Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-21 / 78. szám
4 HÍDLAP • 2006. április 21., péntek www.istergranum.hu Sms-ügy: tagadják a tömeges sms-vizsgálatot Nyitott könyv lehet a nyomozóhatóság előtt a legbizalmasabb adatunk is Folytatás az 1. oldalról Komolyabb szankciókra azonban nem számíthatnak, csupán eltiltották őket a jogsértő magatartástól. Az OTP-s ügyet elindító sarródi illetőségű Sz. Pétert viszont akár szabadságvesztéssel is sújthatják, ha jogerősen elítélik tőkebefektetési csalás jogcímén. A fiatalember naivan azt hitte, hogy az OTP állami cég, és ha annak csődjéről ad hírt, azzal a Fideszt hozza előnyös helyzetbe. Mint azóta a híradásokból kiderült, hiába küldte magánszemélyként más magánszemélyek mobiltelefonjára a véleményét, a Nemzeti Nyomozóiroda azonnal „ugrott” a magáncég feljelentésére, és rekordgyorsasággal elfogták a jobboldalnak segíteni próbáló férfit. Mint emlékezetes, tegnapi számunkban megírtuk: azt, hogy kinek van ilyen esetben nyomozati jogköre, a Hídlapnak adott nyilatkozatában Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is megkérdőjelezte. Miként annak jogszerűségét is vitatta az ombudsman, hogy ebben a konkrét ügyben jogosan tekintett-e bele a hatóság a magántitoknak minősülő, és a mobilszolgáltatók által tárolt sms-forgalmi adatokba. Horváci Emese, a Nemzeti Nyomozóiroda szóvivője lapunknak cáfolta, hogy a nyomozók akár egyetlen sms-t is átnéztek volna a vizsgálat során. Arról azonban, hogy milyen módszerekkel jutottak el az üzenet eredeti feladójához, nem kívánt beszélni. Egy magát megnevezni nem kívánó nemzetbiztonság szakértő lapunknak úgy nyilatkozott, hogy - bár bírósági engedélyhez kötött -, de a nyomozóhatóságnak minden lehetősége megvan hozzá, hogy a bizalmas mobiltelefonadatokhoz hozzájusson. „Az sms-ek láncstruktúrában működnek - mondta a szakértő. - Ha az egyik láncszemet megtalálta a hatóság, akkor a kezdőpontra rábukkanni már szinte gyerekjáték. Ha pedig a bíróság hozzájárul a lehallgatásnak minősülő titkosszolgálati módszerek alkalmazásához, akkor az sms-ek hivatalosan dokumentálhatóak, és akár bizonyítékként is felhasználhatóak” - mutatott rá lapunknak a szakértő. Ilyen operatív módszereket azonban leginkább a szervezett bűnözés elleni nyomozás során szoktak alkalmazni - figyelmeztetett. Ezért is különösen érthetetlen, hogy egy magántulajdonú pénzintézet feljelentése nyomán, és egy hétköznapi, „szimpla” magánszemély elkövető esetében miért kezdenek ilyen típusú nyomozásba? - tette fel a költői kérdést a szakember. A távközlési és nemzetbiztonsági törvény alapján a mobilszolgáltatóknak minden esetben tárolniuk kell a forgalmi adatokat, és megfelelő (bírói vagy igazságügy-miniszteri) engedély birtokában habozás nélkül ki kell adniuk azokat a nyomozóhatóságnak. Annak viszont semmilyen technikai akadálya nincs, hogy az engedély alapján a jogszabályt sértőket fel lehessen kutatni, sőt az uniós együttműködések alapján akár a külföldi szolgáltatók adataihoz is hozzá lehessen jutni. Utóbbi esetben a nem magyar állampolgár elkövető viszont nem büntethető Magyarországon, így ha a láncolat legelején külföldi telefon található, vagyis külföldről indították az üzenetet, a magyar rendőrség semmit sem tehet. • P. K. Olaszok vették meg a felvidéki kastélyt Folytatás az 1. oldalról Ennek köszönhetően az 50-es évek elejére állami használatba került a kastély és annak udvara: az üresen maradt épületekben mezőgazdasági szakközépiskolát rendeztek be. Amikor azonban elkészült Ipolyság szintén mezőgazdasági irányzatú iskolája, a béli intézmény megszűnt. Ezek után a község kultúrházat, könyvtárat és ifjúsági klubot rendezett be az épületekben. A rendszerváltás után az örökösök egy bírósági per segítségével szerezték vissza tulajdonukat., Azóta fokozatosan szétlopták az épületeket: elvitték az ajtókat, ablakokat, beszakadt