Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)

2006-02-04 / 25. szám

www.esztergom.hu 3 2006. február 4., szombat • HÍDLAP • Nyolcvanéves Grosics Gyula A Fekete Párducot Orbán Viktor és az MLSZ is köszöntötte Kevesebb jut a rendezvényekre, több a beruházásokra Folytatás az 1. oldalról „Elkapott egy influenza, de ez a legkisebb probléma, hiszen néhány héttel ezelőtt volt egy agyérgörcsös eszméletvesztésem, ami miatt kór­házba kerültem” - mondta az egyko­ri hálóőr. „Jelenleg szigorú szobafog­ságra vagyok ítélve, amit azért nem tartok be százszázalékosan. A kont- rollvizsgálaton csak annyit mondtak az orvosok, hogy egy hónap múlva újra találkozunk, ha idő közben nem lesz probléma. A legnagyobb baj, hogy állandó jelleggel fáj a fejem, ami nagyon zavaró.” Az Aranycsapat kapusával a múlt hé­ten a BBC is készített felvételt. Grosics elmondta: nem volt nehéz összeszedni a régi emlékeket. „A régi dolgok még jobban élnek bennem, mint annak ide­jén. Minden nappal előtűnik valahon­nan a múltból egy emlék, amire jósze­rivel évtizedekig nem is emlékeztem. Úgy látszik az ember nyolcvanéves korban ér el erre a szintre” - merengett a múltról a klasszis kapus. Grosics Gyuláról szóló anekdoták nyomán több furcsa dologra is rábuk­kanhatunk. A legérdekesebb talán az, hogy mit szerettek volna a szülők, mi legyen a Fekete Párducból. „Az édesanyám papnak, vagy hege­dűművésznek képzelt el” - mondta Grosics. „Aztán teljesen váratlanul jött a labdarúgás, ami szétzúzta a szülői akaratot. Én majdnem gyermekkor­ban, 14 és fél évesen kerültem a Dorog első csapatába, a bemutatkozás pedig olyan jól sikerült, hogy állandó tagja lettem az együttesnek. A foci töltötte ki mindennapjaimat, rengeteg él­ményt szereztem magamnak, láttam a világot, és teljesen nyilvánvaló, ha nem labdarúgó leszek, soha nem jutok el ennyi helyre. Azt sem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy a magyar lab­darúgás kiemelkedő szakaszában áll­hattam a gólvonalon. 2005-ig egyetlen helyen nem jártam csak Európában - Albániában -, de tavaly egy meghívás­nak eleget téve oda is eljuthattam.” A legendás labdarúgó elmondta a véleményét a mai kapusokról is, ki­emelve, hogy ezen a téren Magyaror­szág nem áll rosszul. „Amióta az eszemet tudom és közelebbi kapcso­latot teremtettem a labdarúgással, az­óta minden időszaknak megvoltak a kiemelkedő képességű kapusai, Ma­gyarországon ugyanúgy, mint a világ­ban. Csak magyar vonatkozásban hozzáfűzném: vannak nagyon jó tel­jesítményt nyújtó hálóőreink, sőt a képességeket illetően van néhány rendkívül tehetség is, akik ha betart­ják az íratlan szabályokat, akkor sokra vihetik” - szögezte le Grosics Gyula. • Nagy BalAzs A beruházások kerülnek előtérbe az esztergomi önkormányzat 2006 évi költségvetésében. Az önkor­mányzatokat sújtó kormányzati meg­szorítások miatt egyre kevesebb ál­lami normatívával számolhat a város az intézmények fenntartásánál. Első fordulóban tárgyalta a város önkormányzata a 2006 évi költségve­tést. A tervezett beruházások végre­hajtása a legfontosabb szempont az idei költségvetésben - hangsúlyozta Meggyes Tamás polgármester a képvi­selő-testületi ülésen. - Az egyre csök­kenő állami normatívák arra ösztönzik I az önkormányzatot, hogy átgondolják az intézményhálózat működtetésének módját. Az intézményi költségveté­seknél a már bevezetett normatív ter­vezési módszert követik most is, azzal a módosítással, hogy elkülönítik a do­logi kiadásoktól az élelmezési kiadáso­kat és közüzemi díjakat. így a dologi kiadások elsősorban a szakmai feladat- ellátás költségeit tartalmazzák. A pol­gármesteri hivatal működési költség- vetése idén 34 százalékkal kevesebb, így a különféle rendezvények kiadásai és a kormányzat által adandó támoga­tások kerültek csökkentésre. Az intéz­mények önkormányzati finanszírozá­sára átlag három százalékkal maga­sabb összeget terveztek az előző évhez viszonyítva. Az oktatási intézmények­nél kereset-kiegészítésre, karbantartá­si és felújítási alap képzésére használ­nák fel a társadalombiztosítási járulék mértékének esetleges 29 százalékról 19 százalékra történő csökkentése esetén felszabaduló forrást. Kevesebb pénz jut az idén a már hagyományos városi rendezvényekre, azonban a Bazilika felszentelésének 150 éves évfordulójára és az ’56-os forradalom emlékműre és a rendezvényre öt és fél millió forin­tot terveztek a képviselők. A márciusi Utazás kiállításon kisebb standdal sze­repel majd Esztergom, elsősorban az Aquasziget élményfürdő fog bemutat­kozni ezen a turisztikai vásáron. Az if­júsági és sport feladatok támogatására huszonnégymilliót szánnak. A közjó­léti feladatokra 2006-ban majd tíz szá­zalékkal többet terveznek, ami azt je­lenti, hogy a különféle szociális támo­gatások értéke az infláció miatt nem fog csökkenni. A beruházási progra­mok között szerepel a Fürdő Szálló megvásárlása és a régi épületszárnyá­nak rendbetétele, az új iskola-épület­nek szánt északi Kanonoksor átépíté­sére hatszázmilliót szánnak. A Báno- mi áttörés folytatásának előkészítésé­re is sor kerül idén, és majd ötvenmil­liót terveznek a mentőállomás kialakí­tására a volt Kossuth iskola épületé­ben, ahol orvosi rendelők kialakítása is folyamatban van. A városi piac át­helyezése érdekében betervezték a volt Granvisus gyár épületének meg­vásárlását, valamint majd három- százmilliót terveztek be útépítésekre és útjavításokra Esztergomban és Esztergom-Kertvárosban. • MUZ5LAI Esztergomban a régi mederben folyik az oktatás ' Folytatás az 1. oldalról A Petőfi Sándor Általános Iskola „Nyitott kapu” címmel rendezi há­rom alkalomból álló foglalkozássoro­zatát — mondta el a Hídlapnak Kal­már Károlyné igazgatónő. Legköze­lebbi február 23-án várják az óvodá­sokat, akik az idegen nyelvi-, a furu­lya- és a néptáncoktatásból kaphat­nak majd ízelítőt. Az intézmény spe­cialitása a már közel tíz éve működő, felső légúti megbetegedések kezelé­sét segítő sóbarlang, amely 25 fő alat­ti létszámú tanórák megtartására is alkalmas, továbbá hetente egy-két alkalommal a tanítást megelőző fél órában tartózkodhatnak itt a tanulók. A Mindszenty József Katolikus Általános Iskolába tavaly jóval több gyermek jelentkezett, mint a törvény által előírt huszonhat fő, viszont két osztály indításához nem lett volna elég a létszám, így sok gyermeket el kellett utasítani - tájékoztatta lapun­kat az intézmény igazgatója, Cserny Szilvia - pedig a feltételek adottak két osztály indításához is. Az iskola február 22-én tart nyílt napot, majd ezt követik keddenként az iskolaváró foglalkozások. Az egyházi intézmény tanrendjében szerepel a hitoktatás, és emellett számos szakkör munkájá­ban és sportfoglalkozáson vehetnek részt a tanulók. Nyergesújfalun nem kérdés az is­kolaválasztás, hiszen a közelmúltban vonták össze a két általános iskolát, amely Kernstok Károly Általános Iskola néven működik tovább. Szlávik József, a tanintézet igazgató­ja elmondta, hogy náluk ősszel négy osztály indul. A leendő első osztá­lyosok tanítói a beiratkozás előtt fel­keresik a helyi óvodákat, és szülői értekezlet keretein belül mutatják be az iskolát. Az intézmény német nemzetiségi osztályt is indít, ahol már az elsősök is heti öt órában ta­nulják az idegen nyelvet. Bármelyik vizet szennyezzük, az a nagy folyóba kerül Földünkön egyre nagyobb kincs a tiszta és iható víz. A Víz Világ­napját, több mint egy évtizede március 22-én ünnepeljük, és min­den évben más-más jelmondatot választanak a szervezők. Idén „Víz és kultúra” lesz a témája a progra­moknak, pályázatoknak. Azzal mindenki tisztában van, hogy víz nélkül nincs élet, a kék bolygó egyre növekvő hányadán vi­szont már hiánycikk a tiszta víz. A vízgazdálkodásnak napjainkban új kihívásokkal is szembe kell néznie, ilyen a globális klímaváltozás negatív hatásainak a csökkentése, a vizek visszatartása, és egyre nagyobb sze­repet kapnak az ökológiai és termé­szetvédelmi kérdések is. Magyarország teljes területe a Du­na vízgyűjtőterületén fekszik és min­den magyarországi folyó vize előbb- utóbb a Dunába érkezik. így nem­csak a nagy folyót, hanem a legki­sebb patakot is érdemes óvni, védeni, hiszen közvetve minden vízbe kerülő szemét, minden kiöntött vegyi anyag a Dunát szennyezi. Ereifej Laurice, a WWF vizes élő­helyekkel foglalkozó programvezető­je lapunknak elmondta, a Dunát be­folyásoló terheléseknek sajnos több­féle változata is van. Léteznek úgy­nevezett pontszerű szennyezések, ezek közül a legjellemzőbbek a váro­si és ipari szennyvíztisztítók, hulla­dékkezelők, ipartelepek, állattartó te­lepek. Emellett léteznek diffúz szennyezések, melyek mezőgazdasá­gi és települési földhasználatból, leg­gyakrabban a trágyázásból származ­nak, ezek miatt rendkívül nagy a Du­na nitrogén és foszforszintje. Sinkovits László, a Dorogi Szennyvíztisztító Telep vezetője el­mondta, hogy a telepen Dorog és Tokodaltáró szennyvizét tisztítják Az esztergomi Duna Múzeum általános iskolások és középiskolások-fel- nőttek részére két korosztálynak hirdet pályázatot a Víz Világnapja alkal­mából. A feladat egy vers illetve egy zenei alkotás létrehozása vízi ihleté­sű képzőművészeti alkotások, fényképek alapján. Ezek a képek, műalko­tások lehetnek szabadon választottak, illetve a Víz Világnapja honlapon található, kifejezetten a pályázat céljára felkerült képek közül lehet válasz­tani. A pályázatnak tartalmaznia kell a választott képet, saját esetén a for­rás, leírás megjelölésével, és az ehhez készült verset illetve zenei alkotást. A pályázat beküldési határideje 2006. március 8. Eredményhirdetés és díj­átadás a központi ünnepségen, 2006. március 22.-én. További részletek­ről a Múzeumban lehet érdeklődni. napi közel kétezer-kétszáz köbméter mennyiségben. Egyesített csatorna- hálózat lévén ezt a mennyiséget az időjárás befolyásolhatja, mert na­gyobb esők alkalmával jóval több szennyvízről van szó. A mechanikai tisztítás során ráccsal és ülepítéssel választják el a durva és finom szem­cséket, az ezt követő biológiai tisztí­tás pedig többek között szervesanyag lebontására alkalmas baktériumtör­zsek beépítését jelenti. Párkányban egyelőre nem működik szennyvíz- tisztító, ezért a város szennyvizét szűrőberendezésen keresztül enge­dik a Dunába. Leghamarább két év múlva várható, hogy szennyvíztele­pet építsenek, a tervek egyelőre elő­készítő fázisban vannak. Sajnos nincs elegendő pénzforrás a megvalósítás­hoz - tudtuk meg a Szlovák Vízgazdáslkodási Vállalat párkányi irodájának munkatársaitól. A Pár­kányhoz legközelebb eső szennyvíz- tisztító telep Garamkövesden van, ahol biológiai tisztítást végeznek, itt a víz kilencvenszázalékos tisztaságú, vagyis jónak mondható. • Gy. D.-B. Sí. GAbor Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom