Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-02 / 85. szám
www.esztergom.hu 2006. május 2., kedd • HÍDLAP 3 Turisztikai központ épülhet Tokodaltárón Uniós pénzekből fejlesztené az idegenforgalmat a település Komplex turisztikai központot hoznának létre Tokodaltárón az úgynevezett ó-tokodi területen, ahol a régi kiszáradt horgásztavat feltöltenék, szomszédságában pedig lovardát létesítenének. A hely vonzerejét növeli, hogy nem messze tőle őshonos szürke marhákat, rackajuhokat tenyésztenek. A projekt megvalósításához két-három éven belül az uniótól várnak pénz. Az ó-tokodi területek komplex turisztikai hasznosításának lehetőségéről tárgyalt csütörtöki ülésén Toko- daltáró képviselő-testülete. A tervekkel kapcsolatban Varga János polgár- mester elmondta, hogy egy 17 hektáros területről van szó, ahol korábban egy horgásztó volt, de mára kiszáradt. A tőle nem messze található karsztvíz bánya újbóli megnyitását tervezi a tulajdonosa, ám ehhez előbb ki kellene szivattyúzni a bányából a vizet. Toködaltáró most azt tervezi, hogy ebből a vízből újból fel lehetne tölteni a tavat és a víz utánpótlása is biztosítható lenne. Erre a tóra alapozva további turistacsalogatóként egy lovardát is szeretnének létesíteni, az ötven hektáros terültére pedig, már jelentkező is van. Ennek eladásáról tárgyaltak a testületi ülésen, ám még nem született döntés. A képviselők azóta terepszemlét tartottak és vagy a következő ülésükön, vagy egy rendkívüli testületi keretében hamarosan döntenek az értékesítésről. A terület szomszédságában egy másik kuriózum is működik, ugyanis - szintén egy magántulajdonos - szürke marhákat, rackajuhot és mangalicát tenyészt. Ezek az őshonos magyar fajták is sok látogatót vonzhatnának. Varga János elmondta, hogy a komplex turisztikai hasznosításra uniós forrásokat szeretnének igénybe venni. Az Európai Unió a 2007-13 közötti programozási időszakában számos turisztikai pályázatot írnak majd ki, amelyre mindenképpen pályázni fognak. Terveik szerint két-három éven belül megvalósulhat az ó-tokodi terület hasznosítása. Arról hogy fürdésre, csónakázásra hasznosítanák-c a területet, még nincs döntés. • Gál Kata Katolikus ifjúsági találkozó Nagymaroson f Minden rendben címmel gyűlnek össze a fiatal katolikus hívek Az elmúlt évek hagyományait követve idén is megtartják Nagymaroson a fiatal katolikus hívek „dzsemboriját”. A 2006-os összejövetelen azonos szellemiségben ugyan, de külön táborokban tartják a Gyerekmaros, Kamaszmaros és Diákmaros rendezvényeket. A május 20-án reggel 9 órától kezdődő egész napos program közös imádsággal kezdődik, majd 10 órától Pehm Gilbert Antal előadását hallgathatják meg a résztvevők. Az ebéd előtt 11 órakor fakultatív programok várják az érdeklődőket, majd 14 órakor tartják a szentségimádást. A találkozó a délután 4 órai szentmisével zárul. A Gyerekmaros, Kamaszmaros, Diákmaros programok délelőtt 10 órakor kezdődnek, amikor három különböző kiskorosztály csapatai az altáborok helyszínén gyülekeznek. Délben a harangszót követően Őrangyala imádságot tartanak, majd Udvardy Tamás, Harmai Gábor és Kiss Ulrich vezetésével folytatódnak a programok. A gyermekek számára negyed háromkor lesz a közös szent- ségimádás, 15 óra 45 perckor gyerekmisét, a napi gyerekprogram záróakkordjaként pedig 16 órai kezdettel szentmisét tartanak. Bővebb információ a cím: 1022 Budapest, Lóczy L. u. 9/b , tel.: (06 20) 952-7358, e-mail: gyerekmaros ©katolikus.hu elérhetőségeken kapható. • -I -n Megoldódott a lábatlani iskolák ügye Folyamatosan számolják fel a Petőfi iskolát Régóta vita folyt arról, hogyan oldják meg a két lábatlani általános iskola összevonását úgy, hogy az sem a gyerekeknek, sem a tanároknak, sem pedig az önkormányzatnak ne okozzon nehézségeket. Több alternatíva felmerült, végül a legutóbbi testületi ülésen egy kompromisszumos, de nagyjából mindenkinek elfogadható megoldás született. Az már a viták kezdetén nyilvánvaló volt, hogy az önkormányzat a csökkenő gyermeklétszám és a költségvetési megszorítások miatt képtelen lesz két iskolát fenntartani, a kérdés csak az volt, hogyan szüntessék meg a legkíméletesebben a Petőfi Sándor Általános Iskolát. A két intézmény jogutódja az Arany János Általános Iskola lett, a végső döntésről Balogh Erzsébet igazgatót kérdeztük, aki elmondta: a pedagógiai szakmai bizottság a gyermekek és szülők érdekeit egyaránt szem előtt tartó javaslattal állt elő a legutóbbi testületi ülésen és megszületett a határozat is. Eszerint a korábbi tervekkel ellentétben nem választják szét a Petőfi iskola felső tagozatát, hanem ezentúl négy éven keresztül fokozatosan jönnek majd át a felső tagozatba lépők az Arany János iskolába, beolvadva az ottani évfolyamokba. Egyelőre két tanárt kénytelenek lesznek elbocsátani, a későbbiekben a leghumánusabb módon próbálják majd rendezni a feleslegessé váló pedagógusok sorsát, például nyugdíjazással. Arra a korábbi tervre, miszerint a Petőfi iskola venné át a másik intézmény negyedikeseit, a szülők úgy reagáltak, hogy aláírásgyűjtésbe kezdtek, sőt, még az oktatási ombuds- manig is elmentek volna, amennyiben a testület nem tolerálja kifogásaikat. Az, hogy mi lesz a fokozatosan kiürülő Petőfi iskola épületének sorsa, még bizonytalan, ahogyan az Arany János iskola fejlesztésének kérdése is a jövőben dől majd el. • Sz. H. Legendák és tények a szántói Szent Keresztről Folytatás az 1. oldalról- Hogyan kezdett el foglakozni a falutörténettel és miként -bukkantak elő az egyre rejtélyesebb leletek, melyeket a régészet nem cáfol, de határozottan nem is igazol?-Mindig vallottam, hogy a jövőt csak a múltra lehet építeni, de komolyan akkor kezdtem el foglalkozni a régészettel, amikor a Pilisszántó monográfiát szerkesztettem. Mindig is éreztem a Pilis szakrális erejét, ismertem az ősemberkori kőfülkéket, hogy a falun 2 római út vezetett, és a kettőt egy harmadik kötötte össze. A honfoglaló magyarok itt jártát bizonyítják az Orosdy báró által megőrzött csattok és lószerszámok, de írásos emlékeket azokban a krónikákban találtam először, ahol Özséb Szent Kereszt kolostorának építését említik, Szántó mellett, 1250-ben. Tudjuk, hogy Özséb alapította az egyetlen hazai rendet, a magyar nemzet értékeit, szellemiségét legerőteljesebben védő és képviselő Pálos rendet. A magyar nemzet szolgálatának szimbólumává vált a kolostor, itt temették el a rend első három főnökét, Özsébet, Istvánt és Benedeket. IV.Béla királyunk, majd a többi Árpád-házi király ide járt erőt meríteni. Nagy becsben tartott, fontos szakrális hely, szent hely lehetett. Meggyőződésem, hogy Szántó, vagy Zantow fontos szerepet játszott a Pilis történetében, bár a történettudomány még nem tartja kellően bizonyítottnak. Ide tartozik a pálosok Szent Kereszt kolostorának meghatározása, illetve helye. A szakirodalom nagyon sok helyen úgy említi, hogy Szántó mellett. Ezért sokan azonosítják a szentkeresztivel - amiről már kiderült, hogy ciszter eredetű-, ráadásul 1250-ben még nem létezett. De nem lehet, hogy azonos a klastrompusz- taival sem, mert akkor nem Szántó mellettinek, hanem Kesztölc mellettinek említenék. Rengeteg leírást, véleményt, ellenvélemény olvastam a „Szántó melleti” kolostor elméletekről. Amiben egészen biztos vagyok, hogy Szántó, vagy Zantow igen fontos szerepet töltött be a Pilis kultúrtörténetében. Idézhetnék több forrást is igazam bizonyságául, de csak egyet, Borovszky Samu: Magyarország városai és vármegyéi című könyvéből: Pálos kolostora a XIII. században már fennállott. 