Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)
2006-08-19 / 164. szám
hídlapmagazin 2006. augusztus 19., szombat • HÍDLAP III En a fővárosban lettem esztergomivá Három évvel ezelőtt érkezett Esztergomba, ahol az Esztergomi Klubszínpad, a Dobo-gó Színpad darabjaiban játszott, és az esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Házban szervezett diákszínpadot. Színészi ambíciói az elmúlt évben Budapestre űzték, ahol színi iskola és remek lehetőségnek mondható reklám- filmes szereplés, valamint mindent felülmúló kiugrásnak ígérkező nagymozifilmes epizódszerep várta Szalay Álmost.- Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a filmen dolgozó stáb bármely tagjának kivételes nagy örömöt és lehetőséget jelent, hogy a Szabadság, szerelem című 1956-os forradalomról szóló produkcióban részt vehet. Te pályád legelején vagy, és máris játszhattál ebben a fűmben, melynek producere a magyar származású Andy Vájná. Hogy kerültél ebbe a csapatba ?- Ez abból a szerencséből adódott, hogy az az ügynökség kapta meg ezt a munkát, amelyiknél regisztráltam magam, mint tanulóéveiben lévő színésznek vágyó fiatal. Természetesen a főszereplőkről más módon, hosszas keresés után döntöttek a film készítői. Szóval behívtak a szereplőválogatásra, ahol az első keresett karakterre nem feleltem meg, de adódott egy másik szerep ugyanebben a produkcióban, és arra beválogattak.- Mi a szereped a filmben?- Goda Kriszta, a film rendezője körülbelül tíz fiút keresett a forgatásra olyan forradalmároknak, akik a két főszereplő, Dobó Kata és Fenyő Iván által megformált két személy körül vannak számos jelenetben. Sokat vett így minket a kamera és természetesen szöveges feladatunk is volt.- Akkor ez epizódszerepnek számít számodra ?- Igen, mondhatjuk így is, bár néha úgy éreztük, úgy éreztem, hogy statisztálunk. Ugyanakkor azok a jelenetek, ahol futunk, zászlóval megyünk, a végső változatban már látható értelmet nyertek, ekkor láttam, hogy ezeknél a jeleneteknél is sokkal többről van itt szó, mint statisztálás- ról. A stáb is egyértelműen színészként kezelt minket.- Említsük meg a legfontosabb alkotókat, akikkel nap, mint nap együtt dolgoztál ebben a produkcióban.- Elsősorban Andy Vajnát említeném, a magyar származású hollywoodi producert. Vájná egy rendkívül tevékeny, minden jelenetnél aktívan részt vevő producer volt. Goda Kriszta, a film rendezője egy kicsit hűvös egyéniség, de rögtön hozzáteszem, hogy emellett egy végtelenül aranyos és intelligens nő. Gyakorlatilag ugyanez mondható el a női főszerepben tündöklő Dobó Katáról, aki egy rendkívül közvetlen kolléganő volt, akivel a munka kezdetekor puszival köszöntöttük egymást. Nagyon fontos megemlíteni még a stáb két amerikai tagját. Az egyik Michael Bennet, aki talán a tengerentúlon Vajnánál is híresebb és felkapottabb. O volt az úgynevezett second unit, azaz B-stáb vezető operatőre, akinek olyan filmekhez köthető a neve, mint az itthon is közkedvelt Helyszínelők sorozat. Abban a produkcióban ő volt a teljes széria vezető operatőre, illetve ő találta ki a sorozat látványvilágát is. A másik fontos hollywood-i szakember Vic Armstrong volt, aki a világ egyik legjobb akciórendezője. Számtalan filmben dolgozott, ilyen volt például a James Bond-széria, a Charlie angyalai, az Indiana Jones vagy a a Rambo-filmek. Ő annyira nagy öregje az amerikai filmes szakmának, hogy az első Superman-mo- ziban statiszta koordinátorként dolgozott.- Az, hogy egy ilyen filmben szerepeltél, előrébb segít a színházművészeti tanulmányaidban, illetve közelebb hozhat színházi szerződésekhez?- Én ezt úgy látom, hogy jelenleg kétféle nagy színházi elképzelés van Budapesten. Az egyik szerint az „elvont darabokat bemutató pinceszínházak jelentik a mindent és a többi, a nagy színházak az tré”. A másik irányzat pedig minden színészi feladatot annak fogad el, ami, tehát akár egy reklámfilmben is hajlandó részt venni. Egyrészt mivel erős a sznobizmus, egy „kommersz” moziban való részvétel minden, csak nem előny egy színháznál. Arról nem beszélve, hogy még végzett, diplomás színészek is nehezen kerülnek színházhoz, úgyhogy a közeljövőben ettől nem kell félnem...- Te melyik változatra predesztinálnád magad ebben a mostani helyzetben?- Azt hiszem, így huszonhárom évesen azért már kijelenthetem, hogy döntöttem, én az utóbbit választom. Az a néző, aki ezerötszáz forintot adott, hogy megnézze az adott produkciót, akkor legalább elejétől a végéig értse a látottakat. Ettől még nem kell, hogy ez a film egyszerű legyen, lehet benne nagyon komoly szimbolikarendszer és minden, amitől ez az egész még művészet...- Viszonylag hosszabb ideig voltál tartósan Esztergomban, több színjátszó kör aktív tagja. Milyen itt szerzett tapasztalatok segítettek a budapesti munkáidban?- Ezer és egy dolgot tanultam a két esztergomi színpadnál. Rögtön hadd tegyem hozzá, hogy most, hogy már össze tudom hasonlítani a főváros és a vidék emberanyagát, meg kell, hogy állapítsam, hogy vidéken is éppen olyan jó, ha nem jobb szakemberek vannak, mint Budapesten. A pesti, vagy Pestre felkerülő emberben talán több a becsvágy, de ez ugye nem a tehetség fokmérője, hanem valami egészen másé. Kicsit belelátva, belekóstolva ebbe a közegbe, nagyon sok olyan helyzetet láttam, mikor kiderült, hogy az emberek egy része tényleg bármit megadna azért, hogy a szó rossz értelmébe véve „sztár” legyen. Ez a lelki deformáció vidéken nincs és ez érték, ez Esztergomban is egyfajta nyugodtságot adott. Ez annyira fontos számomra, hogy szeretném a Dobo-gó Színpadon Esztergomban folytatni a színjátszást, párhuzamosan a fővárosi ténykedésemmel. Ez a kisváros nagyon fontos az életemben, amikor legutóbb egy napra visszatértem ide, rendesen meghatódtam. És bár nem szülővárosom, de lényeges számomra Esztergom, az ott található nyugalom és azok a helyek, ahová sokat jártam szórakozni, dolgozni, tanulni. Most, hogy nem vidéken élek, mégsem vagyok „budapesti”, sőt, úgy érzem, én a fővárosban lettem esztergomivá. • Pöltl „Oxi” Zoltán Nordic Walking - a botos gyaloglás Bár a Nordic Walking több mint ötven éve létező mozgásforma, csak az elmúlt időszakban vált divatos sporttá. Hazánkban is egyre gyakrabban látni olyan „csodabogarakat”, akik hosszú botokkal - síléc nélkül - tempósan gyalogolnak. A Budapest Sportiroda tavasz óta népszerűsíti a sportágat futóversenyein. A Nordic Walking Finnországból ered, ahol eredetileg sífutók és biatlonisták űzték a hómentes, nyári időszakban, hogy ne veszítsék el téli csúcsformájukat. Sokáig meg is maradt „északi gyaloglásnak”, míg nem a kilencvenes évek végén orvosok és fitnesz szakemberek felismerték áldásos élettani hatásait, és sportszergyártó cégekkel együttműködve megteremtették az egyetlen olyan sportágat, amit kivétel nélkül bárki űzhet, és amelynek ezáltal felbecsülhetetlen szerepe van a betegségek megelőzésében, és az egészséges életmód minél szélesebb körben való elterjedésében. A Nordic Walking gyakorlásához nem szükséges más, csak egy ergonomikus kialakítású, csuklóhurokkal ellátott, alumíniumból, vagy car- bon-üvegszál keverékből készült speciális bot, melynek hossza akkor