Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-27 / 82. szám
www.istergranum.hu 2006. április 27., csütörtök • HÍDLAP | 5 Máig kísért Európában a csernobili atomkatasztrófa Hiába haltak meg sokan a világban, de nálunk nem készült megfelelő elemzés a balesetről Folytatás az 1. oldalról A felhő elvonulását néhol csapadék is kísérte, emiatt az országon belül is jelentős eltérések voltak tapasztalhatóak a szennyezettségben. A leginkább veszélyeztetett terület az Észak- Dunántúl és a főváros környéke volt. Sáfrány Géza, az Országos Sugárbiológiai Kutatóintézet munkatársa lapunknak úgy nyilatkozott: Magyarországon jelenleg nem vizsgálják a csernobili katasztrófa egészségügyi következményeit. A szakértő szerint ezt semmi nem is indokolná, mivel az emberek olyan kis sugárdózisokat kaptak, amelynek egészségügyi kocA Fidesz a parlament alakuló ülésén nyújt be határozati javaslatot, amelyben arra kéri a kormányt, hogy szeptember 30-ig nyújtson be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek egy csernobili kárpótlási alap létrehozásáról. Szíjjártó Péter szerint a magyar államnak el kell ismernie a húsz évvel ezelőtti katasztrófa magyar áldozataival szembeni felelősséget, hiszen az akkori Szovjetunió területén lévő csernobili atomerőműben történt robbanás tényéről, és annak egészségkárosító hatásairól az akkori vezetők nem adtak megfelelő tájékoztatást. (Egyébként Csehák Judit volt akkoriban az egészségügyi miniszter.) Ezután több magyar állampolgár, kamionsofőr, buszsofőr, pilóta munkavégzés céljából, állami cégek megbízásából a fertőzött területekre utazott. kázata nincs. A daganatos elhalálozások száma 1961 óta folyamatosan emelkedik, ebben az egyenletes tendenciában semmilyen változás nem állt be a katasztrófa következtében. „Gyakorlatilag kizártnak tartom, hogy állati vagy növényi mutációk létrejöhettek, akkora dózist nem kapott Magyarország, hogy ennek bármilyen különös hatása lett volna” - tette hozzá Sáfrány Géza. Más véleményen van viszont a kutatásokkal kapcsolatban Csáki Roland, a Greenpeace munkatársa. Véleménye szerint a sugárbiológiai intézetet közvetlenül a katasztrófa után oly mértékben befolyásolta az akkori szovjet elnyomás és magyarországi szocialista politikai vezetés, hogy szinte természetesnek lehet venni, semmilyen káros hatásról nem számoltak be. Azóta viszont semmilyen hivatalos vizsgálat nem történt, ráadásul egy ilyen elemzés akkora kutatókapacitást igényel, amellyel csak az állam rendelkezik. Szieberth Máté, a Magyar Nukleáris Társaság tikára lapunknak megerősítette Csáki Roland szavait. Tudomása szerint sem készült a ’80-as évek óta komoly állami vizsgálat a hatásokat illetően. Az emberi megbetegedéseket és a születési rendellenességeket vizsgáló statisztikákban nincsen olyan kimutatható változás, amely csernobili következmény lehetne. Azt azonban máig nem lehet tudományosan alátámasztani, hogy az egyes eseteket mi okozhatta. „A háttérsugárzás növekedése sajnos azóta is jól kimutatható, bár ebből a szempontból jobb helyzetben vagyunk, mint például Ausztria, a szél ugyanis abba az irányba sodorta a radioaktív felhőt. A legnagyobb probléma az, hogy húsz éve reflexből letagadtak mindent,, és az emberekig semmilyen pontos információ nem jutott el az akkori tájékoztatáson keresztül” - monda a HídAkkoriban az érintett országok közül csak Magyarországnak volt genetikai ártalmat monitorozó rendszere, ezért ez a WHO felkérésére az egyik legfontosabb kutatási téma volt hazánkban - tudtuk meg Czeizel Endre genetikustól. Mint a szakember a Híd- lapnak elmondta, az