzőség gyanúját: mind­egyikük idézetei a különböző magyar revíziós albumok rendszeres szerep­lői. Az iromány ráadásul részletesen taglalja a haditengerészet kárát, holott a közös osztrák-magyar flotta sorsáról nem a trianoni szerződés rendelkezett, hanem azt még az osztrák-magyar hadvezetőség adta idegen kezekbe. Mindezen érveket felsorakoztatva a történész szerint az irat egyértelműen hamisítvány és a klasszikus legenda­képző mechanizmus - jelen esetben igen káros - terméke. • P. K. Csomagolhat a hazai idegenforgalom? Összeroppan a magyar turizmus a megszorítások miatt A Gyurcsány-csomag intézkedései duplán szenvedik el a turisztikai és a vendéglátóipar: a vállalkozásokat sújtó terhek megnehezítik gazdálkodásukat, ugyanakkor vendégeiket is elveszítik, mivel a több fizetnivaló és az alacso­nyabb bérek miatt legelőször az étte­remről és az utazásról mondanak le. Az egyik legjelentősebb hazai szak­lap, a Turizmus Panoráma legutóbbi számában átfogóan foglalkozik a már bevezetett, illetve a január elsejétől életbelépő új törvények hatásaival a szállodák, utazási irodák és a vendéglátóipari üzletek gazdálkodá­sára. A Hídlap a szakma általános vé­leményének és aggályainak összefog­lalása mellett a helyi szakemberek ta­pasztalataira is kíváncsi volt. Csak a külföldi tulajdonú vállalatok élik túl? A szállodák és vendéglátóhelyek gazdálkodására a megszorítások min­den egyes intézkedése egyenként is „végzetes” terhet mér. Az általános forgalmi adó 15-ről 20 százalékra va­ló megemelése a szálláshelyi és étter­mi szolgáltatásokra is vonatkozik. Az energiaköltségen aligha lehet spórol­ni, hiszen főzni, fűteni, hűteni és vilá­gítani kell, másképpen nem jönnének a vendégek, és a megemelt árú alap­anyagot is be kell szerezni, még akkor is, ha az eladási árban az emelés nem érvényesíthető. Az alkalmazottak után magasabb járulékot kell fizetni, mi­közben a dolgozók az egészségbizto­sítási és a munkavállalói járulék növe­lése miatt kevesebbet kapnak kézhez. Ember István, a Hotel Esztergomot üzemeltető társaság igazgatója lapunk megkeresésére elmondta, hogy az áfa emelése ellenére a szakma legtöbb képviselőjéhez hasonlóan nem emel­tek szobaárat, hiszen a magasabb költ­ségeket nem tűmé el a piac, így in­kább „lenyelik” a különbözetet. Az esztergomi szálloda vezetője úgy fo­galmazott, hogy várakozó állásponton vannak. Mint elmondta, a kisebb for­galmú téli hónapokban valószínűleg nem tudják majd elkerülni a létszám- leépítést, és lehet, hogy az éttermet is bezárják majd időszakosan. A vállal­kozás jövője a forgalomtól függ, ám a fizetőképes kereslet csökkenésével e téren sem számíthatnak sok jóra. Em­ber István úgy véli: az intézkedések a feketegazdaság további virágzásához vezetnek majd, ezzel épp a kormány szándékával ellentétes hatást idéznek elő. A szakember szerint a kisebb szál­láshelyek a túlélésük érdekében még inkább „feketén” fogadják majd ven­dégeiket, alkalmazottaikat pedig rész- munkaidőben jelentik be. Az igazgató emlékeztetett végül a közelmúltban bevezetni próbált, standolással kap­csolatos szabályozásra és azt mondta: lehet, hogy a gyakorlatban ez a cso­mag is megbukik majd. A Turizmus Panoráma által meg­kérdezett szakemberek úgy nyilatkoz­tak: a helyzet enyhítésére nincs még konkrét megoldás, kizárólag a haté­konyság további növelésével lehetne kompenzálni a csomagban kapott ter­heket, amelybe sajnos az egyébként különösen élőmunka-igényes ágaza­tokban az elbocsátások is beletartoz­nak. A túlélésre csak azoknak, van esélye, ahol az árrésbe „belefér” a többletköltség, vagy ahol a vendégek elviselik az áremelést, azaz a szállo­daláncokhoz tartozó, magasabb kate­góriájú — többnyire a külföldi tőkét erősítő - hotelek és éttermek. A kár­vallottak, mint mindig, ismét a ma­gyar tulajdonú, vidéki, családi- és kis­vállalkozások lesznek. A szolidaritási különadó és a társa­sági elvárt adó terheit ráadásul még nem is érzik bőrükön a vállalkozások, de azt már tudják: az elvárt adó külö­nösen sújtja majd az ágazatot. Az új adónemet ugyanis a nettó árbevétel után szabják majd ki, a tényleges eredménytől függetlenül. Az új adó alapjául szolgáló nettó árbevételt le­hetne ugyan csökkenteni az eladott áru beszerzési értékével, a szállodai szolgáltatásoknál azonban ilyen gya­korlatilag nincs, az adó alapja tehát meg fog egyezni a bruttó árbevétellel. Az intézkedések bevezetése az ide­genforgalom és a vendéglátás számá­ra azért fájó, mert a kormány úgy kommunikálta: a turizmust kiemelt ágazatként kezelik majd, ám eddig egyetlen erre utaló jogszabályterve­zet, illetve döntés nem született. Az utazási irodák helyzete is kilátástalan Az utazási irodák első „ránézésre” nincsenek akkora bajban, mint a szál­lodák és az éttermek, hiszen kevesebb alkalmazottal dolgoznak, alapanyagra nem kell költeniük, és az energiakölt­ségük is lényegesen alacsonyabb. Ugyanakkor a költségek általános emelkedése, a szintén igazságtalanul kiszabott elvárt adó és az egyéb ter­hek miatt több kisebb cég juthat a csőd szélére. Pócsik György az esz­tergomi Gran Tours utazási iroda ve­zetője a Hídlapnak elmondta: a forint gyenge árfolyama miatti áremelkedés már a megszorítások bevezetése előtt érzékenyen érintette a szakmát. A külföldi szálláshelyekért és az ellátá­sért, valamint az üzemanyagárak emelkedése miatt a repülőjegyekért már idén nyáron is mélyebben a zse­bükbe kellett nyúlniuk a nyaralóknak, és már több visszajáró vendég nyilat­kozott úgy, hogy jövőre nem utaznak már. A szakember rámutatott: a be­utaztatásban nem jelentene hátrányt a gyenge forint, ám a rendkívül magas árak miatt félő, hogy hazánk helyett más úti célt választanak a turisták. Az utazási irodák esetében is a munka­erő-elbocsátás tűnik a legjárhatóbb útnak, hiszen a tevékenység jellegé­ből adódóan másként nem lehet „ha­tékonyságot” növelni. • Gábor Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom