Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)

2006-04-27 / 82. szám

www.istergranum.hu 2006. április 27., csütörtök • HÍDLAP | 5 Máig kísért Európában a csernobili atomkatasztrófa Hiába haltak meg sokan a világban, de nálunk nem készült megfelelő elemzés a balesetről Folytatás az 1. oldalról A felhő elvonulását néhol csapadék is kísérte, emiatt az országon belül is jelentős eltérések voltak tapasztalha­tóak a szennyezettségben. A legin­kább veszélyeztetett terület az Észak- Dunántúl és a főváros környéke volt. Sáfrány Géza, az Országos Sugárbio­lógiai Kutatóintézet munkatársa la­punknak úgy nyilatkozott: Magyaror­szágon jelenleg nem vizsgálják a csernobili katasztrófa egészségügyi következményeit. A szakértő szerint ezt semmi nem is indokolná, mivel az emberek olyan kis sugárdózisokat kaptak, amelynek egészségügyi koc­A Fidesz a parlament alakuló ülésén nyújt be határozati javaslatot, amely­ben arra kéri a kormányt, hogy szep­tember 30-ig nyújtson be törvényja­vaslatot az Országgyűlésnek egy cser­nobili kárpótlási alap létrehozásáról. Szíjjártó Péter szerint a magyar állam­nak el kell ismernie a húsz évvel ezelőt­ti katasztrófa magyar áldozataival szembeni felelősséget, hiszen az akko­ri Szovjetunió területén lévő csernobili atomerőműben történt robbanás tényéről, és annak egészségkárosító hatásairól az akkori vezetők nem adtak megfelelő tájékoztatást. (Egyébként Csehák Judit volt akkoriban az egész­ségügyi miniszter.) Ezután több ma­gyar állampolgár, kamionsofőr, busz­sofőr, pilóta munkavégzés céljából, ál­lami cégek megbízásából a fertőzött területekre utazott. kázata nincs. A daganatos elhalálo­zások száma 1961 óta folyamatosan emelkedik, ebben az egyenletes ten­denciában semmilyen változás nem állt be a katasztrófa következtében. „Gyakorlatilag kizártnak tartom, hogy állati vagy növényi mutációk létrejöhettek, akkora dózist nem ka­pott Magyarország, hogy ennek bár­milyen különös hatása lett volna” - tette hozzá Sáfrány Géza. Más véleményen van viszont a ku­tatásokkal kapcsolatban Csáki Ro­land, a Greenpeace munkatársa. Véle­ménye szerint a sugárbiológiai intéze­tet közvetlenül a katasztrófa után oly mértékben befolyásolta az akkori szovjet elnyomás és magyarországi szocialista politikai vezetés, hogy szinte természetesnek lehet venni, semmilyen káros hatásról nem szá­moltak be. Azóta viszont semmilyen hivatalos vizsgálat nem történt, ráadá­sul egy ilyen elemzés akkora kutató­kapacitást igényel, amellyel csak az állam rendelkezik. Szieberth Máté, a Magyar Nukleá­ris Társaság tikára lapunknak meg­erősítette Csáki Roland szavait. Tudo­mása szerint sem készült a ’80-as évek óta komoly állami vizsgálat a hatáso­kat illetően. Az emberi megbetegedé­seket és a születési rendellenessége­ket vizsgáló statisztikákban nincsen olyan kimutatható változás, amely csernobili következmény lehetne. Azt azonban máig nem lehet tudományo­san alátámasztani, hogy az egyes ese­teket mi okozhatta. „A háttérsugárzás növekedése sajnos azóta is jól kimu­tatható, bár ebből a szempontból jobb helyzetben vagyunk, mint például Ausztria, a szél ugyanis abba az irányba sodorta a radioaktív felhőt. A legnagyobb probléma az, hogy húsz éve reflexből letagadtak mindent,, és az emberekig semmilyen pontos in­formáció nem jutott el az akkori tájé­koztatáson keresztül” - monda a Híd­Akkoriban az érintett országok kö­zül csak Magyarországnak volt gene­tikai ártalmat monitorozó rendszere, ezért ez a WHO felkérésére az egyik legfontosabb kutatási téma volt ha­zánkban - tudtuk meg Czeizel Endre genetikustól. Mint a szakember a Híd- lapnak elmondta, az egyetlen