Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-07 / 5. szám
4 HÍDLAP • 2006. január 7, szombat www.istergranum.hu Rendőrkézen a Suzuki-specialista tolvajok Három megyében összesen több mint száz autót törtek fel a banda tagjai Tovább csúszik a schengeni csatlakozás A Belügyminisztérium szerint a tervezettnél később omlanak le a határok Kifejezetten a „mi autónkra” szakosodott az a két férfi, akik Fejér-, Pest- Komárom-Esztergom, Veszprém megyében, valamint Budapesten több mint száz autót törtek fel, és tulajdonítottak el belőlük különböző alkatrészeket. A rendőrség információi szerint a két harmincas éveiben járó fővárosi férfit december 29-én fogták el Dunaújvárosban, ahol éppen egy Suzukit próbáltak meg megfosztani alkatrészeitől. A rendőrkapitányságon gyorsan kiderült, hogy nem az első esetről van szó: kettejüknek jócskán közük van a 2005 őszétől megszaporodott Suzuki- feltörésekhez. Az adatok rendszerezése után kiderült az is, hogy a Suzuki-feltörések helyszínei - amelyek során kizárólag alkatrészek tűntek el - pókhálószerűen helyezkednek el, több megyében, köztük Komárom- Esztergom megyében is. A kihallgatások során kiderült, hogy az egyik gyanúsított korábban márkaszervizben dolgozott, pontosan ismerte a típust és azokat a felvásárló helyeket, ahol könnyen, felesleges kérdezősködés nélkül bevették a felkínált, bontott alkatrészeket. Egyikőjük Polski Fiatjával mentek egy-egy kiszemelt település parkolójába, gyorsan, szakszerűen, csendben dolgoztak, kevés rongálási kárt hagyva maguk után. Rendszerint kiemelték az ablakot, kinyitották a motor- vagy csomagteret és már vitték is a megcélzott tárgyakat. Gyorsan fogyó, Továbbra is visszaigényelhetőek a földek Nem köti határidőhöz a nevesí- tetlen földek tulajdonosait a földviszonyok rendezése Szlovákiában: az eredeti törvényhatározat értelmében ezt múlt év szeptember elsejéig kellett volna megtenni, de a szlovák Alkotmánybíróság az említett határidőt felfüggesztette. Szlovákiában körülbelül 300 ezer tulajdonost és több mint félmillió hektárterületet érint a nevesítetlen földterületek problémája. Nevesítetlen, azaz ismeretlen tulajdonú területnek a törvény szerint az a föld számít, amelynek ismert a tulajdonosa, de ismeretlen annak állandó lakhelye. Czajlik Katalin, a szlovák Mezőgazdasági Minisztérium sajtószóvivője a Hídlapnak elmondta, hogy az említett földek telekkönyvében ilyen esetben csak egy név van feljegyezve, így nagyon nehéz beazonosítani a valódi tulajdonost, akik sokszor maguk sem tudnak földjükről. Czajlik Katalin elmondása szerint, a földek „nevesítését” bármikor meg lehet tenni, még akkor is, ha az községi tulajdonba kerül, ilyenkor viszont a tulajdonjog újra érvényesítése érdekében polgári perhez kell folyamodni. Azok a területek, amelyeket nem sikerül beazonosítani, az állam tulajdonába kerülnek, ezután pedig az érintett községé lesznek. „Addig viszont, amíg nem lép hatályba az újabb határidő, ez nem történhet meg. Egyelőre az érintett területeket a szlovák földalap kezeli és csak akkor lehetnek valóban az államé, ha már egy éve fel van újítva a földek evidenciája, vagyis be vannak jegyezve a nyilvántartásba”- mondta el Czajlik Katalin. • SZ.É. LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián Csomók és kákák Engedtessék meg néhány szó a városról, nekem, mint nem esztergominak, de mint a várost jó pár évig a csonka híd árnyékosabb oldaláról, és immár kilencedik éve a Duna jobb partjáról figyelőnek. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a híd újjáépítésekor a város minden rezdülésében érezhető eufória nyomtalanul odébbállt, és helyét egy Esztergom érdekei ellen dolgozó, minden változással szembe forduló, csökönyös rúgkapálózás vette át. Miközben Párkány továbbra is e várost tekinti példaképének, és szinte minden, a városban bekövetkezett változás előtt gondosan mérlegeli, hogy a köldökzsinór másik oldalához kötött király város adta lehetőségeket kihasználja, ráadásul mindezt - a helyi politikai ellentétek ellenére is - a képviselők is támogatják, addig ideát merőben más a helyzet. Ez a jobb sorsra érdemes város az elmúlt években olyan dolgokat produkált, ami - nem túlzás - bármely magyarországi vagy szlovákiai nagyváros becsületére válna, és amelyek ha most azonnal nem is, de hosszútávon biztosan komoly előnyöket biztosíthatnak. Lehet, sőt egy demokráciában kell is olyan dolgokon vitatkozni, hogy például az élményfürdőre szánt összeget mire lehetett volna elkölteni, de miután az itt élők képviseletére megválasztott testület imigyen döntött, mi több, meg is valósította azt, minimum illik a döntést elfogadni. Hogy ne menjek messzire: a párkányi fürdő fejlesztésére évente több tíz millió koronát költenek (információim szerint tavaly nagyjából félmilliárd forintnak megfelelő összeget) de ez ellen nem hadakoznak a helyi és országos médiában az ott élők. Arról nem is beszélve, hogy egy, a Szent Miklós alaphoz hasonló programot létrehozó túloldali politikus - könnyen lehet - örökbérletet nyerne a polgármesteri székbe. Itt, a Bazilika árnyékában ez is valahogy másképp van. Miközben Magyarországon egyre több város, köztük a szabad demokrata vezetésű Budapest, és a baloldali kormány is hasonlót próbál létrehozni - igaz, jóval szerényebb kivitelben - addig itt már kötik is a kákán a tengerészcsomókat, és bírálják a programot, Esztergomot város- és országszerte. És igaz, ki kell mondani: nyilván vannak olyan dolgok Esztergomban, amelyek korántsem tökéletesek, amiken sokat és sokaknak kell dolgozniuk (többek között az örök bírálóknak is), és vannak olyanok is köztük, amelyeket már meg kellett volna oldani, de: vannak olyanok is, amelyek nem csak itt, de Közép-Európában is unikumnak, irigyelt és követendő példának számítanak. És a sok bírálat mellett legalább néha érdemes átnézni a túlpartra, Párkányba, vagy Révkomáromba, vagy akár még messzebb, a patinás Kassára: vajon mit nem adnának ott néhány, Esztergomban oly sokat bírált eredményért? kurrens alkatrészekre mentek, amiket aztán a bontókban értékesítettek. A rendőrség vallomásuk alapján több, elsősorban fővárosi autóalkatrész-kereskedőnél tartott házkutatást, ahol megtalálták a bizonyítékokat: a gyanúsítottak nevére kiállított vételi jegyeket. A rendőrség közleménye szerint a jelenleg rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy több mint száz autót tört föl a Suzuki alkatrészekre szakosodó csapat. Pontos számot a több megyére kiterjedő helyszíni kihallgatások lefolytatását követően lehet mondani. A nyomozás tovább folytatódik az értékesítési helyek ellenőrzésével, valamint a helyszíni rekonstruálásokkal. • -cs -n Segítség a családoknak Epöl. A Gróf Széchenyi István .Általános Iskola sikeresen pályázott a Gyermekétkeztetési Alapítvány XI. Karácsonyi Élelmiszercsomag Küldő Akcióján, így 21 családnak tudták megkönnyíteni a karácsonyi készülődést. Nem lesz elbocsátás Bár megváltozott a párkányi papírgyárat működtető holland cég neve - Kappa Packagingről Smurfít Kappára - és központját Eidenhovenből Dublinba helyezték át, nem lesz leépítés a szlovákiai üzemben. Mivel a holland cég egy ír vállalattal egyesült, létrejött Európa legnagyobb papírgyártó konszernje, melyben a párkányi gyár elsősorban a hullámpapír alapanyagának értékesítésében és terjesztésében vesz részt, és most új piac is nyílt a szlovákiai gyár előtt. Ráadásul a vállalatóriásban a párkányi az egyedüli cég, mely környezetbarát módszerrel, kén hozzáadása nélkül gyártja a hullámpapír alapanyagot. Folytatás az 1. oldalról Kétségtelenül lesz némi létszámfelesleg, ugyanakkor a belső határnyitással jóval szigorúbb ellenőrzésre lesz szükség a külső határokon, főként Ukrajna, Románia és Szerbia felől, ahol viszont létszámhiány várható, és ide át kell majd irányítani határőröket. Bár a schengeni csatlakozás céldátuma 2007. október 30- novembcr 1 -je, Pádár Éva elismerte, hogy a reális dátum inkább 2008-ra tehető, a feltételek teljesülését az unió állam- és kormányfői tanácsa vizsgálja majd meg a jövő év végén. A határőrök mindenesetre már 2007 márciusa körül megismerkedhetnek azzal a speciális információs rendszerrel, ami a schengeni államok rend- és határőreit segíti. A nemzetközi nyilvántartás körözött, kitiltott személyek listája különösen nagy hangsúlyt kap a szabadon átjárható Folytatás az 1. oldalról A rendezvényen, ahogy eddig már több alakalommal is, fellép Horányi László esztergomi színművész, aki egy „irodalmi borméltatást” ad majd elő „Szőlő, bor, drágakő, asszony” címmel. A bálozni vágyók számára komoly vonzóerővel bírhat Szarka Gyulának, a Ghymes együttes tagjának a fellépése is, aki Balassi-dalfüzér- rel köszönti majd a vendégeket. A rendezvény borgazdája az Ister- Granum Eurorégió aranyérmes borásza, Drozdík József lesz. Himmler György elmondása szerint 150-200 résztvevőre számítanak. Az asztalfoglalásokból kiderül, hogy az esztergomiak és a párkányiak sokszor egy asztaltársasághoz tartoznak, így például az esztergomi és a párkányi focisták az idén közösen mulatnak majd. A határok miatt. Természetesen ettől függetlenül ugyanúgy érvényben maradnak a szúrópróbaszerű, mobilcsoportos ellenőrzések, főként a reptereken, autópályákon és pályaudvarokon. A határnyitás másik fontos feltétele a tökéletes szűrés mellett az is, hogy fizikailag is valóban megtehes- sük, utak nélkül ugyanis értelmét veszti a határok megszűnése, ezért is kiemelten lényeges az Ipoly-hidak mielőbbi megépülése. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium összesen 80 új, szükséges határátkelési pontot vett számba, a ma működő 49-el szemben. A helyi utak és Ipoly-hidak kiépítésén túl országos közutak, valamint két új Duna-híd létesítésére is szükség lenne. A schengeni övezethez történő csatlakozás előtt viszont egyelőre csak a turistacélú határátlépési pontok megnyitására van lehetőség. • Sz.H. A bál január 14-én, szombaton 19 órakor kezdődik a Párkányi Művelődési Házban. A belépő borvacsorával és további ételekkel együtt 600 koronába, vagy 4000 forintba kerül. Jegyek a fent említett művelődési házban és a 00-421- (0)- 36- 7511-108-as telefonszámon rendelhetők. További fellépők: Zalaba Andrea és Ladislav Janda nemzetközi táncversenypáros, Azy Zeih hastáncosnő. A zenét az Akustic együttes szolgáltatja. rendezvényt Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke, és Farkas Iván, a szlovákiai Magyar Koalíció Párjának parlament képviselője nyitja meg. • Szép Éva Együtt hálózik Esztergom és Párkány Idén ötödik alkalommal rendezik meg a közös polgári rendezvényt Idén többet pihenhetnek a szlovákok Egy-egy munkaszüneti nap egymilliárd koronás kiesést jelent az államnak Szlovákia állampolgárainak az idén kedveznek az állami ünnepek, mert a tizenöt munkaszüneti nappal egybekötött „megemlékezés” közül tíz hétfőre vagy péntekre esik, így a lakosság hosszabb hétvégékre számíthat. Az első szabadnapot már tegnap, Vízkereszt napján „kivehették” a szlovákok. Szerencsésnek mondhatják magukat a szlovákok - legalábbis ami a plusz szünnapokat jelenti-, hiszen idén ezek többsége hétfőre, vagy péntekre esik, a fennmaradt öt „megemlékezés” közül hármat hétköznap, kettőt pedig hétvégén ünnepelnek majd. A 2005-ös évvel ellentétben, így idén három nappal kevesebbet fognak dolgozni Szlovákiában. Ennek csupán a Pénzügyminisztérium nem örülhet: a számítások szerint egy ilyen nap alatt a szlovák gazdaság körülbelül egy milliárd koronát, azaz 7 milliárd forintot veszít. Az európai országok közül Ausztriában 15, Csehországban 12, Lengyelországban 11, de például Norvégiában 28 ünnepnap van. Szlovákiában 5 állami ünnepet, 10 ünnepnapot és 13 megemlékezési napot tartanak számon, az utóbbiak munkanapnak számítanak. Munkaszüneti napnak a következő állami ünnepek számítanak: A Szlovák állam keletkezésének napja (egyben az új év első napja, január 1), Cyril és Metód ünnepe (július 5), A szlovák nemzeti felkelés évfordulója (augusztus 29), A szlovák alkotmány ünnepe (szeptember 1), A szabadságért és a demokráciáért folyó harc ünnepe (november 17). A többi munkaszüneti nap a Három királyok ünnepe (január 6), Nagypéntek (április 14), Húsvét hétfő ( április 17), A munka ünnepe (május 1), A fasizmus elleni győzelem ünnepe (május 8), Szűz Mária ünnepe (szeptember 15), Mindenszentek (november 1), és a Karácsony (december 24-26). Magyarországon ezzel szemben sokkal kevesebb, mindössze kilenc munkaszüneti nap van, ezekből az idén négy hétfőre, egy keddre, kettő szerdára és kettő vasárnapra esik. Magyarországon a munkaszüneti napnak számító ünnepnapok a következők: január 1, március 15, április 17, május 1, június 5, augusztus 20, október 23, november 1, december 25-26. • Szép Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 4. (zöldház); Tel.: (33) 313-888 A környék legkedvezőbb mozijegy árai, megújult belső, 5.1-es Dolby hangrendszer, plaza hangulat, popcorn!