Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)
2006-09-16 / 184. szám
HÍDLAP • 2006. szeptember 16., szombat www.istergranum.hu Pozsony: újabb olaj a tűzre Miroslav Klimek, szlovák politikus szerint a magyarok birkák Hamis levél Trianonról az ENSZ főügyészének Az interneten terjedő dokumentum egyértelmű hamisítvány Folytatás az 1. oldalról A petícióban többek között a magyarellenes támadások elkövetó'inek kézre kerítését, a szlovák kormány Ján Slotától való elhatárolódását követelték, valamint az oktatási tárcától azt kérték, hogy szűnjön meg a magyarellenes szemlélet a szlovákiai oktatásban. Toroczkai László, a mozgalom elnöke lapunkat arról tájékoztatta: erre egyetlen válasz érkezett szerdán a szlovák Oktatásügyi Minisztérium összekötő részlegének igazgatójától. „Remélem, hogy a jövőben óvakodnak az ilyen ostobaságoktól... Igazodjanak rendesen a saját nyájukhoz, mert azoknak a birkáknak is több eszük van, mint önöknek.” - áll a válaszlevélben. Az elnök nem kívánt reagálni a levélre, mint mondta: ez is csak minősíti azt a helyzetet, ami most Szlovákiában van. A HVIM mára tervezett pozsonyi tüntetését a szlovák hatóságok betiltották, ezért Toroczkai László egyedül fog tiltakozni a szlovák Belügyminisztérium épülete előtt ma délután három órától. A helyszínre tüntetőket - biztonságuk érdekében - nem hív, vátja viszont az újságírókat, a média munkatársait, hogy tájékoztassa őket arról; miként folytatódik a mozgalom tiltakozási hulláma. Gál Gábor ügyvéd lemondását követően mind pártja (MKP), mind pedig a szlovák belügyminiszter úgy döntött, hallgatásba burkolózik Maiina Hedvig ügye kapcsán. „Be akaijuk bizonyítani, hogy a mi részünkről nem politizáljuk át a helyzetet, azáltal is, hogy nem veszünk részt semmilyen vitaműsorban, ami a diáklány megveréséről szól. Azt váijuk, hogy lehetővé tegyék a további vizsgálatot, amely kideríti, hogy mi is történt valójában, mivel a mi érdekünk az, hogy kiderüljön az igazság” - olvasható az MKP állásfoglalásában. Az a panaszlevél, amely az eljárás újbóli megindítását is szorgalmazza, csütörtök estig nem érkezett meg a főügyészségre. A háromnapos határidő tegnap éjfélkor járt le, ha addig megküldték a szóban forgó iratot, akkor tizenöt napon belül el kell bírálni azt. Polgár Viktor, magyar külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a magyar kormány bízik abban, hogy a diáklány esetében indított vizsgálat megnyugtató eredménnyel zárul. „Azt várjuk, hogy minden kétséget kizáróan eloszoljanak azok a kételyek, amelyek az ügyet körüllengik, ez Magyarország és Szlovákia érdeke egyaránt” - közölte Polgár, aki azt is leszögezte, hogy a magyarellenesség nem Nyitrán kezdődött, mert már akkor is sokan kifejezték aggodalmukat, amikor még csak sejteni lehetett, hogy egy, „az európai normákat nem mindenben osztó” párt kerül be a pozsonyi kormánykoalícióba. • Szép, Pálovics L A P ( S Z ) É L Kocsis L. Mihály ______________________________ R ejtély (avagy miért?) Miért? Ezt hajtogatta Kovács Erzsi énekesnő a szerda esti dokumentumfilmben (Duna Tv), amely egy régi, tragikus történetet elevenített fel. Ötvenöt éve történt, azt hinnők, hogy ennyi idő alatt lehetséges a felejtés, de nem. Hiszen halállal végződött, az egykori kedves halálával, mégpedig erőszakos halállal, ami (talán) a legrosszabb. És mert a (máig!) velünk élő történelem volt a... tettes. A tettes, tettesek természetesen emberek voltak - egy embertelen korban. Ahol (szavakban) a legfőbb érték volt az ember, de ahol semmit sem ért az emberi élet. Röviden összefoglalva: 1950-ben megismerkedik egymással egy szép fiatalasszony (Kovács Erzsi) és egy ereje teljében levő kiváló labdarúgó (Szűcs Sándor), szép szerelem szövődik közöttük, ámde a románc nem felhőtlen, hiszen mindketten kötelékben élnek, ráadásul Szűcs két kis gyermekkel (akiket imád). És (közben) körülöttük az egyre kegyetlenebb magyar élet. Van-e ebből kitörés? A focista az Újpest (akkor már a Belügyminisztérium csapataként: Dózsa) játékosa, szókimondó, egyenes ember - az ilyent nagyon nem szerették abban az időben, még akkor sem, ha különben kiváló sportoló volt. Amúgy is egyre több játékost vonz a külföldi karrier lehetősége, sokan távoznak az országból, sokan csak szeretnének, valahogy meg kellene ezt a folyamatot állítani. Aztán hogy miért éppen Szűcsöt választják ki a „szerepre”, arra, hogy rajta keresztül - úgymond - példát statuáljanak, hogy ráijesszenek a focista társadalomra (elvegyék a játékosok kedvét a „hazaárulástól”), erre nézvést csak találgatni lehet. Talán jó alanynak bizonyult, talán éppen emberi egyénisége és kivívott pozíciója tette rá alkalmassá. Ha egy Szűccsel is így el tudnak bánni, akkor mit szóljon egy nála jelentéktelenebb figura?! Akárhogy is, egy hivatásos provokátor ráveszi a párt a disszidálásra (akkoriban így hívták), sőt arra is, hogy a (játékosként, hivatalból) főhadnagyi rangban levő labdarúgó a fegyverét is magával vigye az útra. A többi „rutin” munka. Egészen a négyéves börtönbüntetésig » (Kovács Erzsi) és az akasztófáig (Szűcs Sándor). Iszonyú történet. Nem csodálható, hogy a művésznő nem tud szabadulni az emlékétől. Miért, miért, miért? Elcsukló hangon egyre csak ezt kérdezi. De kitől? És ki fog válaszolni neki? A provokátorral (állítólag Kovácsnak hívták; minden diktatúrának megvannak a kovácsai) később, a börtönből szabadulván többször is találkozik, véletlenül. De a hatóság embere egyáltalán nincs „megil- letődve” életben maradt áldozatától. Sőt! Előbb pénzt kínál neki (kárpótlásul), majd (hogy nem fogadja el), megfenyegeti. Ó fenyeget! És teheti. Tehette. Tettéért sem neki, sem másoknak (a történet szintúgy ismertté vált szereplőinek) nem kell felelnie. Sem akkor, sem később, a diktatúra bukása után. Kérdés lehet. Válasz nincs. Miért? Rejtély - felel rá Kovács Erzsi egyik slágere. A magyar élet még mindig tele van temetetlen halottakkal. Folytatás az 1. oldalról Tartalmában történelmi tényeket, nemzetközi jogi cikkelyeket, és történelmi személyektől vett idézeteket sorakoztat fel amellett, hogy a trianoni szerződés érvénytelen, és egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását kéri a főügyésztől. Ablonczy Balázs történész, a Teleki László Intézet Közép- Európai Tanulmányok Központjának tudományos munkatársa már első felbukkanásakor megvizsgálta az irományt, és több következtetést is levont annak alapos áttanulmányozása után. Ezek között szerepel, hogy az állítólagos intézet csak magyar honlapokon szerepel a világhálón, és a Vatikán hivatalos honlapja sem tud róla, sőt II. János Pál egyik enciklikája és apostoli levele sem említi. Ablonczy szerint a szöveg magyar szerző műve, olyané, aki nem jogász és nem is történész, hiányoznak ugyanis a különböző nemzetközi egyezményekre vonatkozó utalások és az ENSZ Alapokmányának kitételei. Az ismeretlen szerző összemossa a trianoni és a párizsi békeszerződést a jóvátételek összegét tekintve. A hivatkozott „külföldi politikusok” Ablonczy szerint megerősítik a magyar szerzőség gyanúját: mindegyikük idézetei a különböző magyar revíziós albumok rendszeres szereplői. Az iromány ráadásul részletesen taglalja a haditengerészet kárát, holott a közös osztrák-magyar flotta sorsáról nem a trianoni szerződés rendelkezett, hanem azt még az osztrák-magyar hadvezetőség adta idegen kezekbe. Mindezen érveket felsorakoztatva a történész szerint az irat egyértelműen hamisítvány és a klasszikus legendaképző mechanizmus - jelen esetben igen káros - terméke. • P. K. Csomagolhat a hazai idegenforgalom? Összeroppan a magyar turizmus a megszorítások miatt A Gyurcsány-csomag intézkedései duplán szenvedik el a turisztikai és a vendéglátóipar: a vállalkozásokat sújtó terhek megnehezítik gazdálkodásukat, ugyanakkor vendégeiket is elveszítik, mivel a több fizetnivaló és az alacsonyabb bérek miatt legelőször az étteremről és az utazásról mondanak le. Az egyik legjelentősebb hazai szaklap, a Turizmus Panoráma legutóbbi számában átfogóan foglalkozik a már bevezetett, illetve a január elsejétől életbelépő új törvények hatásaival a szállodák, utazási irodák és a vendéglátóipari üzletek gazdálkodására. A Hídlap a szakma általános véleményének és aggályainak összefoglalása mellett a helyi szakemberek tapasztalataira is kíváncsi volt. Csak a külföldi tulajdonú vállalatok élik túl? A szállodák és vendéglátóhelyek gazdálkodására a megszorítások minden egyes intézkedése egyenként is „végzetes” terhet mér. Az általános forgalmi adó 15-ről 20 százalékra való megemelése a szálláshelyi és éttermi szolgáltatásokra is vonatkozik. Az energiaköltségen aligha lehet spórolni, hiszen főzni, fűteni, hűteni és világítani kell, másképpen nem jönnének a vendégek, és a megemelt árú alapanyagot is be kell szerezni, még akkor is, ha az eladási árban az emelés nem érvényesíthető. Az alkalmazottak után magasabb járulékot kell fizetni, miközben a dolgozók az egészségbiztosítási és a munkavállalói járulék növelése miatt kevesebbet kapnak kézhez. Ember István, a Hotel Esztergomot üzemeltető társaság igazgatója lapunk megkeresésére elmondta, hogy az áfa emelése ellenére a szakma legtöbb képviselőjéhez hasonlóan nem emeltek szobaárat, hiszen a magasabb költségeket nem tűmé el a piac, így inkább „lenyelik” a különbözetet. Az esztergomi szálloda vezetője úgy fogalmazott, hogy várakozó állásponton vannak. Mint elmondta, a kisebb forgalmú téli hónapokban valószínűleg nem tudják majd elkerülni a létszám- leépítést, és lehet, hogy az éttermet is bezárják majd időszakosan. A vállalkozás jövője a forgalomtól függ, ám a fizetőképes kereslet csökkenésével e téren sem számíthatnak sok jóra. Ember István úgy véli: az intézkedések a feketegazdaság további virágzásához vezetnek majd, ezzel épp a kormány szándékával ellentétes hatást idéznek elő. A szakember szerint a kisebb szálláshelyek a túlélésük érdekében még inkább „feketén” fogadják majd vendégeiket, alkalmazottaikat pedig rész- munkaidőben jelentik be. Az igazgató emlékeztetett végül a közelmúltban bevezetni próbált, standolással kapcsolatos szabályozásra és azt mondta: lehet, hogy a gyakorlatban ez a csomag is megbukik majd. A Turizmus Panoráma által megkérdezett szakemberek úgy nyilatkoztak: a helyzet enyhítésére nincs még konkrét megoldás, kizárólag a hatékonyság további növelésével lehetne kompenzálni a csomagban kapott terheket, amelybe sajnos az egyébként különösen élőmunka-igényes ágazatokban az elbocsátások is beletartoznak. A túlélésre csak azoknak, van esélye, ahol az árrésbe „belefér” a többletköltség, vagy ahol a vendégek elviselik az áremelést, azaz a szállodaláncokhoz tartozó, magasabb kategóriájú — többnyire a külföldi tőkét erősítő - hotelek és éttermek. A kárvallottak, mint mindig, ismét a magyar tulajdonú, vidéki, családi- és kisvállalkozások lesznek. A szolidaritási különadó és a társasági elvárt adó terheit ráadásul még nem is érzik bőrükön a vállalkozások, de azt már tudják: az elvárt adó különösen sújtja majd az ágazatot. Az új adónemet ugyanis a nettó árbevétel után szabják majd ki, a tényleges eredménytől függetlenül. Az új adó alapjául szolgáló nettó árbevételt lehetne ugyan csökkenteni az eladott áru beszerzési értékével, a szállodai szolgáltatásoknál azonban ilyen gyakorlatilag nincs, az adó alapja tehát meg fog egyezni a bruttó árbevétellel. Az intézkedések bevezetése az idegenforgalom és a vendéglátás számára azért fájó, mert a kormány úgy kommunikálta: a turizmust kiemelt ágazatként kezelik majd, ám eddig egyetlen erre utaló jogszabálytervezet, illetve döntés nem született. Az utazási irodák helyzete is kilátástalan Az utazási irodák első „ránézésre” nincsenek akkora bajban, mint a szállodák és az éttermek, hiszen kevesebb alkalmazottal dolgoznak, alapanyagra nem kell költeniük, és az energiaköltségük is lényegesen alacsonyabb. Ugyanakkor a költségek általános emelkedése, a szintén igazságtalanul kiszabott elvárt adó és az egyéb terhek miatt több kisebb cég juthat a csőd szélére. Pócsik György az esztergomi Gran Tours utazási iroda vezetője a Hídlapnak elmondta: a forint gyenge árfolyama miatti áremelkedés már a megszorítások bevezetése előtt érzékenyen érintette a szakmát. A külföldi szálláshelyekért és az ellátásért, valamint az üzemanyagárak emelkedése miatt a repülőjegyekért már idén nyáron is mélyebben a zsebükbe kellett nyúlniuk a nyaralóknak, és már több visszajáró vendég nyilatkozott úgy, hogy jövőre nem utaznak már. A szakember rámutatott: a beutaztatásban nem jelentene hátrányt a gyenge forint, ám a rendkívül magas árak miatt félő, hogy hazánk helyett más úti célt választanak a turisták. Az utazási irodák esetében is a munkaerő-elbocsátás tűnik a legjárhatóbb útnak, hiszen a tevékenység jellegéből adódóan másként nem lehet „hatékonyságot” növelni. • Gábor Éva