ponto­san érzékelhető hatás az volt, hogy a katasztrófát követő kilencedik hónap­ban drasztikusan csökkent a születé­sek száma, ez azonban inkább az em­berek félelmének, pszichológiai hatás­nak köszönhető. A genetikai ártalmak száma nem emelkedett, az új mutációk és a többszörös rendellenességek szá­ma szintén nem nőtt, a Down-kóros betegségek száma is csak 1995 után mutatott komolyabb változást. Azt azonban nem lehet tudományosan alá­támasztani, hogy ez valóban csernobi­li következmény lenne. Az állatodnál viszont öt-hat évig ta­pasztalható volt a genetikai mutálódás a katasztrófa után - állítja Kása Géza rétsági állatorvos. (A környéken élők ma is azt mondják, a magas légkörbe jutó radioaktív szennyeződés Nógrád megye déli részén, meghatározott sávban szóródott, ezért ezen a terüle­ten a gyomnövények magassága éve­kig többszöröse volt a megszokottnak - a szerk.) Az állatorvos tapasztalatai szerint 1986 után hosszú ideig nagyon magas volt a torzszülöttek és a halva­sok körében. Kása lapunknak arról számolt be, hogy a robbanást követő nyolc-tíz évben rendszeresen találko­zott végtaghiányos, vagy éppen plusz végtaggal született, sőt duplafejű szarvasmarhákkal és lovakkal is Nóg­rád megye déli részén. • Pálovics Klára lapnak a kutató. született állatok száma, főleg a patá­A tragédiáról szerdán több magyarországi civil szervezet is megemlékezett. A Déli pályudvar kerengőjében az Energia Klub, a Védegylet, a Magyar Természetvédők Szö­vetsége és a Greenpeace szervezésében gyertyagyújtással emlékeztek a katasztrófa huszadik évfordulójára. A szervezetek arra buzdítottak mindenkit, hogy este nyolc óra körül oltsák le néhány percre a villanyt a katasztrófa áldozataira emlékezve. Az akci­óhoz csatlakozott a fővárosi önkormányzat is, és kilenc óra után Budapesten öt perc­re kihunytak a város nevezetességeit és köztéri szobrait megvilágító fények. Augusztustól szigorodik a műszaki vizsga Az európai szabályokhoz igazodó eljárástól a visszaélések csökkenését várják Folytatás az 1. oldalról Ha azonban a vizsgára vitt gépkocsi korábban már átesett eredetiségvizsgá­laton, akkor nem lesz kötelező az újfajta vizsgálat, csupán az azonosítószámok szemrevételezéssel történő egyeztetése. Az Autótulajdonosok Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, Sánta László la­punknak úgy nyilatkozott, hogy bár az új vizsgarend szerint megszerzett forgal­mi engedély az autósoknak nyilván több pénzébe fog kerülni, ezt az intézkedést semmiképpen sem tekintik újabb „sarc­nak”, hanem inkább garanciának arra, hogy a jövőben minél kevesebb lopott, sérült, átütött alváz- és motorszámú gépkocsi kerüljön’gyanútlan, jóhiszemű vevők tulajdonába. Sánta László ki­hangsúlyozta, hogy 1995-ben még húszezer gépkocsit loptak el hazánkban, az elmúlt évben pedig „mindössze” 6-7 ezer autó esett a tolvajok áldozatául. A drasztikus csökkenés okaként az 1998- ban, Európában elsőként bevezetett törzskönyv és eredetiség vizsgálat intéz­ményét nevezte meg a szakember. A minden adásvételnél elvégzendő vizsgá­latért 14-18 ezer forintot kell fizetni, a törzskönyv kiváltása pedig 6 ezer forint­ba kerül. Sánta szerint az új műszaki vizsga keretében elvégzett vizsgálato­kért ennél kevesebbet kell majd fizetni. Szerettük volna megkérdezni az illeté­kes minisztériumot is a rendelet részle­teiről és anyagi vonatkozásairól, de lap­zártánkig nem kaptunk tőlük tájékozta­tást. Megkérdeztük az esztergomi Autó­klub állomás vezetőjét is az új műszaki vizsga várható költségeiről, ám Albert József elmondta, hogy hivatalosan még őt sem tájékoztatták a változásokról. • G.