Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)

2006-02-02 / 23. szám

4 HÍDLAP • 2006. február 2., csütörtök www.istergranum.hu Szlovákia megszabadul a buszvállalatoktól Rózsaszínben láttatják a világot Hamarosan magánkézbe kerül az érsekújvári SAD is Az Onyx szerint ártalmatlan agyárból eregetett, színes füst 2000-ben kezdődött meg a Szlo­vák Autóbusz Vállalatok (SAD) pri­vatizációja, melynek keretén belül hamarosan az érsekújvári SAD-t is magánosítják. Az intézkedések oka az, hogy az állam számára nem kifi­zetődő működtetni a vállalatokat, így a gazdasági helyzet javításának érdekében inkább túlad rajtuk. Csepreghi Zoltántól, az érsekújvári SAD párkányi kirendeltségének igaz­gatójától megtudtuk, hogy a szlovák APV Rt. első körben az autóbusz válla­latok 49 százalékát, a második körben pedig 17 százalékát adta el, így jelen esetben a maradék 44 százalék privati­zációja van folyamatban. Az APV Rt.- nek az autóbusz vállalatok működtetése nem kifizetődő, így a gazdasági helyzet javításának érdekében inkább túlad raj­tuk. Csepreghi elmondása szerint fel­merült az a lehetőség is, hogy az állam a városokra, vagy a megyékre ráíratta volna azokat, így viszont nem lehetett volna pénzt kicsikarni a helyzetből. A régebben kiírt tender keretén be­lül a dunaszerdahelyi, nyitrai, eperjesi és a homonnai vállalatok voltak meg­hirdetve, megvételükre tizenhárom le­hetséges tulajdonos jelentkezett. Az el­következő napokban pályáztatásra ke­rülhet az érsekújvári, liptószent- miklósi, privigyei, zsolnai, nagyszom­bati, kassai autóbusz vállalat is. Csepregi véleménye szerint, ha a válla­latok magánkézbe is kerülnek, akkor sem kell tartanunk az árak jelentős A sokéves munka gyümölcse Gyetven Miklóst lett az év embere az idegenforgalomban Idén Gyetven Miklós, a párkányi Vadas termálfürdő igazgatója ve­hette át gazdasági tárca által oda­ítélt, az „Év embere az idegenforga­lomban” díjat a turizmus fejlesztése terén kifejtett tevékenységéért. A szakmai kitüntetéseket minden évben a gazdasági tárca az Incheba Rt.-vel közösen osztja ki, a jelöltek felterjesztéséért Szlovákia különböző szakmai szövetségei felelnek. Az ITF Slovakiatour 2006 néven rendezett nemzetközi kiállításon az idegenfor­galom fejlesztése az önkormányzati szférában kategóriában a párkányi Vadas fürdő igazgatója vehetett át díjat 2005-ben elért eredményeiért. „Bevallom őszintén, még a neve­zésről sem tudtam, melyet a Nyitra megyei önkormányzat mellett műkö­dő idegenforgalmi osztály intézett” - beszélt az elsőízben átvett kitünte­tésről Gyetven Miklós. „Nagy meg­lepetés és még nagyobb megtisztelte­tés a díj. Egy héttel az ünnepség előtt kaptam arról értesítést, hogy kitün­tetést vehetek át Pozsonyban” - mondta a díjazott. • N.B. LAP(SZ)EL Kövesdi Károly A Duna jege Amikor a bősi felvízcsatornát megépítették, elterelve a jó öreg Duna vi­zét, az itt lakó emberekhez hasonlóan a természetet sem kérdezték, mit szól hozzá, hogy a folyam medre néhány száz méterrel beljebb lesz tolva Szlovákia területére. Bele a Csallóköz szívébe. Pontosabban oda lesz duz­zasztva az a töméntelen mennyiségű víz, amely most a csallóközi magya­rok feje fölött hullámzik. A moszkvai, budapesti és prágai elvtársak gi- gantomániás erőművét azóta is csak imába szabad foglalni Szlovákiában. Mert amellett, hogy áramot fejleszt és dagasztja a honfiúi keblet, úgy­mond „megfogja a nagy vizet, és útját állja az árvizeknek”. A magyar parlament szerencsére nem szavazta meg a Dunakanyar