Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-27 / 82. szám
4 HÍDLAP • 2006. április 27., csütörtök www.istergranum.hu Kritikák kereszttüzében a felvidéki buszközlekedés Szinte teljesen megszűntek a veszteséges késő esti és éjszakai járatok Brüsszel gátolja az azbesztmentesítést? Tatabánya csak ígéreteket kapott, pénzt továbbra sem Folytatás az 1. oldalról A helyi papírgyár átszervezésének köszönhetően ugyanis elfogytak az utasok. „Míg a papírgyár a korábbi években négy és fél ezer környékbelinek adott munkát, jelenlegi utódja már csak ennek töredékét foglalkoztatja. Éppen a vállalat által korábban használatos három műszakos termelés miatt volt indokolt több járat működtetése, de a munkaidővel kapcsolatos változtatások után már nem tartottuk fenn az éjszakai járatokat, hiszen azokon átlagban már csak öt fő közlekedett, ami még részben sem volt elég egy vonal fenntartásához” - panaszolta lapunknak Csepregi, aláhúzva: az éjjeli járatok éves szinten 1,5 millió korona, azaz 10,5 millió forint veszteséget termeltek. Egy-egy járat egy kilométer megtételével 30 koronás, azaz 210 forintos költség mellett körülbelül 15 koronás, azaz 105 forintos bevételt hozott. A helyközi járatok indításáról megyei szinten döntenek. Ennek megfelelően tehát helyi igényekhez is csak akkor tudnak alkalmazkodni, ha az illetékes település is segítséget nyújt egy adott járat fenntartásához. Ilyen jellegű együttműködésnek köszönhető a három települést összekötő (Garampáldot, Kisgyarmatot, és Kicsindet érintő) külön buszjárat létrejötte. Azokon a helyeken azonban, Legnagyobb az elégedetlenség a Párkány - Ipolyszakállos viszonylatban közlekedő járatokkal kapcsolatban. „Ezen a vonalon a korábbi évekhez képest kevesebb busz jár” - panaszolta lapunknak Gasparik Kálmán, Ipolyszakállos polgár- mestere, aki a hét végi közlekedést egyenesen katasztrofálisnak nevezte, mert bár a településről Párkányba vannak járatok, de Lévára és Ipolyságra szinte egyetlen egy sincs. A polgármester elmondta, hogy mivel településükön működik a járás egyik legnagyobb magyar alapiskolája, sikerült kiharcolniuk, hogy az intézményhez kapcsolható buszjáratok megmaradjanak. ahol rendszeresen megfelelő számú utas közlekedik, az éjszakai járatokat sem törölték - ilyen például a Párkány - Zselíz útvonal, de hasonlóan jó a közlekedés Párkány-Érsekújvár viszonylatában is. Csepregi Zoltán beszámolt róla, hogy az egy évvel ezelőtt a párkányi városi közlekedésből kivált nánai és ebedi buszforgalom ügye is megnyugtatóan rendeződött. Ezek szerint Párkányból továbbra is a piros helyi buszokkal lehet Nánára, illetve Ebedre jutni, és a buszjegy ára két tételből áll, melynek egy része a város határáig számolt viteldíjat, a másik pedig az azon túli díjat tartalmazza. Az utas ugyanakkor csak egyetlen buszjegyet fizet, mert a két részletet csak az elektronikus jegykiadó gépek, illetve a számítógép rögzíti. • Berényi Szilvia Folytatás az 1. oldalról A baj csak az, hogy Tatabányán három lakótelep azbesztmentesítését is rövid időn belül meg kell oldani, a Bánhidai azért lenne a legsürgetőbb, mert ott az egészségre legveszélyesebb kék azbesztet használták, ez pedig hamarosan porladni kezd, komolyan veszélyeztetve a lakótömbben élők egészségét. A szerződéskötés és a kivitelezés megpályáztatása után a legoptimistább számítások szerint talán idén ősszel indulhat meg a Folytatás az 1. oldalról A belügyi főosztály vezetője például olyan feltételekkel maradhatott volna a hivatal kötelékében, ha elfogadja a személyzet, vagyis a gépkocsivezetők, portások és takarítók munkáját szervező, és felügyelő munkakört. A kulturális főosztály vezetője ugyan hivatalban maradt, de ő ezentúl az informatikai osztályon kapott helyet, ahol az ügyfelekkel való kapcsolatokat felügyelheti. Hasonlóképpen járt két további főosztály volt magyar vezetője, és két osztályvezető-helyettes is. A volt magyar hivatalvezető-helyettes munkakörét pedig egy az egyben megszüntették, leépítésekre hivatkozva. A dolog érdekessége, hogy