Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-06 / 4. szám
• HÍDLAP • 2006. január 6., péntek www.istergranum.hu Egyelőre nem kell zöldkártya a lakásoknak Komplex energiahatékonysági szabályozás készül jövő januárig Bizonyítvány kell az iskoláknak Saját magukat kell értékelniük az általános- és középiskoláknak Folytatás az 1. oldalról Ehhez képest hazánkban alig egy éve kezdődött meg az ezzel kapcsolatos érdemi munka, de jelenleg is bizonytalanság uralkodik szakmai körökben. Annyit már lehet tudni a tervezetről, hogy az energiapasszus először új építésű ingatlanoknál volna kötelező; ezt ilyenkor automatikusan kiállítanák, más esetben viszont csak akkor, ha az ingatlan gazdát cserél. A direktíva első, egyben leglényegesebb része az építmények energiafogyasztásához egy egységes, EU- konform számítási módot ír elő, mely nemcsak a fűtési rendszer és a hőszigetelés hatékonyságát mérné, hanem ide tartozna például a világítás energiafogyasztása is. A főbb fejezetet az energiatanúsítvány alkotja, ami egyfajta mellékletként csatlakozik majd a törvényhez. Nem hatósági okiratról van szó, hanem egyfajta minőségi bizonyítványról, és kidolgozása már majdnem készen van - mondta el Antal József, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) főosztályvezetője, hangsúlyozva: az energia-mérőszámokra vonatkozóan régóta léteznek szabályok, most ezeket kell továbbfejleszteni, egységessé tenni, ugyanakkor a határértékeket a tagországok maguk szabhatják meg. Az első tanúsítványok már az idén év végén megjelenhetnek, a komplex szabályozás bevezetésére pedig jövő januárig van idő. A passzusok kiállítáVajon megérződik-e a fűtési számlákon az enyhe tél? Folytatás az 1. oldalról Az igazgató szerint az elmúlt évek átlagát alapul véve ráadásul az idei tél első hónapja kifejezetten hidegnek számított. Lapunk megkereste az ÉGÁZ Rt.-t is, melynek kommunikációs illetékese, Asztalos Andrea meglehetősen szűkszavú nyilatkozata szerint az elmúlt év gazdasági zárása még nem fejeződött be, így egyelőre nem tudni, hogy a háztartások menynyivel fogyasztottak kevesebb földgázt. Az azonban biztos, hogy az elmúlt napok orosz-ukrán gázvitája az ÉGÁZ Rt. által kiszolgált fogyasztókra vonatkozóan semmiféle hátrányt nem okozott. Egyelőre nem tudni, hogy lesz-e gázáremelés, s ha igen, hány százalékkal kell többet fizetni az energiahordozóért. A kormány eddigi mellébeszéléseit Kóka János gazdasági miniszter a minap azzal fokozta, hogy korábbi, a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott nyilatkozatát meg sem próbálta magyarázni. Akkor ugyanis arról beszélt, hogy a szociális tárca a nyárra új gázár-támogatási rendszert kíván felállítani, ami egyértelműen áremelési szándékra utal. • p. z. Kövesdi Károly Emberi tényezők LAP(SZ)ÉL Ivan Gasparovic köztársasági elnök újévi beszédében valamiféle nemzetiségi feszültséget emlegetett Szlovákiában. Először megdöbbentem, és nem értettem, miről beszél, hiszen legalább hét éve nyugalom van (körülbelül azóta, hogy a Meciar-kormány kihullott a hatalomból, és nem Gasparovicnak hívják a parlament elnökét). Talán a cigányokra gondol az elnök? Aztán rájöttem: nyilván a nemrég tartott megyei választások motoszkálhattak a fejében, azon belül a Nyitra megyei helyzet térhetett vissza álmaiban, ahol a szlovák pártok - tekintet nélkül eszmei alapjaikra és töltetükre - mind összeálltak az egyetlen magyar párttal szemben. Meg is vették hősiesen az MKP-t. Amit annak is köszönhettek, hogy a szlovák választók összekapták magukat, és engedve az ösztökének, elmentek választani. Volt némi pengevillogás, persze tisztán „felpolitikai” szinten. A csallóközi magyarokat olyannyira nem érdekelte a dolog, hogy az országosnál alacsonyabb részvételt produkálták. Magyarán: feszültségkeltésnek az árnyéka sem vetülhet rájuk; még az egészséges életösztön is cserben hagyta őket. Néhány nappal a Gasparovic-beszéd elhangzása előtt, egészen pontosan az év utolsó előtti napján ítéletidő szabadult a Dunántúlra és a Csallóközre. A Dl-es autópályán például, amely a szlovák fővárosból Nagyszombat és Nyitra felé vezet, hatvan gépkocsi rohant egymásba. Öt halottja volt a tömegkarambolnak, és az autósok fél napig dideregtek a járhatatlan úton a hó és egymás fogságában. Nem volt sokkal jobb a helyzet a Pozsony-Dunaszerdahely-Komárom főúton sem. Itt még másnap is járhatatlanok voltak az utak. A Komáromba induló egyik hírtelevízió stábja például Szerdahely előtt visszafordult a fővárosba, de így sem úszta meg a dolgot: Somorja előtt újabb kocsisorba keveredve vesztegelt tizenkét órát. Miközben a reményvesztett autósok a szántóföldön próbáltak kimenekülni, és semmilyen segítség nem érkezett, a csallóközi emberek forró teával és takarókkal jártak a kocsik között. Az egyik község polgármestere a hírtelevíziósoknak felajánlotta, aludjanak a falujukban. A dolognak csak egy szépséghibája volt: a vérprofi riporter meg sem kérdezte, melyik falu polgármesteréről van szó, és hogy hívják az illetőt. Lehet, hogy süket vagyok, de a képernyőről egy köszönetfélét sem halottam elhangzani. Túl a jólneveltségen és intelligencián, azért csak eszébe jut az embernek, ha Szlovákiában él: mintha a magyar vidék még ma is csak akkor lenne érdekes a szlovák médiák többségének, ha valahol valaki lebaltázza az anyósát. Néhány nap elteltével ismét eszembe jut az elnöki beszéd és az ismeretlen csallóközi falu ismeretlen polgármestere, és utólag is csak csodálkozni tudok. Úgy tűnik, mintha nem egy országban és nem ugyanazon a vidéken élnénk. Igaz, a hangadó, véleményformáló, sőt az ország sorsát befolyásoló és irányító emberek képernyőre kerülnek, míg mások csendben teszik a dolgukat. A nevüket sem kérdezik. sát vizsgázott szakemberek végzik majd, húsz-ötvenezer forintért, ami állítólag csak a töredéke annak az összegnek, amit a lakástulajdonos eladáskor nyerhet egy kiválóan szigetelt, korszerű ingatlan értékesítésekor. Antal József kiemelte, hogy a tanúsítvány az eladó és a vevő érdekét egyaránt szolgálja, kiállításának díját lényegében a piacra bízzák a mérnöki óradíjakhoz hasonlóan. Az energiatudatos építkezéssel nemcsak a rezsiköltségeken spórolhatunk, hanem csökkentjük például a szén-dioxid kibocsátást is. Magyarországon energetikai szempontból az épületek körülbelül mindössze 10 százaléka mondható korszerűnek. • Sz.H. Januártól egységes az uniós betegkártya Folytatás az I. oldalról Magyarországon, a megyei egészségpénztárak ügyfélszolgálatainál lehet igényelni a kártyát, amelyet ingyen állítanak ki (abban az esetben, ha elveszett, természetesen fizetni kell a pótlásért). Szlovákiában viszont 100 koronát, azaz 700 forintot kérnek a kiállításért az egészségbiztosítók, ráadásul az okmányt nem azonnal, hanem 30 napon belül (!) állítják ki. Az új egészségügyi kártyát mindenki a saját biztosítójánál igényelheti, a kérvénye- zéshez szükséges űrlapok a biztosítók honlapjáról is letölthetők, de átvehetők az intézmények kirendeltségein is. • -p -a Felújítják a művelődési házat An na völgy. Tizenkét és fél millió forintos hitelt vett fel Annavölgy, hogy felújítsák a község művelődési házát. A felújítás során a fűtést és a tetőt hoznák rendbe, melyet augusztus 31-ig tehetnek meg. Folytatás az 1. oldalról Az értékelés bevezetése egyébként az új érettségivel és a kilencedikesek számára bevezetett monitoringgal együtt az illetékes minisztérium oktatási reformjának a része, amellyel úgy szeretnék megreformálni az iskolaügyet, hogy azzal növeljék az intézmények színvonalát is. Az értékelés ezenkívül az iskolák közti versenyt is serkenti, és általuk olyan fontos tudnivalók is nyilvánosságra kerülnek majd, mint például az, hogy a diákok milyen mértékben tudtak bekerülni a felsőoktatási intézményekbe, vagy tudtak-e munkát találni. A rendelet február hatodikán Az ország több felsőfokú intézményében az elmúlt hónapokban kirobbant jogtalan díjszedés-botrány elérte megyénket is: a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Aáry-Tamás Lajos, oktatási biztos tiltakozásának hatására kénytelen volt az úgynevezett képzési-fejlesztési díjat megszüntetni, de a korábban ilyen jogcímen beszedett összeget egyelőre nem hajlandóak visszafizetni a diákoknak.. A 2005. tanév első felében a megye- székhely egyetlen főiskoláján 1041 hallgatótól húszezer forintot szedtek be, ami húszmillió forint feletti bevételt eredményezett a főiskolának. Kandiké József, az iskola főigazgatója nyilatkozata szerint a magas összeg különböző tanulmányokat elősegítő többletszolgáltatásokra, számítástechnikai eszközök, könyvtár és SMS- küldő tanulmányi rendszer fenntartására és fejlesztésére fordították. A hallgatói önkormányzat által jóváhagyott szabályzat alapján beszedésére került összegekre valószínűleg még lép érvénybe, az iskoláknak az értékelést ezentúl október végéig kell kidolgozniuk és benne a múlt év eredményeit fogják értékelni. Fodor Zsuzsanna, a párkányi Ady Endre Általános Iskola igazgatója egyelőre nem tud a fent említett rendelet elfogadásáról. Véleménye szerint azonban a szülők saját tapasztalataik, illetve a hallottak szerint döntenek arról, melyik intézménybe adják be gyermekeiket. Az értékeléssel kapcsolatban az igazgatónő elmondta, hogy eddig is kellett ilyet írniuk, a különbség csak annyi, hogy azok eddig nem kerültek nyilvánosságra. • Szép nem gondoltak 2005 júliusában, amikor az Oktatási Minisztérium norma- kontroliján a pénzügyi rendszer megfelelt. A főiskola vezetése azzal indokolta a húszmilliót meghaladó pénzösszeg vissza nem fizetését, hogy azt nem lehetne jogszerűen megoldani, mert utólag nem állapítható meg, hogy mely hallgató milyen arányban vette igénybe a többletszolgáltatásokat. Úgy tűnik a probléma másik gyökerét pontosan a fent említett oktatási biztosnál kell keresni, hiszen korábban ő állapította meg, hogy a képzésifejlesztési díjakat azoknak az államilag támogatott képzésben résztvevőknek is be kell fizetniük, akik a szolgáltatásokat nem veszik igénybe. Ugyanakkor szintén Aáry-Tamás Lajos, oktatási biztos volt az, aki a pénzügyi botrányt követően kijelentette, kezdeményezi, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók fizetési kötelezettségét a főiskola szüntesse meg, és az intézmény térítse vissza a jogszerűtlenül beszedett képzési hozzájárulást. • L.N. Botrány a tatabányai főiskolán A tanintézmény 20 millió forintot tett zsebre vitatható módon Élesedő verseny a casco-piacon Szűkülő új autópiac mellett folyamatosan bővül a biztosításkínálat A szoros verseny persze nem minden versenytársat késztet árengedményekre. Próbaképpen megkerestük az egyik legnagyobb biztosítási piaci szereplőt, és munkatársunk nevében árajánlatot kértünk egy új autó biztosítási csomagjára. Felhívtuk a cég figyelmét, hogy az autótulajdonos már 6 éve rendelkezik az adott biztosítónál lakásbiztosítással, a nyaralója biztosítását is ugyanennél a társaságnál kötötte két éve, sőt kollégánk felesége autójának casco-biztosítása is az rt-től származik. Nyugat-Európában, ha egy család ennyire kötődik egyetlen biztosítótársasághoz, igen jelentős díj- kedvezményt kap hűségéért. Nálunk nem, sőt! Kollégánk ugyanis mintegy 20 százalékkal magasabb díjajánlatot kapott (!) kocsijára a biztosító központjától, mint amit egy jutalékos közvetítő alkusz - az egyéb biztosításokról nem is tudva - ajánlott fel ugyanannak a biztosítónak a nevében. A verseny továbbra sem lanyhul a járműbiztosítási piacon: a múlt év végi, felelősségbiztosító-váltási káoszt követően ezúttal a casco-piacon várható kiélezett verseny, vélhetően a tovább mérséklődő újautó-eladások miatt. A casco-t kínáló cégek többsége rendkívül kedvező ajánlatokkal próbál magának szeletet kihasítani a szűkülő piacon, de korántsem biztos, hogy az árversenynek az autótulajdonosok lesznek a nyertesei. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás után a casco piacán is nagy harcra lehet számítani a biztosítótársaságok között, melynek legfőbb okaként a szakértők az új autók piacának beszűkülését emelik ki. Az emberek többsége ugyanis inkább vesz régebbi autót, hiszen ez esetben nem kell cas- co-t kötni, míg az új autóknál ez sokszor kötelező. Természetesen az sem elhanyagolható oka a szélesedő casco- kínálatnak, hogy ez az üzletág - ellentétben a kötelező biztosítással - biztos profitot hoz, ráadásul az ezt kínáló cégek bíznak abban, hogy egyre kedvezőbb ajánlataikkal sikerül nagyobb szeletet kihasítani a hazai biztosítási piacból (a casco üzletág a Világgazdaság becslése szerint jelenleg az egész hazai biztosítási piac díjbevételének 15 százalékát adja). A verseny a múlt év közepén kezdett kiéleződni, két társaság megjelent egy új, olcsóbb casco lehetőségével, melyet azért hoztak létre, hogy a cas- co-t népszerűbbé tegyék az autóvásárlók körében. Eszerint külön köthetnek casco-t a hitel tőkerészére, a kamataira és az autó megsemmisülése vág}' ellopása esetén is. Egy autókereskedés értékesítési vezetője, Balogh Zsuzsanna lapunknak elmondta, hogy ezen a piacon valóban várható verseny, hiszen a biztosítók rendkívül különböző ajánlatokat tesznek, így előfordulhat az is, hogy az ugyanarra a modellre kötött casco az egyik társaságnál évi 360 ezer, a másiknál pedig 560 ezer forintba kerül. A casco összegét több tényező befolyásolja, tudta meg lapunk Balogh Zsuzsannától. Alapul a gépjárműmodellt választják, majd az összeg többi részét az határozza meg, hogy milyen a felszereltsége, mennyibe kerül, mennyire biztonságos, a törésteszteken milyen eredményt ért el, illetve hogy a lopott autók listáján hányadik helyen áll. Egy nemrég készített felmérésből kiderült, hogy Magyarországon az európai uniós országok közül a legkevesebb a casco-t kötők száma. Ennek megváltoztatása érdekében az elkövetkezendő időszakban több biztosító vezethet majd be változásokat. Némelyek csökkenteni fogják áraikat, mások viszont a kínálatukat fogják bővíteni, mondta lapunknak Balogh Zsuzsanna. Ez pedig elkerülhetetlenül vezet majd a versenyhelyzet kialakulásához. • H.B.