a mennyezet és a tető is” - mesélte el a polgármester, aki egyelőre nem tudta részletesen megmondani azt, hogy az újdonsült tulajdonos mit tervez kastélyával., Az viszont biztos, hogy turisztikai célokra szeretné felhasználni az épületet, és annak udvarát, amelyben parkot alakít majd ki” - nyilatkozta a falu első embere. • Sz. É. Révkomárom: hogyan tovább, Európa? Konferencia az uniós csatlakozás megválaszolatlan kérdéseiről A fenti címmel tartanak nemzetközi konferenciát pénteken a révkomáromi Selye János Egyetemen. A rendezvény a Tiszti Pavilon épületében, reggel kilenckor kezdődik, az előadók az unióval kapcsolatos kérdéseket boncolgatják majd. Albert Sándor, az egyetem rektora lapunknak elmondta, hogy a konferencián olyan aktuális kérdésekkel foglalkoznak majd, amelyek eddig sok ember számára nem teljesen voltak érthetők., A rendezvény résztvevői az ott előadó személyektől olyan információkat hallhatnak, amelyekhez eddig nem igazán volt esélyük hozzájutni és most első kézből tudomást szerezhetnek róluk” - mondta a Hídlapnak az intézmény első embere. A konferencián, a szlovák kormányt képviselve részt vesz Csáky Pál miniszterelnök-helyettes is, aki az egyetem mellett társrendezőként szerepel. A rendezvényen az MKP-s politikus köszöntő beszéde után előadást tart Walter Schwimmer, az Európa Tanács volt főtitkára, Jiri Dienstbier Csehország volt külügyminisztere és ENSZ megbízott, Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke és Miroslav Kusy a pozsonyi Comenius Egyetem volt rektora, politológus. A fent említett személyek az Európai álom, Hogyan tovább, Európa?, Kis nemzetek Európája, és az Az emberi jogok és az Európai Unió címmel tartanak majd előadásokat. • -p -a L A P { $ l Kövesdi Károly Autonómiafóbia Még jóformán el sem kezdte sugározni adását a Duna Televízió Autonómia címmel indított csatornája, a szlovák nemzeti oldal már veri a dobokat és riadót fúj. A Szlovák Nemzeti Párt mediális szélsőségnek, irredenta diverziónak nevezi az új csatornát, a Szlovák Nemzeti Koalíció pedig azt tartja sértőnek, hogy Szlovákiát ismét Felvidék néven emlegetik Magyarországon. A szlovák nemzetiek direkt sértőnek tartják, hogy az új csatorna Húsvét vasárnapján kezdte adását, mert úgymond ,Jézus feltámadása és a Nagymagyarország eszme felélesztése közt von párhuzamot”. Persze nem meglepő ez a reakció. Megszokhattuk, hogy Ján Slota, Vítazoslav Móric meg a többiek, ha tehetnék, a szótárakból is száműznék a szabadság és az önrendelkezés kifejezéseket. Ennél kissé furcsább Miroslav Kusy politológus egyetemi tanár nyilatkozata, aki nincs meggyőződve róla, hogy jó ötlet ilyen csatornát indítani. Kusy professzor az Új Szó keddi számának ezt nyilatkozta: „Önmagában az autonómia-törekvésekkel nincs semmi gond, a kisebbségeknek joguk van hozzá. Ám egy ilyen elnevezésű tévécsatorna inkább árthat, mint használhat az ügynek. Az az út, amelyen az MKP elindult, sokkal inkább járható. Duray Miklós provokatív megnyilvánulásaitól eltekintve a magyar párt programjában nem szerepel ez a kényes kifejezés, nem hangoztat területi elszakadást, hanem az önkormányzatiság megerősítéséért, kulturális és oktatási önrendelkezésért harcol. (...) Az MKP türelmesen araszol előre, s mi sem bizonyítja jobban ezen óvatos politika helyességét, mint az, hogy a párt már másodszor kormánytényező, Bugár Béla áll a szlovák parlament élén, sőt most az oktatási miniszter is magyar. Ez korábban elképzelhetetlen volt. De Szlovákiában az autonómia vörös posztó, ez a társadalom még nem érett meg erre.” Természetes, hogy itt van a kutya elásra: nem érett meg a társadalom és a helyzet Szlovákiában. De azért furcsállom Kusy prof nyilatkozatát, hiszen ő ugyanúgy tudja, mint mi, hogy ha Szlovákiában mindenki a „helyzetre” várna, s arra, hogy „beérjen” a társadalom, akkor a világ végéig várhatnánk. Egy ország társadalma