Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)

2006-08-19 / 164. szám

hídlapmagazin 2006. augusztus 19., szombat • HÍDLAP III En a fővárosban lettem esztergomivá Három évvel ezelőtt érkezett Esztergomba, ahol az Esztergo­mi Klubszínpad, a Dobo-gó Szín­pad darabjaiban játszott, és az esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Házban szervezett di­ákszínpadot. Színészi ambíciói az elmúlt évben Budapestre űz­ték, ahol színi iskola és remek lehetőségnek mondható reklám- filmes szereplés, valamint min­dent felülmúló kiugrásnak ígér­kező nagymozifilmes epizódsze­rep várta Szalay Álmost.- Talán nem járunk messze az igaz­ságtól, ha azt mondjuk, hogy a filmen dolgozó stáb bármely tagjának kivéte­les nagy örömöt és lehetőséget jelent, hogy a Szabadság, szerelem című 1956-os forradalomról szóló produk­cióban részt vehet. Te pályád legele­jén vagy, és máris játszhattál ebben a fűmben, melynek producere a magyar származású Andy Vájná. Hogy kerül­tél ebbe a csapatba ?- Ez abból a szerencséből adódott, hogy az az ügynökség kapta meg ezt a munkát, amelyiknél regisztráltam ma­gam, mint tanulóéveiben lévő színész­nek vágyó fiatal. Természetesen a fő­szereplőkről más módon, hosszas ke­resés után döntöttek a film készítői. Szóval behívtak a szereplőválogatásra, ahol az első keresett karakterre nem feleltem meg, de adódott egy másik szerep ugyanebben a produkcióban, és arra beválogattak.- Mi a szereped a filmben?- Goda Kriszta, a film rendezője kö­rülbelül tíz fiút keresett a forgatásra olyan forradalmároknak, akik a két fő­szereplő, Dobó Kata és Fenyő Iván ál­tal megformált két személy körül van­nak számos jelenetben. Sokat vett így minket a kamera és természetesen szö­veges feladatunk is volt.- Akkor ez epizódszerepnek számít számodra ?- Igen, mondhatjuk így is, bár néha úgy éreztük, úgy éreztem, hogy sta­tisztálunk. Ugyanakkor azok a jele­netek, ahol futunk, zászlóval me­gyünk, a végső változatban már lát­ható értelmet nyertek, ekkor láttam, hogy ezeknél a jeleneteknél is sokkal többről van itt szó, mint statisztálás- ról. A stáb is egyértelműen színész­ként kezelt minket.- Említsük meg a legfontosabb al­kotókat, akikkel nap, mint nap együtt dolgoztál ebben a produkcióban.- Elsősorban Andy Vajnát említe­ném, a magyar származású holly­woodi producert. Vájná egy rendkí­vül tevékeny, minden jelenetnél aktí­van részt vevő producer volt. Goda Kriszta, a film rendezője egy kicsit hűvös egyéniség, de rögtön hozzáte­szem, hogy emellett egy végtelenül aranyos és intelligens nő. Gyakorlati­lag ugyanez mondható el a női fősze­repben tündöklő Dobó Katáról, aki egy rendkívül közvetlen kolléganő volt, akivel a munka kezdetekor pu­szival köszöntöttük egymást. Nagyon fontos megemlíteni még a stáb két amerikai tagját. Az egyik Michael Bennet, aki talán a tengerentúlon Vajnánál is híresebb és felkapottabb. O volt az úgynevezett second unit, azaz B-stáb vezető operatőre, akinek olyan filmekhez köthető a neve, mint az itthon is közkedvelt Helyszínelők sorozat. Abban a produkcióban ő volt a teljes széria vezető operatőre, illet­ve ő találta ki a sorozat látványvilá­gát is. A másik fontos hollywood-i szakember Vic Armstrong volt, aki a világ egyik legjobb akciórendezője. Számtalan filmben dolgozott, ilyen volt például a James Bond-széria, a Charlie angyalai, az Indiana Jones vagy a a Rambo-filmek. Ő annyira nagy öregje az amerikai filmes szak­mának, hogy az első Superman-mo- ziban statiszta koordinátorként dol­gozott.- Az, hogy egy ilyen filmben szere­peltél, előrébb segít a színházművé­szeti tanulmányaidban, illetve köze­lebb hozhat színházi szerződésekhez?- Én ezt úgy látom, hogy jelenleg kétféle nagy színházi elképzelés van Budapesten. Az egyik szerint az „el­vont darabokat bemutató pinceszínhá­zak jelentik a mindent és a többi, a nagy színházak az tré”. A másik irányzat pedig minden színészi fel­adatot annak fogad el, ami, tehát akár egy reklámfilmben is hajlandó részt venni. Egyrészt mivel erős a sznobiz­mus, egy „kommersz” moziban való részvétel minden, csak nem előny egy színháznál. Arról nem beszélve, hogy még végzett, diplomás színészek is nehezen kerülnek színházhoz, úgy­hogy a közeljövőben ettől nem kell félnem...- Te melyik változatra predesztinál­nád magad ebben a mostani helyzet­ben?- Azt hiszem, így huszonhárom évesen azért már kijelenthetem, hogy döntöttem, én az utóbbit választom. Az a néző, aki ezerötszáz forintot adott, hogy megnézze az adott pro­dukciót, akkor legalább elejétől a vé­géig értse a látottakat. Ettől még nem kell, hogy ez a film egyszerű legyen, lehet benne nagyon komoly szimboli­karendszer és minden, amitől ez az egész még művészet...- Viszonylag hosszabb ideig voltál tartósan Esztergomban, több színját­szó kör aktív tagja. Milyen itt szerzett tapasztalatok segítettek a budapesti munkáidban?- Ezer és egy dolgot tanultam a két esztergomi színpadnál. Rögtön hadd tegyem hozzá, hogy most, hogy már össze tudom hasonlítani a főváros és a vidék emberanyagát, meg kell, hogy állapítsam, hogy vidéken is éppen olyan jó, ha nem jobb szakemberek vannak, mint Budapesten. A pesti, vagy Pestre felkerülő emberben talán több a becsvágy, de ez ugye nem a te­hetség fokmérője, hanem valami egé­szen másé. Kicsit belelátva, belekós­tolva ebbe a közegbe, nagyon sok olyan helyzetet láttam, mikor kiderült, hogy az emberek egy része tényleg bármit megadna azért, hogy a szó rossz értelmébe véve „sztár” legyen. Ez a lelki deformáció vidéken nincs és ez érték, ez Esztergomban is egyfajta nyugodtságot adott. Ez annyira fontos számomra, hogy szeretném a Dobo-gó Színpadon Esztergomban folytatni a színjátszást, párhuzamosan a fővárosi ténykedésemmel. Ez a kisváros na­gyon fontos az életemben, amikor leg­utóbb egy napra visszatértem ide, ren­desen meghatódtam. És bár nem szü­lővárosom, de lényeges számomra Esztergom, az ott található nyugalom és azok a helyek, ahová sokat jártam szórakozni, dolgozni, tanulni. Most, hogy nem vidéken élek, mégsem va­gyok „budapesti”, sőt, úgy érzem, én a fővárosban lettem esztergomivá. • Pöltl „Oxi” Zoltán Nordic Walking - a botos gyaloglás Bár a Nordic Walking több mint ötven éve létező moz­gásforma, csak az elmúlt időszakban vált divatos sporttá. Hazánkban is egyre gyakrabban látni olyan „csodabo­garakat”, akik hosszú botokkal - síléc nélkül - tempó­san gyalogolnak. A Budapest Sportiroda tavasz óta nép­szerűsíti a sportágat futóversenyein. A Nordic Walking Finnországból ered, ahol eredetileg sífutók és biat­lonisták űzték a hómentes, nyári időszakban, hogy ne veszítsék el téli csúcs­formájukat. Sokáig meg is maradt „északi gyaloglásnak”, míg nem a kilenc­venes évek végén orvosok és fitnesz szakemberek felismerték áldásos életta­ni hatásait, és sportszergyártó cégekkel együttműködve megteremtették az egyetlen olyan sportágat, amit kivétel nélkül bárki űzhet, és amelynek ezáltal felbecsülhetetlen szerepe van a betegségek megelőzésében, és az egészséges életmód minél szélesebb körben való elterjedésében. A Nordic Walking gyakorlásához nem szükséges más, csak egy ergonomikus kialakítású, csuklóhurokkal ellátott, alumíniumból, vagy car- bon-üvegszál keverékből készült speciális bot, melynek hossza akkor ideális, ha a testmagasság 68 százalékával egyenlő. Hazánkban még nem olyan egy­szerű a botok beszerzése, de a sportág terjedésével egyidejűleg várhatóan a nagy hazai áruházláncok is meglátják benne az üzletet, és elkezdik forgal­mazni a különböző minőségű és árfekvésű botokat, melyek ára néhány ezer forinttól akár százezer forintig is terjedhet. A botokkal való gyaloglás technikáját képzett oktató segítségével néhány óra alatt el lehet sajátítani. A hétköznapi gyaloglástól való legszembetűnőbb különbség a botok használatából adódik: a karok és a lábak ellentétes mozgá­sa dinamikusabbá válik, a lépések hosszabbak lesznek, a kar jobban dolgozik. A Nordic Walking nemcsak a lábak izmait, hanem a felsőtestet is, a test ösz- szes izmának 90 százalékát megmozgatja, miközben a szervezet az egyszerű gyaloglásnál 20-46 százalékkal több energiát éget el. Aki Nordic Walkingra szánja rá magát, először is az úgynevezett átlós alap­lépést kell elsajátítania, amely egyszerűbb, mint gondolnánk: a bal bot a jobb sarok földet érésével egy időben érinti a talajt és fordítva. Az erőteljes leszú- rását követően a kar hátralendül, a botot csak a kézre erősített pánt tartja, amit előrelendüléskor markolunk meg újra, dolgoztatva ezzel a kar, a hát, a váll és a mell izmait. A helyesen végzett gyaloglás során a törzs alsó és felső része ellentétes irányba fordul, amely a törzs középső részének izomcsoportjait mozgatja meg. A Nordic Walking pozitív élettani hatásait tudományos kutatások is bizo­nyítják. Gyógyszerként ható jó tulajdonságait hosszasan lehet sorolni: jótéko­nyan hat a vércukor- és vérzsír értékek alakulására, a kedélyállapotra, kedve­zően befolyásolja a szívmunkát és a vérkeringést, csökkenti a zsírtömeget és a súlyfelesleget. Mivel az egész csontváz terhelés, illetve erősítés alatt áll, így a csontritkulás megelőzésében is kiemelt jelentősége van, de emellett javítja az egyensúlyérzéket, a testtartást, megszünteti a nyak-, hát-, vállfájást, izom­feszültséget, mindezt úgy, hogy nem terheli az Ízületeket. További előnye, hogy nemcsak egészségesek, fiatalok és átlagos testalkatúak kezdhetik el, ha­nem azok is, akik bizonyos egészségügyi problémákkal, súlyfelesleggel küz­denek, nem megfelelő fizikai kondícióban vannak, betegségből, sérülésből lá­badoznak, vagy éppen kisbabát várnak. Magyarországon a Balatonkenesén élő Galambos László honosította meg a sportágat, aki feleségével együtt Nordic Walking oktatókat is képez. A szak­ember képviseli hazánkban a 2001-ben megalakult Nemzetközi Nordic Walking Szövetséget (INWA), most pedig éppen a magyar szövetség megala­kításán fáradozik. A legjelentősebb hazai tömegsportszervező vállalat, a Bu­dapest Sportiroda a nagyobb utcai futóversenyeken évek óta indít gyalogló versenyszámokat, melynek célja az, hogy a futóversenyre kísérőként, vagy nézőként érkezőket is megmozgassák egy néhány kilométeres séta erejéig. Ennek kapcsán figyeltek fel a Nordic Walkingra, és elhatározták, hogy ha­zánkban is olyan népszerűvé teszik, mint amennyire tőlünk nyugatabbra mél­tán kedvelik. Az egyik legnagyobb hazai versenyszervező, a Budapest Sport­iroda tavaszi futóeseményein sikerrel debütált a „botos gyaloglás”, hiszen számos érdeklődő próbálhatta ki a sportágat kölcsönbotokkal. Azóta egyre többen igazolják Móricz Zsigmond mondását, miszerint „Gyalogolni jó.”, és sportrendezvényen nyílik lehetőség a Nordic Walking megismerésére. A ter­vek szerint a közeljövőben Esztergomban és a környékbeli településeken is tartanak majd bemutatót, hiszen térségünk földrajzi adottságai - a vízpartok, Äilllil

Next

/
Oldalképek
Tartalom