egyetlen pontosan érzékelhető hatás az volt, hogy a katasztrófát követő kilencedik hónapban drasztikusan csökkent a születések száma, ez azonban inkább az emberek félelmének, pszichológiai hatásnak köszönhető. A genetikai ártalmak száma nem emelkedett, az új mutációk és a többszörös rendellenességek száma szintén nem nőtt, a Down-kóros betegségek száma is csak 1995 után mutatott komolyabb változást. Azt azonban nem lehet tudományosan alátámasztani, hogy ez valóban csernobili következmény lenne. Az állatodnál viszont öt-hat évig tapasztalható volt a genetikai mutálódás a katasztrófa után - állítja Kása Géza rétsági állatorvos. (A környéken élők ma is azt mondják, a magas légkörbe jutó radioaktív szennyeződés Nógrád megye déli részén, meghatározott sávban szóródott, ezért ezen a területen a gyomnövények magassága évekig többszöröse volt a megszokottnak - a szerk.) Az állatorvos tapasztalatai szerint 1986 után hosszú ideig nagyon magas volt a torzszülöttek és a halvasok körében. Kása lapunknak arról számolt be, hogy a robbanást követő nyolc-tíz évben rendszeresen találkozott végtaghiányos, vagy éppen plusz végtaggal született, sőt duplafejű szarvasmarhákkal és lovakkal is Nógrád megye déli részén. • Pálovics Klára lapnak a kutató. született állatok száma, főleg a patáA tragédiáról szerdán több magyarországi civil szervezet is megemlékezett. A Déli pályudvar kerengőjében az Energia Klub, a Védegylet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Greenpeace szervezésében gyertyagyújtással emlékeztek a katasztrófa huszadik évfordulójára. A szervezetek arra buzdítottak mindenkit, hogy este nyolc óra körül oltsák le néhány percre a villanyt a katasztrófa áldozataira emlékezve. Az akcióhoz csatlakozott a fővárosi önkormányzat is, és kilenc óra után Budapesten öt percre kihunytak a város nevezetességeit és köztéri szobrait megvilágító fények. Augusztustól szigorodik a műszaki vizsga Az európai szabályokhoz igazodó eljárástól a visszaélések csökkenését várják Folytatás az 1. oldalról Ha azonban a vizsgára vitt gépkocsi korábban már átesett eredetiségvizsgálaton, akkor nem lesz kötelező az újfajta vizsgálat, csupán az azonosítószámok szemrevételezéssel történő egyeztetése. Az Autótulajdonosok Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, Sánta László lapunknak úgy nyilatkozott, hogy bár az új vizsgarend szerint megszerzett forgalmi engedély az autósoknak nyilván több pénzébe fog kerülni, ezt az intézkedést semmiképpen sem tekintik újabb „sarcnak”, hanem inkább garanciának arra, hogy a jövőben minél kevesebb lopott, sérült, átütött alváz- és motorszámú gépkocsi kerüljön’gyanútlan, jóhiszemű vevők tulajdonába. Sánta László kihangsúlyozta, hogy 1995-ben még húszezer gépkocsit loptak el hazánkban, az elmúlt évben pedig „mindössze” 6-7 ezer autó esett a tolvajok áldozatául. A drasztikus csökkenés okaként az 1998- ban, Európában elsőként bevezetett törzskönyv és eredetiség vizsgálat intézményét nevezte meg a szakember. A minden adásvételnél elvégzendő vizsgálatért 14-18 ezer forintot kell fizetni, a törzskönyv kiváltása pedig 6 ezer forintba kerül. Sánta szerint az új műszaki vizsga keretében elvégzett vizsgálatokért ennél kevesebbet kell majd fizetni. Szerettük volna megkérdezni az illetékes minisztériumot is a rendelet részleteiről és anyagi vonatkozásairól, de lapzártánkig nem kaptunk tőlük tájékoztatást. Megkérdeztük az esztergomi Autóklub állomás vezetőjét is az új műszaki vizsga várható költségeiről, ám Albert József elmondta, hogy hivatalosan még őt sem tájékoztatták a változásokról. • G.