Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)
2006-02-04 / 25. szám
HÍDLAP • 2006. február 4., szombat www.istergranum.hu Délibáb maradt az áfa-csökkentés Pálosoké lehet a monostor Nem mindenhol mérséklődtek az árak, sok helyen visszatartják a különbözeiét A szerzetesek még óvatosak Klastrompusztával kapcsolatban Folytatás az 1. oldalról Danks Emesétől, a Tesco szóvivőjétől megtudtuk, az árakat már karácsonytól csökkentették, az újonnan beszerzett védjegyet pedig folyamatosan kezdik használni, tehát a közeljövőben az ország minden Tesco- üzlet falán és egyes esetekben a termékeken is találkozhatunk az ominózus ismertetőjeggyel. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület munkatársai egyébként áprilisig folyamatos áfa-figyelési akciókat szerveznek több más szervezettel együttműködve. Januári kőrútjukon azt tapasztalták, a kereskedők igencsak szabadon kezelik az árcsökkentés lehetőségét. A megfigyelt üzAz áramszolgáltatókkal kütön megállapodást kötött az állam, hogy az áfacsökkentésnek megfelelően január í-től 4 százalékkal csökkentsék díjaikat. Ezzel csupán az a baj, hogy ezzel párhuzamosan átlagosan 2,3 százalékkal emelkedett a fogyasztói, míg 4,4 százalékkal a nem lakossági közüzemi áram ára. Az E ON tájékoztatása szerint a részszámlás ügyfeleknek az áfaváltozás nem igényel külön mérőállás-közlést, január í-től időarányos megosztással az új áfával számláznak. Ugyanakkor havi leolvasásnál később lép életbe a csökkentett áfa tartalom, ehhez kapcsolódóan kiküldött levelük végén apró betűvel közük: január 2-tól 15-ig jelezhettük a mérőállást. letek 45 százaléka érvényesítette az árakban az áfa-csökkenést, de hasonló azok aránya, akik egyelőre megtartják maguknak a hasznot, 15 százalékuknál pedig még nőttek is az árak. Előfordul olyan cég is, amelyik az árakon nem változtat, de vásárláskor 5 százalék kedvezményt biztosít. A vendéglátók kivétel nélkül a tavalyi árakon dolgoznak, a mobilszolgáltatók közül pedig a Pannon GSM egyedüli mobilszolgáltatóként érvényesítette áraiban az áfa-csökkentést. • BG A turizmusé a jövő Kesztölcön is Jelenleg csendes a település, májustól azonban beindul az élet A kesztölci önkormányzat idei költségvetése több, mint 20 millió forinttal kevesebb a tavalyinál, így lényegében a teljes összeget a tartalékokkal együtt a működési költségek és a pályázati önrészek emésztik fel. Tervek azonban itt is vannak, hogyan lehetne hatékonyabban kihasználni a község adottságait A kesztölci önkormányzat minden évben pályázik támfal megerősítésre, lépcsős településszerkezetéből fakadóan ugyanis állandó veszélyt jelent a pincebeomlás, de szeretnének segítséget kapni csapadék-elvezetéshez és útburkolat-javításhoz is - mondta el a Elídlapnak Klányi Sándor polgármester. A településnek nemcsak az iparűzési adó teljes hiánya jelent gondot, de még saját eladható területekkel sem igen rendelkeznek. A közigazgatásilag Kesztölchöz tartozó gyönyörű fekvésű Klastrompuszta 1975 óta üdülőövezet egyre többen költöznek ide, itt lelt nyugalmat például Laár András is - ám a falusi turizmusnak még a sejtje sincs meg, képtelenek nagyobb volumenű beruházásokat finanszírozni. A közeljövőben viszont megkezdődhet egy szálloda építése, illetve a kerékpárutak fejlesztése mellett további perspektívát kínál a borászat, és borturizmus is. A kesztölci pincékből - melyek az Aszár-Neszmélyi borvidékhez tartoznak - kiváló minőségű nedűk kerülnek ki, a borászok élete ugyanakkor itt sem fenékig tejfel, az értékesítés gondjai Gimeskövi Károlyt, a régió nagynevű borászát is sújtják. Kesztölcön májustól kezd majd igazán pezsegni az élet, sok látogatót vonz a régészeti, néprajzi gyűjteménnyel rendelkező, szlovák nemzetiségi népviseletet is bemutató Falumúzeum és egymást követik a kulturális programok, képzőművészeti táborok, szakkörök. • -ó -l LAP(SZ)EL Nagy Balázs Isten éltesse Grosics Gyulát! Nyolcvanéves lett minden idők egyik legnagyobb kapusa, a csak Fekete Párducként ismert Grosics Gyula. Nem mindennapi pályafutás az övé, megjárta a mennyet, de ismeri a [tököl legmélyebb bugyrait is. Ki gondolta volna, hogy csak véletlenül lett belőle hálóőr. Grosics Gyula Dorogon, egy bányászcsalád gyermekeként tengette mindennapjait, de mindig ott volt a remény: jobb élete lesz, mint szüleinek. Igaz történet, hogy az esélytelennek vélt dorogi csapat Komárom ellen lépett volna pályára, de a játékosokat szállító teherautóról hiányzott a kapus, és a cserekapus is. A 14 éves Grosics akkor még csak a jármű mellett támasztotta bringáját és arról álmodozott: mi lenne, ha én is felszállhatnék arra a kocsira. A csoda pedig villámcsapásként jött: ha nincs kapusunk, elvisszük Grosicsot - mondták egyöntetűen a többiek. A mindenki által esélytelennek tartott Dorog 2-1-re legyőzte a komáromi csapatot, az ifjonc kapusnak pedig minden bejött, a Fekete Párduc karrierje kezdetét vette. Pár évvel később Grosics már kirobbanthatatlan volt a klubcsapatából, és ami még annál is fontosabb: a válogatott meghatározó tagjává vált. Evek hosszú során mindig úgy kezdődött a magyar nemzeti tizenegy összeállítása, hogy Grosics. Ott volt 1953. november 25-én a Wembley-stadion gyepén, amikor az Aranycsapat megmutatta az angoloknak, hogyan kell focizni. Háromszor kapitulált, de mit számított, mikor Puskásék hatot rámoltak be a szigetországiaknak? Nem hiányozhatott az 1954-es világbajnokságról sem, ahol a magyarok szintén oktattak, átgázoltak az egész mezőnyön, nem volt csapat, amelyik megállíthatta volna őket. A hosszú veredenségi sorozat azonban a legrosszabbkor szakadt meg: a berni döntőben, mikor a mienk 3-2-re alulmaradtak a nyugatnémetek ellen. Az elkövetkezendő évek nem hoztak sok jót Grosicsnak, a hatalom ereje nagyobb volt, derékba törtek egy sportpályafutást, meggyötörtek egy ember. De a Fekete Párduc felállt a padlóról és megmutatta, nincs az a kudarc, melyet ne lehetne emelt fővel túlélni. Grosics Gyula sporttörténelmet írt. A magyar foci aranykorában élt, olyan labdarúgókkal játszhatott egy csapatban, mint Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Hidegkúti, Czibor. Már csak hárman - Puskás, Buzánszky, Grosics - maradtak az Aranycsapatból. Vigyázzunk rájuk, hiszen hatalmas kincsek ők, és nemcsak határainkon belül, hanem azon kívül is. Határon túli színházak A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata nyitja idén a „Vendégségben Budapesten - Határon Túli Magyar Színházi Estek” 2005/2006-os évadjának tavaszi félévét a Thália Színházban. A színházi esteken fellép többek között a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, illetve a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata is. Piliscsévi alkotók vendégtárlata Február 9-én az esztergom- kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház kiállítótermében Demeter Attila festőművész és a Piliscsévi Rajz-, és Festészeti Kör tárlata nyílik meg. Demeter Attila olaj-, akvarellképei mellett monotípiákat is bemutat majd. Az alkotókor kiállító tagjai Borzók Anikó akvarellel, Szendi Andrea monotípiával, krétarajzzal és akvarellel, Tóthné Mihov Ilona pasz- tellel és Pataki Jánosné pedig ceruzarajzzal és pasztellel várja az érdeklődőket. A kiállítást Nagy Mária, Piliscsév polgármestere nyitja meg. Kesztölc, pontosabban Klastrompuszta, de a régió egyik jelentős műemlékeként is számon tartják a pálosok egykori monostorának és 1250 körül épült templomának középkori romjait. A terület egyelőre magánkézben van, de a pálosok hamarosan visszakaphatják jogos tulajdonukat. Klastrompusztán temették el rendtársai Boldog Ozséb esztergomi kanonokot, a rend alapítóját és első vezetőjét, a hely így a pálos szerzetesrend első központjának, bölcsőjének tekinthető. A monostort a törökök a középkorban felégették, a romok területe hosszú ideig állami tulajdonban volt, a kilencvenes években pedig privatizálták, azaz magántulajdonba került. A jelenleg pécsi központtal működő pálos rend érthető módon szeretné újra magáénak tudni a szimbolikus jelentőséggel bíró helyet, évek óta küzdenek a megszerzésért, a jelenlegi állás szerint úgy tűnik, idén tavasszal talán végre siker koronázza erőfeszítéseiket. A pálosok jogos igényét minden érintett fél megérti és igyekeznek segíteni is őket. A jelenlegi tulajdonos sem gördített akadályokat