elrondítását, s a két ország közti vita is többé-kevésbé elcsendesült. Igaz, a Szigetköz szomjhalállal küszködik, és az akták halmai vígan duzzadnak a hágai bí­róságon meg a két fővárosban, de azért csönd van. Akár csata után. Az­tán fű alatt, lappangva, de jönnek a gondok. Tavaly ősszel csukázni indul­tunk a bodaki ágvizekbe, de nemhogy csukát, halat se láttunk. Mind ki­menekült a Dunába, mert leengedték a vizet. Egy elbambult hajó neki­koccant a csatorna oldalának, azt foltozták nagy buzgalommal, és ezért kellett megcsapolni a felvízcsatornát meg az ágvizeket. Elogy a zsilipkam­rák hibáit ne is ragozzuk. Most pedig, mit ad isten, beütött a tél, s vele a nagy hidegek. Binder úrék annak idején valószínűleg nem számoltak vele, hogy télen a víznek van egy rossz szokása: megfagy. Nagy zimankóban pedig nagyon befagy. Akár egy-két méter vastag páncél is képződhet a felvízcsatornában. És ha a sok jégtábla feltorlódik, jön az árvíz. És kezdő­dött a kapkodás, a riadalom, hogy most mi lesz? Hogy erre nem gondol­tunk. Büszke, sugárzó arcú turistákat szállító kirándulóhajók helyett most jégtörők cirkálnak a szlovák tengeren, hogy feltörjék a jeget. Mert ha az feltorlódik, az Isten mentse meg a környéket! így van ez, ha a balga em­ber csak nekimegy valaminek, és felforgatja a környezetét. A vén Duna azelőtt is be-befagyogatott. Hiszen tudjuk, Hunyadi Mátyást is a Duna jegén választották királlyá a rendek. Az öreg pozsonyiak is emlékeznek olyan kemény telekre, hogy nemcsak sétálni, hanem szekerezni lehetett a folyó hátán. De hát az rég volt, talán igaz se volt. A mai jégmező azonban szomorú valóság. És riasztó. Most mutatkozott meg teljes pőreségében, milyen veszélyeket rejt a bősi gát, amelyben, horribile dictu, szunnyadoz- nak a világverő turbinák. Se áram, se hajózás, csak a gond és a félelem. Talán nem ártana Binder úrékat meg az akkori szlovák kormány tagjait most kivinni egy kis természetrajzi kirándulásra, hogy nézzenek szembe a természet erejével. Persze, ők nyugodtan alszanak, nekik nem ott áll a házuk a tizenhét méter magas vízoszlop tövében. És nem kell hatalmas kerülővel, költséggel utazniuk naponta munkába, iskolába, orvoshoz, mint a szigetre került három falu magyarjainak. Merthogy a komp is befagyott. A párkányi helyközi járatokon szin­te hetente lehet olyan revizorokkal találkozni, akik nemcsak az utaso­kat, hanem a busz sofőrét is ellen­őrzik: így például azt, hogy a veze­tő betartja-e a menetidőt, megfele­lő értékű jegyet ad-e az utasoknak. Ha az utasok közül valakit csaláson kapnak, akkor a helyszíni bírság ér­téke a jegy árának hússzorosa. emelkedésétől: „A tömegközlekedés szerződéses alapon működik, az árakat és kedvezményeket a megrendelő szabja meg. A távolsági járatoknál vi­szont más a helyzet, ott a működtetőn függ a jegyért fizetendő összeg.” • Szép Éva Autók a polgárőröknek Nógrád megye. Két Lada Niva és egy Opel Astra személygépkocsit adott át Armós Sándor rendőrezre­des, Nógrád megye főkapitánya a polgárőröknek. A három használt, de még jó állapotban lévő autó a mihálygergei, a karancssági és a mátramindszenti szervezetek mun­káját fogja a jövőben segíteni. Potyázó garázsbérlő Tatabánya. Egy tatabányai garázs­tulajdonos feljelentést tett a Tatabá­nya, Hunyadi téren lévő garázsát majd két évig bérlő személy ellen, aki a bérleti díjat nem fizette, illetve a ga­rázsból történő távozáskor különböző, a bérbeadó tulajdonát képező szerszá­mokat tulajdonított el. A lopási kár 12 ezer forint, az elmaradt bérleti díj pe­dig több mint százezer forint. Folytatás az 1. oldalról A tömény jód nem égethető anyag és fokozza más anyagok égetését. Elégetve azonban mérgező lehet, és irritációt, köhögést okoz. Tandi Andrástól, a Richter Rt. dorogi gyárának környe­zetvédelmi szakemberétől megtudtuk: az előírások szerint a jódtartalmú anya­gok csak egy bizonyos határértékig égethetők. A határértéknél nagyobb jódtartalmú anyagokat kémiai úton tisztítják, vagy átmossák, és utána sem­misítik meg égetéssel. Korábban is tör­tént már hasonló eset Dorogon. Rózsa­szín felhőben úszott a város 2003 május 27-én a helybeliek megrökönyödésére. Kiderült, hogy az Onyx Kft.-nél vala­milyen ok miatt olyan anyagot égettek el, ami jódtartalmú volt, és ez okozta az égetőmű kéményéből felszálló rózsa­színű füstfelleget. Az égető kéményé­ből ismét felszálló lila füst már nem okozott meglepetést a dorogiaknak ­Folytatás az 1. oldalról A falu lakosainak többsége 2000-ig a helyi szövetkezetben dolgozott, és an­nak megszűnte után már messzebb kellett munka után nézniük. A polgár- mester elmondása szerint a legtöbben Párkányban, Csolnokon, Esztergom­ban, Dorogon dolgoznak, de a falu is foglalkoztat néhány személyt közhasz­nú tevékenység keretén belül. A fiata­lok hátrányos helyzetben vannak, a végzettséget tekintve a munkanélküli­ek java középiskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezik. A falu ré­gebben kacérkodott egy ipari park lét­rehozásának gondolatával, de annak ki­mondta Dávid Anna, a Dorogi Kör­nyezetvédelmi Egyesület önkormány­zati képviselője. - A füst színéből már tudtuk, hogy megint valamilyen jódos anyag került az elégetett hulladékba. A korábban történt rózsaszín füst elszíne­ződésével kapcsolatban az égetőműtől kapott tájékoztatás szerint egészségre nem volt ártalmas a levegőbe került anyag, mert olyan kis mértékű volt a jód koncentrátum, hogy nem okozott irritációt, vagy köhögést. Azonban a mostani eset is azt jelzi, hogy elenged­hetetlen a technológiai fegyelem pon­tos betartása a beszállítóknál és az ége­tőműben. Szerettük volna megkérdez­ni Lágler Katalint, az Onyx Magyaror­szág Kft. igazgatóját, hogy pontosan mi okozta a füst elszíneződését és sike­rült-e azonosítani az anyag beszállító­ját, azonban az igazgató asszony lap­zártánkig nem volt elérhető. • (muzslai) vitelezésére egy kevesebb, mint ötszáz lakosú településnek esélye sincs. Az Ipoly partján fekvő Kiskeszi polgármestere, Molnár Anna a Híd- lapnak elmondta, hogy a körülbelül száz munkaképes ember közül 48- nak nincs állása. Ez a szám tavasszal csökken, mert sokan szezonális tevé­kenységet vállalnak. A polgármester véleménye szerint a munkaerőpiacra jellemző a diszkrimináció, ezért a 40- 45 év közötti lakosok nehezen talál­nak állást. A legtöbb személyt a vámosmikolai „almás”, a Suzuki, Syncron és a Sanyo foglalkoztatja. • Sz.É. Sok a munkanélküli a Felvidéken Párkány és környékén több mint tíz százalék a munkanélküliek aránya Szocialista igazság: senkinek semmit Kövér: negyvenezres babakötvény mellé 1,3 milliós adósság Folytatás az 1. oldalról Ebből következően az is kérdéses, hogy egyáltalán demokrácia van-e ott, ahol az emberek nagyobb része tüntet távolmaradásával a közügyek gyakorlá­sától, mert napról napra igyekszik megfélemlíteni őket a hatalom? És de­mokráciáról beszélhetünk-e akkor 16 évvel a rendszerváltás után, amikor MSZP-s vezetésű településeken peda­gógusok és közalkalmazottak azért nem mernek részt venni az ellenzéki lakossági fórumokon, mert félniük kell az őket alkalmazó önkormányzat retor­ziójától? - kérdezte. „Liberálisok már 16 éve sulykolják, hogy a demokrácia alapja a szabad sajtó és a demokrácia. De hol van itt demokrácia és szólássza­badság, ha az országban sorra arra pa­naszkodnak az emberek, hogy minde­nütt ki vannak tiltva a helyi médiu­mokból, ahol szocialista a polgármes­ter?! És nemcsak az önkormányzati médiumokból, hanem a kereskedelmi­ekből is. Mert nem pusztán a közintéz­ményeken keresztül folyik lappangó terror, hanem még a magánvállalko­zásokon keresztül is.” Emlékeztetett rá: ha ma sokat ugrál egy vállalkozó és esetleg még ki is nyilvánítja szimpátiá­ját a polgári értékrend iránt, akkor megnézheti magát. Nemcsak hogy nem kap önkormányzati megrende­lést, de a hatóságok is hetekig járnak a nyakára - és mindez a demokrácia ti­zenhatodik esztendejében történik. Kövér László szerint még a Fidesz- barátsággal nem vádolható Lengyel László közgazdász is elismeri: 2000- ben még nem volt reális esélye, ma vi­szont 30-40 százalék, hogy az ország pénzügyi válságba sodródhat. Ez pe­dig már jelent valamit, s így végre a miniszterelnöknek is reagálnia kellene arra, hogy itt nincs minden rendben az adósságállománnyal, hiába próbál­ják elhitetni, hogy nincsen baj, és hogy a pénz fejlesztésekre kellett. „De milyen fejlesztésekre?! - fordult a de­rültségtől a beszédet többször tapssal megszakító hallgatósághoz. - Naponta járom az országot, de sehol nem látni a nyomát a 4000 milliárd forintos ál­lamadósságnak, és a több mint 1000 milliárd forintos privatizációs bevétel­nek. Ennek a hatalmas összegnek itt kéne lennie körülöttünk a beruházá­sokban, javítva az életkörülményein­ket. Vagy éppenséggel megoldva a régóta húzódó problémáinkat, a nagy elosztórendszerek reformját.” A politikus felidézve az előző kor­mányváltás körülményeit, azt mondta: a mostani kormány röviddel hatalomra jutása után egykettőre szétszórta azt a 320 milliárd forintos megtakarítást, amit az Orbán-kormány - először a demokratikusan választott kormányok sorában - az utódaira hagyott, szaba­don felhasználható forrásként. Márpe­dig ebből az összegből meg lehetett volna reformálni az egészségügyet, az oktatást, vagy a kutatás-fejlesztést. Emellett tovább folytatók lettek volna azok a programok is, melyeket az előző kormány elkezdett, s amelyekről Medgyessy Péter azt mondta az előző választási kampány során, hogy nem akarják leállítani őket. Ezzel szemben a Széchenyi Tervet, a lakástámogatási rendszert, a gazdák támogatási rend­szerét és sok minden mást egyetlen tollvonással, dühből eltörölték, csak­hogy az emberek ne emlékezzenek az Orbán-kormány eredményeire - so­rolta, míg az elhangzottakat a közön­ség vastapssal jutalmazta. „Azt állítot­ták, igazságtalanok ezek a programok, mert a Fidesz csak saját klientúráját hizlalja velük. Most viszont úgy tett igazságot a szociál-liberális kormány, hogy az igazságosság nevében nem kap senki semmit” - emlékeztetett Kö­vér, megemlítve: a mai kormány négy- százezer új munkahelyet ígért, de he­lyette négyszázezer munkanélkülit te­remtett. A Fidesz egyszer már csök­kentette 10 százalékkal, és most újra mérsékelné a bt-járulékfizetés mérté­két, csak hogy megállítsák a munka- nélküliség egyre súlyosabb károkat okozó folyamatát. Ezzel a lépéssel nemhogy kárt okozna, de szocialista szakértők szerint is jól járnának a mun­kavállalók és a munkaadó vállalkozók. • V. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom