Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)

2006-07-18 / 140. szám

www.esztergom.hu 2006. július 18., kedd • HÍDLAP 3 Kiélezett versenyt hozott az esztergomi rali A tavalyi címvédő idén is diadalmaskodott A másodosztályú ralibajnokság 2006-os szezonjának harmadik futa­mán sokan még csak ismerkedtek a pályákkal, talán éppen ezért is, de ezen a hétvégén sok volt a bukás. A Matador Rallye2 bajnokság har­madik futamán a Csillagvár Rallye-n 60 páros állt rajthoz. A reggeli ünne­pélyes rajtdobogón még az összes autó átgördült, az első szakaszon azonban már a mezőny egyhatoda kiesett. Ez annak is köszönhető, hogy a mezőny nagy részének a sza­kaszok teljesen újak voltak, vala­mint hogy a Lábatlan-Bajna és a Tardos-Bikol gyorsasági szakaszok bár rendkívül gyorsak, az aszfalt mi­nősége viszont igen változó, így töb­ben ütköztek fának, vagy csúsztak árokba. A sok kieső ellenére izgal­mas versenyt hozott a hétvége. Az N és A csoportban a bajnoki címvédő Szommer-Hosszú, a hazainak számí­tó lábatlani Pehely Balázs-Ambrózy Melinda, valamint a Szalóczy-Szar- vas kettősök az egyes szakaszokat követően fej-fej mellett haladtak, gyakran csak egy-két tized másod­perces eltéréssel. A nap végén azon­ban négy szakaszgyőzelmet követő­en a Szommer István és Hosszú Zol­tán páros bizonyult a legjobbnak Honda Civic Type-R versenyautó­jukkal. A hazai közönség előtt ver­senyző Pehely Balázs lapunknak el­mondta, hogy nagyon jó volt a pá­lya, a gyors szakaszokon padlógáz­zal, 180 kilométer per órás sebes­séggel is tudtak közlekedni. Pehely hozzátette, hogy az új autóval maxi­málisan elégedett volt, ahogy az ab­szolútban elért harmadik hellyel, il­letve a kategóriában elért második helyezéssel is. Hangsúlyozta, hogy a jövőt tekintve ennél alább már nem akarják adni, és remélik, hogy a le­hető legjobban végeznek majd a kö­vetkező versenyen, a Budapest Ral­lye-n. Az F csoportban már az elején búcsúzott a két legesélyesebb ver­senyző, ez azonban semmit sem vont le a győztes Szilvássy Dénes - Szébényi Dávid kettős érdemeiből, hiszen a Subaru Imprezával nyolc szakaszból ötöt megnyertek. • (lenger) Táborbontás három helyen Több esztergomi program is véget ért a hét végén Az elmúlt héten három jelentősebb, egymástól ugyan némileg eltérő tar­talmú nyári tábor nyílt Esztergomban. A Hídlapban korábban beharangozott események végén, a Szentjánosbogár Tábor, a Kallós Zoltán Alapítvány esz­tergomi tábora és a Magyar Önvédel­mi Mozgalom kulturális tábora zárásá­val a rendezvények szervezőit arról kérdeztük, milyen egyenleget húztak sátorbontáskor. Michels Antal, a Belvárosi plébánia vezetője, a Szentjánosbogár Tábor esz­tergomi szervezője elmondta, hogy: „a jezsuiták által szervezett alkalmon több mint száz gyerek és harminc felnőtt vett részt, utóbbiak a Szent Péter és Pál plébániatemplomban voltak elszállá­solva, a gyerekek pedig esztergomi családoknál kaptak szállást és ellátást A tábor programjai között a hitéletről szóló beszélgetések mellett jutott idő játékos feladatokra, kirándulásokra, és esztergomi városnézésre is.” Császár Judit, a Kallós Zoltán Ala­pítvány gyerekeinek esztergomi tá­borvezetője a következőket mondta: „hétfőn este tartották az erdélyi gye­rekek főszereplésével azt a búcsúestet az esztergomi táborban, melyen az alapítvány itteni támogatóinak mond­tak köszönetét a gyerekek. A székely­földi Válaszút településről érkezett gyerekek tegnap még ellátogattak az Aquaszigetre, hogy egy jót pancsolja­nak. Az esztergomi tartózkodás alatt számtalan segítő kéz támogatta a me­zőségi kicsiket, az Esztergomban ka­pott összegekből még az őszi iskola- kezdéshez szükséges tanszerek vásár­lására is futotta. A gyerekek nagyon jól érezték magukat a vakáció folya­mán, így hálás, ragaszkodó szívvel gondolnak magyarországi segítőikre.” „A volt Vasas pályán megrendezett MÖM tábornak idén ötszáznyolcvan résztvevője volt. Fontosnak tartom ki­emelni, hogy a nemcsak az országhatá­ron innen, hanem sokan jöttek a Felvi­dékről és jópáran Erdélyből is” - mond­ta lapunknak Kovács Géza, a MÖM esztergomi szervezetének vezetője, a tábor szervezője. „Örültünk, hogy a há­romnapos rendezvény meghirdetett programjainak kilencven százalékát meg tudtuk tartani, a közönséget legin­kább a zenekarok mozgatták meg, pén­teken a Romantikus Erőszak, szomba­ton a Magozott Cseresznye, vasárnap pedig a Titkolt Ellenállás tudhatta ma­gáénak a legnagyobb sikert. Azt pedig külön kiemelném, hogy a tábor kapcsán semmilyen rendzavarás nem történt” - mondta végezetül Kovács Géza . • (pöltl) A Kallós Zoltán Alapítvány gyerekei két héten át Esztergom vendégszeretetét élvezték Életet mentett a jelzőrendszer A kánikulában komoly segítséget jelentett a szolgáltatás Egy kis fagylalt történelem Jobban szereti a magyar a fagyit a jégkrémnél? A nyári rekkenő hőségben a legkedveltebb nyalánkság még mindig a fagylalt, annak ellenére, h""” a hideg, jeges nyalánkságok piacát már jó ideje a jégkré­mek uralják. Azt, hogy a közkedvelt jeges édesség honnan is származik sokan nem tudják, de a kutatások alapján megállapítható, hogy a fagylalt Kínából olasz közvetítéssel terjedt el Európában és az egész világon. Folytatás az 1. oldalról Az utóbbi hetekben a hőség miatt főként az otthoni jelzőrendszeres ri­asztások száma növekedett meg. Se­gélyhívás esetén általában elegendő, ha az orvos által felírt gyógyszert be­adja a gondozó ,vagy megnyugtatja a váratlan rosszullét miatt segítséget kérőt. Azonban most nem egy esetben a riasztásra érkező gondozónak azon­nal háziorvost vagy mentőt kellett hívnia a beteghez. Főként a magas Városházi forrásból arról értesült a Hídlap, hogy az Ószemináriumhoz közeli területeket újítja fel a város. Ebbe a rekonstrukciós munkába még beletar­tozik a Papnevelde utca alsó része is. A nemsokára induló útburkolati átalakítás­hoz hasonlóan lesz az Ószeminárium és a Sötétkapu közötti útszakasz, illetve az A családi ház tulajdonosok május­tól szeptemberig 10 százalékos, úgy­nevezett locsolási kedvezményt ve­hetnek igénybe az Észak-dunántúli Vízmű Rt. területén. Az ÉDV Rt. esz­tergomi kirendeltségének gazdasági vezetője lapunknak elmondta, hogy a kedvezményt egyszer kell csak igé­nyelni, és az a későbbi években is ér­vérnyomásos betegségben, vagy szív- betegségben szenvedő idősek szorul­tak azonnali orvosi ellátásra. Ez a nem egy esetben életmentő szolgálta­tás a beteg számára ingyenes, a szo­ciális központ állami normatívából és pályázaton elnyert pénzekből gazdál­kodj a ki a működéséhez szükséges pénzt. Esztergom és térsége után ősz­szel Dorogon is kiépül az otthoni jel­zőrendszer. ottani parkoló is. A szentgyörgymezői utcákat érintő mostani felújítás során ar­chaizáló nagykockakővel burkolnak majd. A városházi tájékoztatásból az is kiderült, hogy ez a mostani rekonstrukci­ós munka a tervek szerint a jövő héten indul és augusztus végéig tart. vényes. Nagyné Cselénfyi Ágnes sze­rint sokan locsolnak saját kútból, vagy felfogják az esővizet és ezzel lo­csolják a kerteket. A fogyasztás növe­kedését eddig nem nagyon érzékelték, többek között a fent említett okok, va­lamint annak köszönhetően, hogy az iskolai szünet alatt nincs vízfogyasz­tása az intézményeknek. A gasztronómiai kutatók állítása alapján a fagyit a kínaiaknak köszön­hetjük. Az ötezer évvel ezelőtti írások már említést tesznek arról, hogy tej, víz, jég, és ízesítő anyagok hozzáadá­sával a kínaiak már készítettek fagylal­tot. A gyártási technológia először az egyiptomiakhoz került, majd tőlük az ókori Rómába. A birodalom pusztulása után azonban a finomság receptjei nem vesztek el nyomtalanul, és végül a megerősödött itáliai királyságok és her­cegségek segítségével terjedt el egész Európában. Hazánkba is olasz közvetí­téssel került, Mátyás király felesége, Aragóniái Beatrix cukrászmesterei ké­szítettek először jeges édességeket. A fagyi a történelem folyamán sokat vál­tozott, a végső nevét pedig a XVIII. század második harmadában kapta. A huszadik század elején a műjég gyártá­sa révén általánossá válhatott a cuk­rászfagylalt fogyasztása. A fagylalt „demokratizálódását” is az olaszoknak köszönhetjük. Itáliában találták ki az ostyatölcsért, azaz az ehető „tartályt”. Egy árus fagylaltjait annyira kapkodták 1904-ben egy vásáron, hogy nem győz­te a poharakat mosogatni, így jutott eszébe, hogy ehető „poharat”, azaz os­tyából tekert tölcsért készítsen. Ugyan­csak Olaszországban született meg a vizes, úgynevezett „olasz” fagylalt ké­szítésének módszere, a gyümölcslevek- nek a tejet, tojást helyettesítő zselatinos elkészítése. így vált a fagyi világszerte utcán árusítható filléres finomsággá. Mára azonban sokat változtak a fo­gyasztói szokások. A hipermarketek és kisebb boltok hűtőiben számtalan íze­sítésű, formájú, pálcikás, dobozos, vagy akár tölcséres jégkrémet is talá­lunk. De nemcsak ennek köszönhető a változás, hanem annak is, hogy fagyit inkább nyáron eszünk, míg jégkrémet egész évben. A Gfk Piackutató Intézet felmérése alapján azonban kiderül, hogy a fagylaltot még mindig többen kedvelik Magyarországon, és valami­vel gyakrabban is fogyasztják, mint a jégkrémet. Az adatok szerint több nő, mint férfi kedveli a hideg csemegét, valamint főleg a tizen-, huszonévesek, és a magasabb jövedelmű családok tagjai fogyasztják szívesebben a fagy­laltot. A jégkrémek és a fagylaltok ára viszonylag kiegyenlített, amíg ugyanis egy átlagos jégkrém 240-260 forintba, addig egy gombóc fagyi körülbelül 80-130 forintba kerül. • -r -r • M. Á. Új útburkolattal szépül Szentgyörgymező • -I -n Kedvezményes locsolás

Next

/
Oldalképek
Tartalom