É. Nincs madárinfluenza-veszély az országban? A jelek szerint egyeló're mind a szárnyasok, mind az ember megúszta a járványt Minden madárinfluenza miatt korábban elrendelt védőzónát feloldottak már Magyarországon, mivel március 20-a óta nem találtak egyetlen fertőzött vadmadarat sem. Természetesen azzal, hogy régóta nem bukkantak fertőzött madártetemre, még nem zárja ki, hogy egyszer és mindenkorra megúsztuk a H5N1 teijedését, de annak a veszélye, hogy akár háziszárnyast, akár embert megfertőzzön a kór, szerencsére nagyon minimálisra zsugorodott. Ahogyan az ornitológusok jósolták, a vonulás lezárulásával és a madarak párba állásával valóban megszűnt a vírus terjedésének veszélye. Süth Miklós országos főállatorvos ugyanakkor kérdésünkre hangsúlyozta: a fedett etetés, valamint a madárkiállítások tartásának engedélyhez kötöttsége továbbra is érvényben van, ahogyan a megfigyelések is folytatódnak. Egy-egy esetet a jövőben sem lehet kizárni, ám a fertőzési lánc minden jel szerint megszakadt, az állatorvosok és a baromfitenyésztők jól végezték a dolgukat, sikerült megakadályozni, hogy mint például Németországban vagy Franciaországban a H5N1 számyastelepeken is pusztítson - mondta a főállatorvos. Magyarországon egyébként összesen 64 fertőzött madarat találtak, a vírus február 15-én jelent meg először. A világjárvány veszélye azonban ezzel közel sem múlt el, kitörésének veszélye továbbra is leginkább az A Baromfi Terméktanács közlése szerint az ágazat összesen 13.4 milliárdos veszteséget könyvelhet el a madárinfluenza okozta pánik miatt, a legnagyobb, mintegy 50 százalékos visszaesést tavaly ősszel regisztrálták a fogyasztásban. Mostantól viszont lehetőség nyílik az unió és az agrártárca közös támogatásának igénybevételére, ami már nemcsak a megsemmisítések költségét, hanem az egyéb, kényszerintézkedések miatt kiesett bevételt is kompenzálhatja. afrikai, ázsiai országokat fenyegeti. Azt nem tudni, hogy jövőre is elhozzák-e a vírust Európába a vándormadarak. • Sz. H. Május elsején adják át az új játszóteret Pályázatból, uniós normák alapján épült meg a játékpark Tokodaltáró önkormányzata még a múlt évben nyert támogatást egy korszerű, uniós követelményeknek megfelelő, biztonságos játszótér megvalósítására. A játékok felállítása most folyik, az ünnepélyes átadásra hétfőn kerül sor. A tokodaltárói Asztalos Sándor utcában a jövőben várhatóan megnövekszik a gyerekzsivaj, hiszen itt készül el a napokban az a modem és biztonságos játszótér, amelyre a település 5 millió forintos hitellehetőséget, illetve 1,8 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el egy pályázat keretében. A játszótérnek a szerződés értelmében április 30-ig kell elkészülnie, ezért a helyiek megragadták az alkalmat arra, hogy a május elsejei majális keretében adják át a gyerekek új játszóparadicsomát. A hétfői program a Bányász Kultúrotthon- ban veszi kezdetét, ahol a gyermekeket délutántól légvár, léggömbhajtogatás és arcfestés válj a. A felnőtteknek főzőversenyt szerveznek, amelyen gulyás- és pörkölt-kategóriában lehet majd versenyezni. Délután 15 órakor a Monó Manó zenekar gyermekműsorára kerül sor, majd az érdeklődők és az együttes tagjai zeneszó kíséretében közösen levonulnak az új játszótérhez, ahol az ünnepélyes átadást követően birtokba veszik a teret és az ott álló nyolc játékot, majd lesz kötélhúzás és homokkép-készítés. A kul- túrház épületében 16 óra 30 perckor nyílik meg az esztergomi Szikra Művészeti Stúdió kiállítása, majd a főzőverseny eredményhirdetésével és nosztalgia diszkóval zárni a nap. • -r -a