É. Nincs madárinfluenza-veszély az országban? A jelek szerint egyeló're mind a szárnyasok, mind az ember megúszta a járványt Minden madárinfluenza miatt koráb­ban elrendelt védőzónát feloldottak már Magyarországon, mivel március 20-a óta nem találtak egyetlen fertő­zött vadmadarat sem. Természetesen azzal, hogy régóta nem bukkantak fertőzött madártetemre, még nem zárja ki, hogy egyszer és min­denkorra megúsztuk a H5N1 teijedését, de annak a veszélye, hogy akár háziszár­nyast, akár embert megfertőzzön a kór, szerencsére nagyon minimálisra zsugo­rodott. Ahogyan az ornitológusok jósol­ták, a vonulás lezárulásával és a mada­rak párba állásával valóban megszűnt a vírus terjedésének veszélye. Süth Mik­lós országos főállatorvos ugyanakkor kérdésünkre hangsúlyozta: a fedett ete­tés, valamint a madárkiállítások tartásá­nak engedélyhez kötöttsége továbbra is érvényben van, ahogyan a megfigyelé­sek is folytatódnak. Egy-egy esetet a jö­vőben sem lehet kizárni, ám a fertőzési lánc minden jel szerint megszakadt, az állatorvosok és a baromfitenyésztők jól végezték a dolgukat, sikerült megakadá­lyozni, hogy mint például Németország­ban vagy Franciaországban a H5N1 számyastelepeken is pusztítson - mond­ta a főállatorvos. Magyarországon egyébként összesen 64 fertőzött mada­rat találtak, a vírus február 15-én jelent meg először. A világjárvány veszélye azonban ezzel közel sem múlt el, kitöré­sének veszélye továbbra is leginkább az A Baromfi Terméktanács közlése sze­rint az ágazat összesen 13.4 milliárdos veszteséget könyvelhet el a madárinflu­enza okozta pánik miatt, a legnagyobb, mintegy 50 százalékos visszaesést ta­valy ősszel regisztrálták a fogyasztás­ban. Mostantól viszont lehetőség nyílik az unió és az agrártárca közös támoga­tásának igénybevételére, ami már nem­csak a megsemmisítések költségét, ha­nem az egyéb, kényszerintézkedések miatt kiesett bevételt is kompenzálhatja. afrikai, ázsiai országokat fenyegeti. Azt nem tudni, hogy jövőre is elhozzák-e a vírust Európába a vándormadarak. • Sz. H. Május elsején adják át az új játszóteret Pályázatból, uniós normák alapján épült meg a játékpark Tokodaltáró önkormányzata még a múlt évben nyert támogatást egy kor­szerű, uniós követelményeknek megfe­lelő, biztonságos játszótér megvalósítá­sára. A játékok felállítása most folyik, az ünnepélyes átadásra hétfőn kerül sor. A tokodaltárói Asztalos Sándor utcá­ban a jövőben várhatóan megnövekszik a gyerekzsivaj, hiszen itt készül el a na­pokban az a modem és biztonságos ját­szótér, amelyre a település 5 millió fo­rintos hitellehetőséget, illetve 1,8 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el egy pályázat keretében. A ját­szótérnek a szerződés értelmében április 30-ig kell elkészülnie, ezért a helyiek megragadták az alkalmat arra, hogy a május elsejei majális keretében adják át a gyerekek új játszóparadicsomát. A hétfői program a Bányász Kultúrotthon- ban veszi kezdetét, ahol a gyermekeket délutántól légvár, léggömbhajtogatás és arcfestés válj a. A felnőtteknek főzőver­senyt szerveznek, amelyen gulyás- és pörkölt-kategóriában lehet majd verse­nyezni. Délután 15 órakor a Monó Ma­nó zenekar gyermekműsorára kerül sor, majd az érdeklődők és az együttes tagjai zeneszó kíséretében közösen levonulnak az új játszótérhez, ahol az ünnepélyes átadást követően birtokba veszik a teret és az ott álló nyolc játékot, majd lesz kö­télhúzás és homokkép-készítés. A kul- túrház épületében 16 óra 30 perckor nyí­lik meg az esztergomi Szikra Művészeti Stúdió kiállítása, majd a főzőverseny eredményhirdetésével és nosztalgia diszkóval zárni a nap. • -r -a

Next

/
Oldalképek
Tartalom