ideális, ha a testmagasság 68 százalékával egyenlő. Hazánkban még nem olyan egyszerű a botok beszerzése, de a sportág terjedésével egyidejűleg várhatóan a nagy hazai áruházláncok is meglátják benne az üzletet, és elkezdik forgalmazni a különböző minőségű és árfekvésű botokat, melyek ára néhány ezer forinttól akár százezer forintig is terjedhet. A botokkal való gyaloglás technikáját képzett oktató segítségével néhány óra alatt el lehet sajátítani. A hétköznapi gyaloglástól való legszembetűnőbb különbség a botok használatából adódik: a karok és a lábak ellentétes mozgása dinamikusabbá válik, a lépések hosszabbak lesznek, a kar jobban dolgozik. A Nordic Walking nemcsak a lábak izmait, hanem a felsőtestet is, a test ösz- szes izmának 90 százalékát megmozgatja, miközben a szervezet az egyszerű gyaloglásnál 20-46 százalékkal több energiát éget el. Aki Nordic Walkingra szánja rá magát, először is az úgynevezett átlós alaplépést kell elsajátítania, amely egyszerűbb, mint gondolnánk: a bal bot a jobb sarok földet érésével egy időben érinti a talajt és fordítva. Az erőteljes leszú- rását követően a kar hátralendül, a botot csak a kézre erősített pánt tartja, amit előrelendüléskor markolunk meg újra, dolgoztatva ezzel a kar, a hát, a váll és a mell izmait. A helyesen végzett gyaloglás során a törzs alsó és felső része ellentétes irányba fordul, amely a törzs középső részének izomcsoportjait mozgatja meg. A Nordic Walking pozitív élettani hatásait tudományos kutatások is bizonyítják. Gyógyszerként ható jó tulajdonságait hosszasan lehet sorolni: jótékonyan hat a vércukor- és vérzsír értékek alakulására, a kedélyállapotra, kedvezően befolyásolja a szívmunkát és a vérkeringést, csökkenti a zsírtömeget és a súlyfelesleget. Mivel az egész csontváz terhelés, illetve erősítés alatt áll, így a csontritkulás megelőzésében is kiemelt jelentősége van, de emellett javítja az egyensúlyérzéket, a testtartást, megszünteti a nyak-, hát-, vállfájást, izomfeszültséget, mindezt úgy, hogy nem terheli az Ízületeket. További előnye, hogy nemcsak egészségesek, fiatalok és átlagos testalkatúak kezdhetik el, hanem azok is, akik bizonyos egészségügyi problémákkal, súlyfelesleggel küzdenek, nem megfelelő fizikai kondícióban vannak, betegségből, sérülésből lábadoznak, vagy éppen kisbabát várnak. Magyarországon a Balatonkenesén élő Galambos László honosította meg a sportágat, aki feleségével együtt Nordic Walking oktatókat is képez. A szakember képviseli hazánkban a 2001-ben megalakult Nemzetközi Nordic Walking Szövetséget (INWA), most pedig éppen a magyar szövetség megalakításán fáradozik. A legjelentősebb hazai tömegsportszervező vállalat, a Budapest Sportiroda a nagyobb utcai futóversenyeken évek óta indít gyalogló versenyszámokat, melynek célja az, hogy a futóversenyre kísérőként, vagy nézőként érkezőket is megmozgassák egy néhány kilométeres séta erejéig. Ennek kapcsán figyeltek fel a Nordic Walkingra, és elhatározták, hogy hazánkban is olyan népszerűvé teszik, mint amennyire tőlünk nyugatabbra méltán kedvelik. Az egyik legnagyobb hazai versenyszervező, a Budapest Sportiroda tavaszi futóeseményein sikerrel debütált a „botos gyaloglás”, hiszen számos érdeklődő próbálhatta ki a sportágat kölcsönbotokkal. Azóta egyre többen igazolják Móricz Zsigmond mondását, miszerint „Gyalogolni jó.”, és sportrendezvényen nyílik lehetőség a Nordic Walking megismerésére. A tervek szerint a közeljövőben Esztergomban és a környékbeli településeken is tartanak majd bemutatót, hiszen térségünk földrajzi adottságai - a vízpartok, Äilllil