ugyanis nem hasonlítható a vajkörtéhez vagy a kelkáposztához, amely a napsütés és a locsolás hatására megérik. A helyzetet teremteni szokták, a társadalmi légkört pedig alakítani. Arról nem szólva, hogy az MKP kormányalakításkor három más téma mellett önként lemondott az autonómia kifejezésnek, mint olyannak a használatáról is. Hogy ez a politika helyes a szlovákok szemszögéből, nem kétséges. A mi szemszögünkből azonban struccpolitika, amin változtatni kell. A dolgok önmaguktól nem változnak meg, az autonómiáért Európa-szerte meg kellett harcolniuk azoknak a kisebbségeknek, amelyeknek sikerült azt elnyerniük. Nem ajándékba kapták, és nem úgy hullott az ölükbe, hogy egyszer csak a többség arra ébredt egy szép, napsütötte reggelen, hogy meg van érve a helyzet. A toleranciához és az érettséghez, s ezt Miroslav Kusy is tudja, tanuláson, tapasztalaton keresztül vezet az út. Úgyhogy talán jobban tette volna, ha a türelmes és érésre hajlamos szlovákságnak a szíves figyelmébe ajánlja az új csatornát. Ingyen lovasórákat vehet a lovas nemzet Több lovardában térítésmentesen lovagolhatunk a nyári szünetig Folytatás az 1. oldalról A nehéz helyzetet enyhítendő a Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) Lovas Tagozata a Magyar Turizmus Zrt.-vel együttműködve egy angol minta alapján már második alkalommal hirdette meg a „Nyitott lovardák napját”, melynek keretében a programhoz csatlakozó lovardákban nyílt napokat tartanak, amikor bárki ingyenesen kipróbálhatja a lovas létesítmények szolgáltatásait. Mausz András, a MATUR Lovas Tagozatának képviselője lapunk kérdésére elmondta, hogy bár a szakma hazai helyzete elkeserítő, a kiút mégsem a panaszáradatban, hanem az összefogásban rejlik. A tavaly első alkalommal meghirdetett, akkor 32 lovarda és mintegy háromezer vendég részvételével lebonyolított program célja az, hogy a lehető legtöbben megismerjék a lovat, a lovaglás szépségeit, és ezáltal növekedjen a hazai lovasok száma, divatosabbá váljanak a lovassportok, de legalább is javuljon azok általános megítélése. A program alapötletét Angliából importálták,, ahol egy lovasprogram keretén belül biztosítottak ingyenes lovaglási lehetőséget az érdeklődőknek. Ezt az ötletet ennek az országos sorozatnak a megrendezésével adaptálták a hazai viszonyokra, hogy minél szélesebb tömegben népszerűsítsék a lovaglást és a lovardákat. Mausz András hangsúlyozta, hogy a módszer mintegy keretet ad a lovas szolgáltatóknak ahhoz, hogy a programon belül, saját marketingeszközeik és erőforrásaik bevetésével népszerűsítsék saját vállalkozásukat. Az idei programsorozat a múlt hét végén vette kezdetét. A nyári szünetig - a lovas táborok beindulásáig - az ország legalább ötven lovardája tartja meg saját nyílt napját, ám az akcióhoz még mindig lehet csatlakozni. így tesz majd valószínűleg Bönde Ferenc, az esztergomi Voltizs Lovarda tulajdonosa is, aki lapunktól értesült az országos programról. Mint elmondta, nagyon jónak tartja a kezdeményezést, és mindenképpen megteszi a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a Suzuki út melletti lovarda is részt vehessen a Nyitott Lovardák programjában. A szentendrei Hunkadombi Lovasklub viszont már csatlakozott az akcióhoz, melynek keretében két nyílt napot is tart a Pannónia-telepen lévő lovarda április 22-én és május 13-án - tudtuk meg a klub részéről Bánó Csillától. Az érdeklődők akár már szombaton is megtekinthetik az istállókat, megismerkedhetnek a lovakkal, kipróbálhatják a futószáras lovaglást, részt vehetnek az oktatóórákon, valamint megtekinthetik a díjugrató bemutatókat. A szentendrei díjmentes programokra - úgy mint az ország összes lovardája esetében - előzetes bejelentkezés szükséges. Május 13-án tartja nyílt napját a bábolnai Nemzeti Ménesbirtok is, június 10-én pedig a győri Viktória Lovasklub szolgáltatásait lehet igénybe venni. • Gábor Éva