ugyanakkor tizenhét fővel növelték a hivatal alkalmazottainak számát, ami évi több millió korona többletkiadást jelent. A hivatalt olyan fokon szervezték át, hogy a korábbi főmunka, ami így áthúzódik a jövő évre is. A hirtelen kiváló lehetőségnek látszó azbesztmentesítési támogatás tehát csakúgy, mint a lakossági energiatakarékossági program, igencsak „kirakat-pályázatnak” tűnik. A három sikeres pályázat után kimerültek a keretek, és valószínűleg nem is hirdetik meg újra egyhamar. A rendkívül gyors lezárás miatt maradt le a programról Komárom is, ahol már minden készen állt a pályázat benyújtásra. • Szabó Hajnal osztályok megszűntek, és helyettük újak jöttek létre. Mivel a hivatalvezető posztjára az elnök egyelőre még senkit nem nevezett ki, így késik a munkakörök meghatározása és az új szerződések elkészítése is. Jelenleg sokan csak ideiglenes megbízással látják el feladataikat. Szerdán letelt a megyei hivatal osztályvezető posztjaira kiírt pályázatok leadásának határideje. A pályázók tizenegy, azon belül pedig több főosztályvezetői helyre pályázhattak. Amennyiben a pályázók között az előbb említett magyar hivatalnokok közül is lett volna valaki, annak azzal a kockázattal kellett volna számolnia, hogy meg nem felelés esetén - amire a fentiek fényében minden esély megvolt - még a kollektív szerződés alapján járó négyhavi bérnek megfelelő végkielégítést sem kapta volna meg. • B. Sz. Politikai tisztogatás Nyitra megyében Elveszthetik állásukat a magyar nemzetiségű hivatalnokok Csendélet, nagy bajusszal Felvirradt a hétfő napja. Csörög a telefon. A vonal végén baloldali ismerősöm. Dadog és fröcsög az indulattól. „Na mit szólsz? Na ugye? A csótányok meg a tetvek! Ugye? Látod, mi kell a magyar népnek?! Nem a ti Viktorotok! Hehe.” Döbbenten tartom a kagylót. Megőrült? Mit akar ez? „Eltévesztetted a számot, barátom - válaszolom neki -, ez nem az én szótáram. Egyébként kívánom az elvtársaidnak, hogy amit négy év alatt szíveskedtek elbaltázni, most tegyék rendbe. Kukkants bele a teletextbe, Brüsszelből már jött is a figyelmeztetés a barátaidnak. Jó mulatást. Csak az a gond, hogy a kedves barátaid a magyar néppel etetik meg, amit főztek.” S azzal letettem. Aztán elgondolkodtam. Nem elég győzni, meg is kell taposni egymást? Aztán pittyen a kütyü, jön egy sms: „Májustól nyomják az új ötvenezer forintost. Egyik oldalán Cicciolina lesz, a másikon Rózsa Sándor. Merthogy kurva betyár világ jön.” Szórakozunk. Balos ismerősöm nyilván azt hitte, romokban heverve szipogok, pedig tudhatja, nem komálom a kétpártrendszert Magyarországon. Merthogy a magyar népet parasztok és vállalkozók, melósok és diákok, tanárok és bűvészek, keresztények és liberálisok, nemzetiek és nemzetietlenek alkotják. Annyi szegmense van a társadalomnak, hogy nem fér bele két konglomerátumba. Mindegy, ne részletezzük. Majd letisztul. Igaz, nagy ára lesz. Hanem az utóbbi négy év édes semmittevéssel telt, pedig ugye, dübörgött a gazdaság, robogott az ország. Az ám, mint a majomringató helyiérdekű! El is húzott mellette az összes szomszéd, a kanyarból néztek vissza eltűnőben, vigyorogva. És tessék, egy napig sem tartott az öröm, már jött a figyelmeztetés Brüsszelből. Ezt mifelénk demarsnak hívták, annak idején a Meciar-kormány kapott vagy féltucatnyit. Ami nem a dübörgést igazolja, sem a száguldást. Hanem a valóságot: az unión belül Magyarország lett a kullogó. Kedves balos ismerősöm örül neki, hogy ugyanazok kormányoznak négy évig, akiknek ez köszönhető. Lelke rajta. Majd nézheti, miféle jobbos program következik: visz- szatérés a jobbágyfelszabadítás korába. Cicciolina és Rúzsa Sőndör sztereóban fog ordítani a magyar nép fülébe. Nem tudom, ismerősöm megnézte-e a teletextet vagy a híreket. Ha igen, nyilván elégedetten konstatálta: a nemzet kapta a figyelmeztetést és nem a kormány. Legalábbis a média így tálalta. Merthogy: a nemzet minden előtt. Főleg, ha baj van. A nemzet képviselői lázasan kereshetik az új Bokros Lajosokat, akiknek hatalmas bajsza alá nem ver be az eső, és ki lehet húzni a következő napsütésig. Túl sokba kerülnek a közhasznú alapítványok? Milliárdokba került az állami feladatok kiszervezése A Central European Management Intelligence (CEMI) által létrehozott nemzetközi kutatócsoport közelmúltban napvilágot látott tanulmányában a közhasznú társaságok elszaporodásával és a minimálbéren bejelentett, de jóval többet keresők adóforintjainak hiányával magyarázta a magyar gazdaság katasztrofális helyzetét. A CEMI által közzétett tanulmány azokat az elképzeléseket tartalmazza, amelyek megvalósításával megoldható lenne Magyarország jelentős költségvetési hiányának problémája. A nemzetközi kutatócsoport úgy véli, hogy az állam átláthatatlan működése hatalmas terheket ró a gazdaságra. Ezek között kiemelik a közhasznú társaságok bővülésének problémáját, amelyből arra következtetnek, hogy az állam előszeretettel szervezi ki a közfeladatait közhasznú társaságokba, közalapítványokba vagy köztestületekbe. Ma hazánkban 1645 közhasznú társaság működik az 1998. évi alig hétszázzal szemben, amelyek 310 milliárdnyi forinttal gazdálkodnak aligha átlátható és követhető módon. Ez a probléma nem először szúr szemet a gazdasági szakembereknek. Legutóbb Sárközy Tamás professzor, a magyar közigazgatás reformjáért felelős kormánybiztos dolgozott ki három variációt a költségvetési szervek szabályozására, melynek fókuszában a köztestületek és a közalapítványok „közpénzelherdáKolláth György alkotmányjogász a költségvetési szervek rendbetételét kiemelten fontos feladatnak tartja, azonban a bevált jogi formák teljes megszüntetésének tervét elhibázottnak nevezi. A neves szakember szerint célszerűbb lenne a jelenlegi szabályozásokkal visszaélő intézményeket szankcionálni. ló” tulajdonsága állt. A legszigorúbb verzió például radikálisan korlátozná a közalapítványok helyébe lépő költség- vetési célalap felhasználhatóságát. Az idei költségvetési törvényben ettől függetlenül már meg is neveztek egyes köz- alapítványokat, amelyeket 2008. január elsejétől megszüntetnének. A Sárközy- féle koncepció szintén azt kívánja elérni, hogy az állam ne tudja mesterséges civiljogi formákba bújtatni a közfeladatait, és hogy a közpénzek ne tudjanak ezeken a csatornákon keresztül elfolyni. A javaslat ellen azonban számos becsületesen működő szervezet emelte fel a szavát. Esztergomban 1996. óta köz- alapítvány keretein belül rendezik meg évről évre a Várszínházi Nyári Játékokat. Horányi László, lapunknak elmondta, hogy egy idényjellegű színház üzemeltetése rugalmas szervezetet és munkaidőt igényel, amire a közalapítvány a legcélszerűbb és leggazdaságosabb forma. Horányi nem vonja kétségbe, hogy vannak olyan társaságok, amelyeken keresztül elszivárognak az állami források, de semmiképpen nem megoldás a komoly munkát végző, tisztességes, valóban közfeladatot ellátó szervezetek ellehetetlenítése, hiszen ez olyan - mondta- mintha a levegő szennyezése miatt kitiltanák az összes gépkocsit az utakról. A CEMI tanulmányt összeállító gazdasági szakemberek a másik problémás területnek a bejelentett munkabér és a valós juttatások közötti különbséget értékelték. Mint köztudott, számos munkáltató minimálbéren jelenti be alkalmazottját, miközben „zsebből” több tíz-, vagy akár százezer forinttal is megtoldja a dolgozók fizetését, amely után természetesen nem fizetnek adót. A kutatócsoport szerint súlyos és felszámolandó igazságtalanság a valós jövedelmük után adózókkal szemben, hogy az adófizetők jelentős része mindössze a 62 ezer 500 forint után fizeti a közterheket. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Hídlapnak nyújtott információja szerint a minimálbér után adózók aránya a 2004. évről szóló bevallások alapján 27,2 százalék volt, de becslések szerint ez a szám azóta - a minimálbér összegének további növekedése miatt - akár a 40 százalékot is meghaladhatja, ami azt jelenti, hogy az adózóknak több mint egyharmada csupán 10 százalékkal járul hozzá a költségvetés adóbevételeihez. • Gábor Éva
