Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)
2006-06-02 / 108. szám
HÍDLAP « 2006. június 2., péntek www.istergranum.hu Szlovákia feloldotta a GMO-tilalmat A magyar határ közelében is termesztenek génmanipulált növényeket Tovább bővíti kapacitását a Kirchhoff Az Esztergomi Ipari Parkban százhúsz új munkahely jön létre Folytatás az 1. oldalról Mindezt kísérleti jelleggel teszik: azt szeretnék megállapítani, hogy valóban nagyobb-e a génkezelt kukorica terméshozama a hagyományos növényhez képest. Tatiana Horecká, a Környezetvédelmi Főfelügyelőség biológiai és genetikai védelemmel foglalkozó osztályának vezetője a Hídlapnak elmondta, hogy a génmódosított kukorica termesztését az unió engedélyezi, a szakhatóság feladata a gazdák által kiszemelt területek tüzetes átvizsgálása. „Szlovákiában jelenleg három, körülbelül 10 hektáros területen termesztenek GMO-s kukoricát. Ezek közül az egyik terület egy erdő szélén, a másik egy szója föld mellett található, így semmiképpen sem jöhet létre a kereszteződés. A harmadik termőföld közelében viszont hagyományos kukorica is van ültetve, ezt a területet folyamatosan szemmel tartjuk majd” - magyarázta az osztályvezető, majd hozzátette, hogy a génmódosított növények termesztésére csakis szigorú szabályok betartása mellett van lehetőség. Az ide vonatkozó törvény június elsején lépett életbe: kimondja, hogy a A Magyar Tudományos Akadémia pár hónappal ezelőtt bebizonyította, hogy a génkezelt kukorica termelése során riasztóan nagyobb mennyiségű toxikus anyag szabadul fel, mint amennyit a hagyományos fajták juttatnak a környezetbe. A génben lévő anyag ráadásul más élőlényeket is veszélyeztet, és a betakarítás után a törmelékkel együtt a szántóföldön marad. A magyar kormány egyébként a közzétett adatok alapján be is tiltotta a MON 810 kódjelű kukoricafajtákból származó, génmódosított kukoricafajták termesztését, felhasználását és forgalmazását. I A P ( S Z ) É L Kocsis L. Mihály Törökülés Baj van a törökök némettudásával, s most nem a labdarúgó-világbajnokságra gondolok, hiszen elmarad a legkínosabbnak ígérkező összecsapás: Németország elkerülte a belháborút az által, hogy a törökök ezúttal nem jutottak a legjobbak közé. Belegondolni is rossz, mi lehetett volna egy német-török döntő visszhangja; vér folyt volna, any- nyi biztos, s nem a pályán. De az iskolai helyzet sem jobb. Ha hinni lehet a sajtónak - s már miért ne lehetne, hiszen döntő többségük liberális és baloldali is egyszerre! -, a németországi török szülők egyre jobban szeretnének valamiféle „numerus clausust” (zárt szám; vagyis limit), mert csak ebben látnák annak lehetőségét, hogy gyermekeik megtanulják a befogadó ország nyelvét. Vannak ugyanis olyan berlini kerületek, ahol a török alsó tagozatos gyerekek létszáma eléri a kilencven százalékot, s egységes nyelvi tömbjük miatt nemcsak hogy nem hajlandók más nyelven kommunikálni egymás között, de arra sem fordítanak figyelmet, hogy legalább a tanár utasításait... megértsék. Nem tud németül apjuk-anyjuk (van, aki ír- ni-olvasni sem, saját anyanyelvén!), helyzetük tehát szinte reménytelen az oktatásban, s ennek következtében a majdani társadalmi beilleszkedést illetően is. Mi lesz veled, (török) emberke? Menj vissza Anatóliába? Elégedj meg a mosogatással vagy az utcasöpréssel? A válasz - ismerik be a politikailag legkorrektebbül gondolkodó szakemberek és politikusok is - további kérdőjelekbe torkollik. Ha a török gyerekeket nem tekintik egyenrangúnak a német gyerekekkel, s megpróbálják valamiféle „ültetési rendben” elosztani az egyes osztályok között, az bizony, diszkrimináció, annak is a legrettenete- sebbike: faji alapú. Ha viszont nem vesznek figyelembe semmiféle szempontot, akkor egyrészt a török gyerekek soha sem tanulnak meg németül (következményképpen nem tanulnak meg semmi mást sem, ami életre szólóan megszabja sorsukat), másrészt a német gyerekek sem tanulnak meg semmit; jó esetben törökül (s akkor végképp jogossá válik azon török szélsőségesek követelése, akik máris a török történelem oktatását szorgalmazzák a német helyett - Németországban). Nem irigylem a németeket, s nem irigylem a németországi törököket sem. És nem irigylem azokat a magyar(országi) szakembereket sem, akik a magyar cigányság megoldatlan iskoláztatási (szocializációs) gondjaival foglalkoznak. Lemaradókkal terhelni az egyébként jó ütemben haladó osztályokat? Vagy külön foglalkoztatást biztosítani a lemaradóknak, s ezáltal „karanténba” zárni őket? Hol az a magyar pedagógus, aki föl meri vállalni ezt?! De, úgy látszik, nemcsak mi, magyarok, hanem Európa is rákényszerül, hogy új kérdésekre megpróbáljon új (és előítélet-mentes; nem doktriner!) válaszokat adni. A németországi törököknek és a magyar- országi cigányoknak nagyon hasonló a feladatuk: elvegyülni, és kiválni. Előbb elvegyülni a társadalommal, aztán - egyénileg, csoportosan, teljesen mindegy - kiválni (kiemelkedni) belőle. Megszületett-e már az első magyar (és cigány) politikus, aki vállalni meri ezt a sorrendet? gazdának az illetékes minisztériumnál jeleznie kell ültetési szándékát, megszabja azt is, hogy mekkora távolságban, milyen technikával lehet ilyen növényeket termeszteni, előírja, hogy hogyan kell a föld művelésekor használt berendezéseket tisztítani, milyen módszerrel irtható a gyom. A gazdának mindemellett részletes nyilvántartást kell vezetnie: le kell jegyeznie, hogy hol és mennyi genetikailag módosított vetőmagot vásárolt, és a betakarítással, tárolással és felhasználással kapcsolatos folyamatoknak is írásos nyoma kell, hogy legyen. Czajlik Katalin az agrártárca sajtó- szóvivője lapunknak elmondta, hogy Dél-Szlovákiában is termesztenek génmódosított növényeket, majd hozzátette, hogy az érintett gazdaságok hollétét a termelők kérésére nem adhatják ki. A Greenpeace szlovákiai szervezete már hosszabb ideje kilincsel a szlovák környezetvédelmi tárcánál és felügyelőségnél, hogy tilalmi rendelettel tiltsa be bármilyen típusú génkezelt kukorica termesztését az országban. Érvelésük során kiemelték az összefüggő GMO-mentes középeurópai zóna fontosságát, amelybe Magyarország és Lengyelország is beletartozik, csütörtöktől azonban Szlovákia már nem. • Szép Az alig kétéves, német tulajdonú vállalat új területet vásárolt az ipari parkban, ahol két darab háromezer négyzet- méteres csarnok és egy iroda építését kezdik meg a nyáron. Az elkészülő új üzemrész másfél év múlva százhúsz új dolgozónak biztosít majd megélhetést. A Kirchhoff Hungária Kft. ügyvezetője, Sólyom Szabolcs lapunknak elmondta, hogy a cég 2004 januárjában alakult meg a németországi Kirchhoff család több mint kétszáz éve működő vállalkozásának magyar leányvállalataként. Ezt követően megvásárolták az esztergomi ipari parki területet, gyors építkezésbe kezdtek, és novemberben már meg is kezdték a Suzuki gyár számára szállítandó hegesztett karosszéria- elemek gyártását. A kapacitás azonban rövidesen szűknek bizonyult, mert az elmúlt évben újabb gyártócsarnokot építettek, amelyre a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében pályázati támogatást is nyertek. A kizárólag a Magyar Suzuki Rt. igényeit ellátó, immár a Suzuki SX4 és a FIAT Sedici karosszériájához szükséges hegesztett és préselt elemeket is előállító üzem működésének első évében 22 dolgozóval 1 milliárd 300 millió forintos árbevételt ért el. A tavalyi fejlesztésnek köszönhetően idén 60 fős létszámmal 4-4 és fél milliárdos eredményt terveznek. A most megvásárolt új telken egy háromezer négyzetméteres hegesztőcsarnokot, egy ugyanekkora présüzemet, valamint egy 80 négyzetméteres irodát építenek saját erőből, a tervek szerint 2007 végére, ahol a jövő év végén bemutatandó új Suzuki modellhez gyártanak majd alkatrészeket. A másfél év múlva kibővülő gyárban körülbelül 185 alkalmazott foglalkoztatásával mintegy 8 milliárd forintos forgalmat kívánnak megvalósítani. • (gábor) Sűrűsödő viharfelhők a strandok fölött A rossz időn kívül az uniós előírásokkal is küzdenek a fürdők Folytatás az 1. oldalról Az 1996-ban elfogadott kormány- rendelet szerint eredetileg 2000. január elsejéig az összes hazai fürdőben végre kellett volna hajtani a korszerűsítést, de ezt több strandfürdő nem tudta teljesíteni, így a kormány többszöri haladék után a végső határidőt 2006. december 31-éré tűzte ki. Ez a határidő módosult ismét, mivel bizonyossá vált, hogy sok hazai fürdő képtelen lenne eleget tenni az uniós előírásoknak, Magyarországon jelenleg száz fölött van azoknak a strandoknak és fürdőknek a száma, amelyek nem felelnek meg az uniós szabványnak. A módosítással egy év haladékot kapott az esztergomi Szent István Városi Fürdő is, amely a vízforgató berendezés hiánya ellenére is teljes mértékben megfelel az ÁNTSZ előírásainak, igaz, a rossz idő miatt a májusi hónap nagyon gyenge volt. A leányfalui strand is május elsejével nyitott, a hónap közepén, 15-én pedig szabadtéri lett az összes medence, ugyanis lekerült fölülük a sátorburkolatú fedés. Molnár György, a strand ügyvezetője lapunknak elmondta, hogy a tavalyihoz képest remélik az idei jobb szezon lesz. A május változékony időjárásának ellenére a fürdő átlagos látogatottságé volt, a meleg időtől függően azonban júliusra-au- gusztusra várják a nagyobb érdeklődést. Molnár György hozzátette, jövőjük biztosnak tűnik annak ellenére, hogy a leányfalui strand három medencéje sem felel még meg az európai uniós előírásoknak, viszont itt szeptembertől megkezdődhetnek a vízforgató-rendszer beépítési munkálatai. Ehhez a felújításra kiírt közbeszerzési eljárás forrásán kívül, szükség lesz az idei bevétel jelentős részére is, aminek nagysága a szezontól függ. A visegrádi termálfürdő, a Lepence strand is a rossz idő ellenére május elsején nyitott, nyilatkozta Bodnár Csilla az üzemeltető cég ügyvezetője. Hozzátette az első hónap látogatottsága katasztrofális volt, a vendégek száma eddig a fele a tavaly májusi adatokhoz képest. Elmondása szerint a strand mindenképpen nyitva lesz függetlenül az időjárástól, mert a medencék vize viszonylag melegnek mondható, így hűvösebb időben is kiváló strandolásra. A vendégek egyébként szeptember első hétvégéig látogathatják ebben a formában a létesítményt, ugyanis az üzemeltető cég beruházása alapján a fürdőt teljesen átépítik, a munkálatok várhatóan két évig fognak tartani. A párkányi Vadas termálfürdő már április 29-én megkezdte az idei szezont. Gyetven Miklós, a létesítmény igazgatója lapunknak elmondta, hogy a fürdő látogatottsága a tavalyi évhez viszonyítva jóval kevesebb, idén az erősen változékony időjárásnak köszönhetően a vendégek száma eddig a fele volt a múlt májusi adatokhoz képest. Ezzel szemben a szálláshelyeknek ugyanolyan a kihasználtsága, mint az előző évben. A fürdőben már több medencének van vízforgató-rendszere, bár a szlovák kormány még nem írta elő az uniós szabályozás végrehajtásának határidejét, ennek ellenére a létesítményben folyamatosan fejlesztik, és szerelik fel a medencéket ezekkel a berendezésekkel. Az idei szezon szeptember 22-éig tart, június elsejétől pedig meghosszabbították a nyitvatartási, így mindennap 9 órától egészen 20 óráig vehetik igénybe az érdeklődők a termálfürdő szolgáltatásait. Magyarország egyik legigényesebb fürdőélményét nyújtó esztergomi Aquasziget külső medencéi a június első hétvégéjétől fogadja a látogatókat. A kinti élménymedence, a hullámmedence, a 25 méteres sportmedence, a csúszdamedence, a gyerekmedence, valamint a pihenőmedence is mindennap 8 órától 20 óráig áll a fürdőzni kívánók rendelkezésére. Az ingyenes kipróbálási lehetőséggel még június 30- ig élhetnek az esztergomi, illetve az Esztergom környékén élő polgárok. • (lenger)