1690-95-ben elpusztult... Özséb alapította 1250-ben a Pilis tövében fekvő Szántó község mellett.-Az írásos emlékek kutatása mellett, volt-e valami régészeti felfedezés a kolostor szántói létezésére? Igen volt, 1998-ban a szántói régi temetőben középkori romokat találtunk, melyek az egykori falu határában lehettek. A XIII.századi templomrom megfelel a néhai Szántó melletti pálos kolostor helyének. Nem csak én azonosítottam az egykori pálos kolostorral, Árva Vince pálos atya is azonosítja a Boldog Özséb alapította kolostorral, ahol Özséb sírját is valószínűsíti. A szenzációs lelet további feltárása sajnos pénzhiány miatt abbamaradt, és a régészeti árkok bizonytalan időre betemetődtek.- Nem sokkal a templomromok egyházi megszentelése után került elő, az újabb régészeti szenzáció, a Keresztes Kő. Ennek is köze van a pálosokhoz?- Valóban a középkori romok között 101 kilós, 84x47 centiméter átmérőjű faragott homokkövet találtunk. A legalább ezerévesnek tartott kő szokatlan formájú, szimbolikus keresztábrázolással. A nemzetközi és hazai viszonylatban egyedülálló kőbe vésett kereszt bizonyítottan itteni anyagból készült, és véleményem szerint köthető a pálosokhoz. A ke- reáztvégeken lévő hat lángocska jelképezheti azt is, amikor a rend alapítója hat társát látta látomásában és maga a kő lehetett a kolostor névadója. Funkciója pedig összefügg a pálosok egyik legendájával. A pálosok legfőbb próbatétele a halál elfogadása volt, ami zárt koporsóban töltött hosszú idő volt. A kúposra megmunkált kő a lezárt koporsó tetején lehetett, ami által a kő alatt fekvő férfi kapcsolatba lehetett az égiekkel. A faragott szimbólumrendszer is erre enged következtetni. Persze számtalan elképzelés van, van aki a keltákhoz köti és a brit leletekhez hasonlítja. Mindenesetre maga a Kő külön tanulmányt igényelne. Arról nem is szólva, hogy újabb nagy mérető kő került elő. A szív alakú kő alsó felén férfi fej, sumér szobrokra emlékeztető nagy szemmel, felette termékenység istennőre emlékeztető testes női alak - willendorfi vénus? -. Újabb, magyarázatra szoruló rejtélyek.- Hol láthatók a leletek, esetleg a lapunkban is hírt adott, most épülő Boldogasszony-kápolnában ?- A Keresztes Kő jelenleg a falu műemlék templomában tekinthető meg, a lezárt föld alatti folyosóban, üveglap alatt, díszvilágítással. A „szívkövet” a Falumúzeum kőtárában állítottuk ki. A Boldogasszonykápolnában a Keresztes Kő is szerepet kap majd. Az építkezés május végén kezdődik és a kivitelezők két hónap múlva ígérik az avatását. A kápolna tetejére tervezzük, hogy beépítjük a keresztkövet, illetve a másolatát, mint az egykori pálosok avatásán, így biztosítva a belső természetes megvilágítást. A kápolna másik díszét. Boldogasszony szobrát, Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész készíti. További tervünk, szintén társadalmi munkában, illetve felajánlásból a kápolnához vezető szerpentinen, a Magyar Golgotán hét stáció felállítása, Boldog- asszony hét fájdalmát jelképezendő. A muhi csatavesztés, a mohácsi vész, a Rákóczi szabadságharc bukása, a világosi fegyverletétel, a trianoni béke, a Szent Korona megtagadása és az 1956-os szabadságharc leverése stációi. — Kegyhely, búcsújáró hely, történelmi mementó, kulturális park, minek nevezhetjük a Pilisben megépülő komplexumot (hiszen a Kereszt és a Sziklaszínház is itt) van?-Azt gondolom, hogy minden jó szándékú ember helye lesz. A szellemi világ, a szellemi élet napjainkban elsat- nyult, elhalványult. Nem foglakozunk vele annyira, csak az anyagi javak, az anyagiasság dominál. Nem foglalkozunk a szellemi világgal, pedig ha fele annyit fordítanánk egymásra, az emberi kapcsolatokra, mint az anyagiakra, lehet, hogy előbbre tartanánk! • Bölcsházy Sándor