az ügylet elé, ám néhány feltételnek még teljesülnie kell a végleges megegyezéshez, amiben múzeumok, és a műemlékvédelmi felügyelet is részt vesz. Szentirmay Tamás, a rend jogásza egyelőre nagyon óvatosan nyilatkozik a tervekről, ami érthető, hiszen volt már példa arra, hogy egy, a megvalósulás határán lévő tervet váratlanul megsemmisített egy, a lehetőséget jó érzékkel megneszelő és jelentős anyagi erővel bíró harmadik fél. • Szabó Hajnal Befektetőkre vár a Lencsehegyi bánya / Újra életre kelhet a letisztított, közművesített terület Folytatás az 1. oldalról A területen a későbbiekben a legkülönbözőbb profilú cégek telepedhetnek meg, a lehetőség vonzott is már 5-6 érdeklődőt, de még nem ütöttek nyélbe egyetlen üzletet sem. A víz, villany már elérhető, a gázvezetékek kiépítésén most dolgoznak. Nyitott kérdés, hogy apró részekre szabdalják-e a területet vagy nagyobb léptékben értékesítik. Az igazgató szerint minimum 15 féle hasznosítási lehetőség is adott lenne, még ha a multik nem is igen kedvelik az ehhez hasonló környezetet. A terület értékesítése mindenesetre elég sürgető lenne a Lencsehegyi Szénbánya Kft.- nek, hiszen a fenntartás költségei évente több tízmillió forintra rúgnak. • Sz.H. A kisvállalkozásoknak kell esélyt kapniuk Bállá Mihály szerint a Széchényi-tervhez hasonló támogatások kellenek Az állam nagyobb mértékű felelősségvállalása az önkormányzatok munkájában - különösen a bérjellegű finanszírozás garantálásban - sokat segíthetne a kistelepülések rossz anyagi helyzetén, véli Bállá Mihály a Balassagyarmat központú választókerület fideszes országgyűlésiképviselő-jelöltje. A politikus szerint a térség problémáinak megoldásán a kis- és középvállalkozások erősítése segíthetne úgy, ahogy azt az előző kormányzati ciklusban életre hívott Széchenyi-terv tette.- A rendszerváltás óta folyamatosan romlik az önkormányzatok anyagi helyzete, a következő büdzsében pedig még kevesebb pénz jut feladataik finanszírozására. Mára odáig fajult a helyzet, hogy iskolákat kell bezárni. Mi jelenthet kiutat az önkormányzatok számára?- Valóban óriási probléma, hogy egyre több feladatot rónak ki az ön- kormányzatokra úgy, hogy ennek anyagi fedezetét nem biztosítja az állam. Ez leginkább az egészségügy és az oktatás terén tapasztalható. Az intézmények működtetésén kívül a köz- alkalmazottak számára előirányzott béremelések anyagi fedezetének biztosítása is az önkormányzatok feladata. E probléma megoldása érdekében kívánatos lenne, ha az állam jelentősebb feladatot vállalna az oktatás és egészségügy terén, különösen a bérjellegű finanszírozás garanciáiban.- Az úthálózat karbantartása is az önkormányzat feladata, de pénzt erre sem biztosít az állam...- Az utak rossz állapota választó- körzeten belül is nagy probléma, a kistelepülések úthálózatára nincs pénz, állapotuk, minőségük fokozatosan romlik. Pedig nagyon lényeges térségünkben, hogy legyen munkahely a környéken, amelyek jól meg- közelíthetőek. így az elvándorlást is lejjebb lehetne szorítani és a munkanélküliségi ráta is kedvezőbb képet mutathatna. Az előző kormány négy éve alatt sikerült elérni, hogy Balassagyarmaton és környékén csökkenjen az állásnélküliek száma, sajnos a legutóbbi adatok ismét a munkanélküliség növekedését mutatják.- Milyen eszközzel sikerült elérni az előző kormányzati ciklusban, hogy javuljon a helyzet?- A Széchenyi-terv beindulásával megindultak a fejlesztések és ennek köszönhetően munkahelyek is létrejöttek. Arra lenne szükség, hogy az ehhez hasonló lehetőségek újból megnyíljanak a kis- és középvállalkozások számára az országban és a térségben is. Egy olyan gazdaságpolitikát szeretnénk megvalósítani, amely a vállalkozások megerősödését segíti. Nem feltétlenül nagy beruházásokra van szükség a térségben, hanem tíz-tizenöt fős kisvállalkozások beindítására. Ezen kívül ennek a vidéknek egyik sajátossága a bogyós gyümölcsök termesztése, de ez a mezőgazdasági ágazat az elmúlt két évben rendkívül rossz helyzetbe került. A termelők azt szeretnék, ha több lehetőséget kapnának a piacrajutásban. Azon dolgozunk, hogy megoldást találjunk az említett problémákra. • Gál Kata
